20
Pɔl ama jyɛ né Masedonia ne Akaya (Gresse)
Ɛfwyale ɛwémbɔ ɛbyɛgé, ɛbɛlégé mboó ndɔ, Pɔl akuú bɔɔ́ Jisɔs achyɛ ɛbwɔ́ majyɛ, atamé ɛbwɔ́ ne alyá afɛ́ né gebagé mewaá Masedonia. Akɛne né geba ɛyigémbɔ geko afyɛ́ɛ bɔɔ́ Jisɔs ɛshyɛ ne ájyɛ́ né gebagé mewaá Gresse. Akwɔ́négé ɛwu, abɛlé amfaá alɛɛ́. Ne nkane abɔ alu mankpɛ ɛ́kpe ajyɛ né gebagé mewaá Siriya, awu nnó bɔɔ́ Jus ásɔ́ mala manwá ji. Ɛfɛɛ́ ne ajya mankéré meso, ne akoóge ne ɛgbɛ Masedonia akéré meso. Ndɛre ajyɛ bɔɔ́ abi álu gelua ne ji ɛle Sopata maá Pyrhɔs ayi atané melɔ Bɛroa; Aristakɔs ne Sɛkundɔs abi átané melɔ Tɛssalonika ne Gayɔs ayi atané melɔ Debe, Timɔti, Tikikɔs ne Trɔfimɔs abi átané gebagé mewaá Ɛsya. Ɛbwɔ́ abɔgé mbɛ, ákwɔ́négé né Truus ágií ɛsé. Ɛse dela né Filipi. Ne gébégé ɛpaá brɛd ayi alá muale ɛkoógé, ɛse dekpɛ ɛ́kpe né Filipi mankwɔlé ɛbwɔ́. Ɛsé dekɛ nnyinnyi né ndɔ ɛta. Débanégé ɛbwɔ́ né melɔ Truus, debɛlé ɛfɛɛ́ uwyaá kpogele.
Kwya kwya nekɛne Pɔl né Truus mangɛ bɔɔ́ Jisɔs
Bií mbɛ né uwyaá ukwɔnege, ɛse ne ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs déjwɔlé melu ɛma manyɛ menyɛɛ́ gejeé. Ndɛre Pɔl alu manjyɛ dondo, alɔ mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne ashií garégé garégé kpaá tɛ metɔɔ́ utuú. Ábɔ́ álwɛ́ gejamégé mawɛ né maá gepu né mfaá ɛyɔŋ mbaá ayi ɛsé debɔ́ déchome. Gesagé muú ayi akuú ji Yutikɔs abɔ́ ajwɔlé né maá menombí. Ndɛre Pɔl agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajyɛ mbɛ, maá yimbɔ alɔ mambɛlé gejya. Abɛlé kpaá aloó mfaá maŋɔ́ɔ ɛyɔŋ alɛɛ́ akwé mme. Áké ájyɛ bwɛ ji, agbo mɛ́. 10 Pɔl akwɔlé ɛbwɔ́ ajyɛ fyále gesagé muú yimbɔ mme ne aké ne abi atɛné, “Deligé sé, agbó wɔ́, alu mebɛ!” 11 Ne Pɔl akéré mfaá ɛyɔŋ anyɛɛ́ge menyɛɛ́ gejeé, ama lɔ mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ kpaá tɛ bií ujya ne ale ajyɛ. 12 Ɛwyagé ɛbwɔ́ ágbaré gesagé muú yimbɔ áfɛ́ ne ji mmu mebɛ ne matɔɔ́ bwɔ́ ákwené.
Pɔl atané melɔ Truus afɛ́ né melɔ Miletus
13 Ɛsé ako abi dekɛne ne Pɔl, dejyɛ kpɛ́ ɛ́kpe, defɛ́ né melɔ Asos gétúgé Pɔl abɔ́ agaré ɛsɛ́ nnó debɔ mbɛ, ji akɛne mewaá mewaá abané ɛsé ɛwu. 14 Ábánégé ɛsé né Assɔs, ɛse desɛ ji dekpɛ ɛ́kpe defɛ né melɔ Mitylɛn. 15 Bií ujyagé ɛsé dema kpɛ́ ɛ́kpe dekɛ nnyinnyi dekwɔné kwɔ́kwɔ́lé ne Kiɔs ne dékɛne wyɛ dejyɛ