7
Melkisedek wan nyédé duna némaan ban
1 Wani du Melkisedek wan Selemba rakwa du taakwana némaan du dé rak. Rate dé naana Némaan Ban Gotké jébaa yate dé nyédé duna némaan ban rak. Déknyényba Ebrayam waariye némaan duwat viyaatakne gayét tépa gwaamale yédéka dé Melkisedek dérét yaabuba véte dérét kudi dé wakwek, Got dérét kutkalé yaduké.
2 Wakwedéka dé Ebrayam viyaadén némaan duna gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti takne dé nakurak tabé Melkisedekgé kwayék. Wani yé Melkisedek naana kudiba kéga: Yéknwun mu male yakwa némaan du. Dé yéknwun mu male yakwa du dé rak. Déku gayé Selemna yé naana kudiba kéga: Nakurak mawulé. Dé wani gayéké némaan du rate dé de wale nakurak mawulé yate rakwa du dé rak.
3 Déku néwepa déku képmawaaraké wawo naané kaapuk kutdéngnan. Dérét néwaa kéraalén nyaa, kiyaadén nyaaké wawo las kaapuk kutdéngnan. Dé Gotna nyaan pulak rate dé nyédé du dé rasaaku.
4 Déké mé sanévéknwu. Naana képmawaara Ebrayam némaan du rate waariye maamat kéraadén gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti takne dé nakurak tabé Melkisedekgé kwayék. Kwayédéka naané kutdéngék. Melkisedek némaan du rate dé Ebrayamét talaknak.
5 Livaina képmawaara Isrelna du rate de wawo wan Ebrayamna képmawaara de ro. Livaina du las nyédé du rate Gotké de jébaa yak. Got Mosesnyét déku apa kudi wakwete kéga wawo dé wakwek, “Isrelna akwi du taakwa de nak nak deku gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti taknaké de yo. Takne nakurak tabé Livaina kémba rakwa nyédé duké kwayéké de yo.” Naate wadéka de waga yak.
6 Livaina du male de nyédé duna jébaa yak. Melkisedek wan Livaina du kaapuk. Ebrayamét Got dé némaa adél kudi wakwek. Wani du Ebrayam dé kéraadén gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti takne dé Melkisedekgé nakurak tabé kwayék. Melkisedek némaan du rate Livaina du ramarék yate wani tabé kérae dé Ebrayamét kudi wakwek, Got dérét kutkalé yaduké.
7 Naané naané kutdéngék. Némaan du male de bakna duwat kudi wakweyo, Got derét kutkalé yaduké. Bakna du némaan duwat waga kaapuk wakwedakwa. Wani muké sanévéknwute naané kutdéngék. Melkisedek némaan du rate Ebrayamét dé talaknak.
8 Isrelna du taakwa deku gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti takne nakurak tabé de nyédé duké kwayék. Wani nyédé du kukba de kiyaak. Kaapuk rasaakudan. Gotna nyégaba Melkisedekgé kéni kudi dé kwao: “Dé rasaaku.” Wani kudiké sanévéknwute naané kutdéngék. Melkisedek némaan du rate Ebrayamét gwalmu nak tabé nyégéle rasaakute dé nyédé duwat dé talaknak.
9-10 Déknyényba Ebrayam Melkisedeknét véte, kéraadén gwalmu muniye tabé nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti takne, déké nakurak tabé kwayédéka Ebrayamna képmawaara Livai dé wawo wani tabé dé déké kwayék. Wani tulé Livaina néwaa dérét kéraamarék yaléka yaga pulak dé Livai Melkisedekgé kwayék? Ebrayam Melkisedekgé kwayédéka déku kémba kukba yaalaran du Livai, dé wawo Melkisedekgé kwayé pulak dé yak.
Kulé du yae dé déknyényba ran nyédé duna waagu tawuk
11 Mé sanévéknwu. Déknyényba Livaina képmawaara male Gotké jébaa yakwa nyédé du radoké, Got dé wak. De nyédé du radaka Got Isrelna du taakwat déku apa kudi dé wakwek. Livaina du nyédé du radaka Isrelna du taakwa kulé mawulé kéraamarék yate, Gotna méniba yéknwun du taakwa kaapuk radan. De kulé mawulé kérae déku méniba yéknwun du taakwa rado mukatik, nyédé duna jébaa yadoké Got nak kémna duwat wamarék yakatik dé yak. Eron wan Livaina képmawaara. Got Eronna kémba rakwa dut nak kaapuk wadén, dé nyédé duna jébaa yadu, du taakwa kulé mawulé kérae déku méniba yéknwun du taakwa radoké. Got dé Melkisedek rakwa pulak rakwa dut wak, dé nyédé duna jébaa yadu du taakwa kulé mawulé kérae déku méniba yéknwun du taakwa radoké. Wani du wan Jisas Krais.
12 Got wadéka kulé du yae taale ran nyédé duna kémba ramarék yate deku waagu tawudéka naané kutdéngék. Got kulé kudi dé wakwek.
13-14 Kéni mu wawo naané kutdéngék. Du wani kulé duké wakwete de naana Némaan Ban Jisas Kraiské wakweyo. Dé nak kémba dé yaalak. Judana kémba dé yaalak. Livaina kémba kaapuk yaaladén. Déknyényba Judana kémba rakwa du de nyédé duna jébaa kaapuk yadan. Déknyényba Moses kaapuk wadén, Judana kémba rakwa du nyédé duna jébaa yadoké.
Jisas Melkisedek yakwa pulak dé nyédé duna jébaa yasaaku
15 Got dé Jisas Krais némaan ban rate, Melkisedek yan pulak, nyédé duna jébaa yaduké wadék naané kutdéngék. Got nak yaabu dé kurék.
16 Livaina du de Got déknyényba wadén apa kudi véknwute de nyédé duna jébaa yak. Got wani apa kudi kulaknyénytakne nak yaabu kure dé Jisasnyét wak, nyédé duna jébaa yaduké. Jisas wan Livaina du kaapuk. Dé apa yate rasaakuké dé yo apuba apuba. Rasaakudéranké sanévéknwute Got dérét dé wak, nyédé duna jébaa yaduké.
17 Jisas Krais nyédé du rate, rasaakudéranké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao:
Méné Gotké jébaa yakwa nyédé du rasaakuké méné yo apuba apuba, Melkisedek rakwa pulak.
18-19 Got Mosesnyét déknyényba wakwedén apa kudi dé kulaknyényék, Livaina du nyédé duna jébaa yadaranké. Got wani kudi dé kulaknyényék, Livaina du nyédé duna jébaa yate, nak du taakwat kutkalé yaké yapatidan bege. Kulaknyénytakne dé nak yaabu débu kurék, naané kulé mawulé kérae déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa ranoké. Wani yaabu wan yéknwun yaabu. Bulaa kutdén yéknwun yaabu dé déknyényba kutdén yaabu, Livaina du nyédé duna jébaa yate naanat kutkalé yaké sanévéknwudakwa yaabat, débu talaknak. Naané wani yéknwun yaabuba yéte naané kulé mawulé kérae Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké naané yo.
20 Got déku yéba némaa adél kudi wakwete dé Jisasnyét wak, wani nyédé duna jébaa yaduké. Déknyényba Livaina duwat kaapuk waga wadén, nyédé duna jébaa yadoké.
21 Déku yéba némaa adél kudi Jisasnyét wakwedéka du nak déku kudi kéga dé kavik déku nyégaba:
Némaan Ban Got déku yéba némaa adél kudi dé kéga wak,
“Méné wunéké jébaa yakwa nyédé du rasaakuké méné yo apuba apuba. Wan adél.”
Naate wate dé nak mawulé yamarék yaké dé yo.
22 Wani kudiké sanévéknwute naané Jisaské kutdéngék. Dé rasaakudu Got déknyényba wakwedén némaa adél kudi adél yaké dé yo. Wani kudi wan yéknwun male. Got Mosesnyét déknyényba wakwedén adél kudit débu talaknak.
23 Kéni muké wawo mé sanévékwnu. Déknyényba ran nyédé du kiyaadaka nak du deku waagu tawe nyédé duna jébaa de yak. Yadaka wupmalemu du de nyédé duna jébaa yak.
24 Jisas wan nak pulak nyédé du. Dé apuba apuba dé rasaaku. Dé nyédé duna jébaa dé yasaaku. Nak du déku waagu tawumarék yaké dé yo.
25 Jisas apuba apuba rasaakute apa dé yo, déké miték sanévéknwute Gotna jébaa kutkwa du taakwat kérae, Gotna gayét kure yédu miték rasaakudoké. Dé apuba apuba rasaakute Gorét dé waato, dé derét kutkalé yaduké.
Némaan Ban Jisas nyédé duna jébaa yate naanat kutkalé yaké dé yo
26 Jisas wan Gotké jébaa yakwa akwi nyédé duna némaan ban. Dé kapmu naanat kutkalé yaké dé yo. Dé Gotna nyaan dé rasaaku. Dé yéknwun mu male dé yo. Dé kapéredi mu las kaapuk yadén. Dé kapéredi mu yakwa du taakwa wale nakurak mawulé kaapuk yadékwa. Dé Gotna gayét waare némaan ban dé ro.
27 Déknyényba ran nyédé duna némaan du akwi nyaa de Gotké kwaami viyae tuwe kwayék. Taale Got yadan kapéredi mu yatnyéputiduké, de déké kwaami viyae tuwe kwayék. Kwayétakne, Got nak du taakwa yadn kapéredi mu yatnyéputiduké, de déké kwaami las wawo viyae tuwe kwayék. Jisas de yan pulak kaapuk yadén. Dé kapéredi mu las kaapuk yadén. Dé nakurak apu male miba kiyae Gotké déku sépé dé kwayék, dé du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiduké. Wan yaakwak. Déku sépé Gotké tépa kwayémarék yaké dé yo.
28 Déknyényba Mosesna apa kudi véknwute de duwat las wak, nyédé duna jébaa yate akwi nyédé duna némaan du radoké. Wani du wan kapéredi mawulé yakwa du pulak. Kukba Got déku yéba nak kudi wakwete déku nyaanét dé wakwek, dé nyédé duna jébaa yate némaan ban raduké. Déku nyaan wan yéknwun mawulé yate, apuba apuba rasaakukwa ban.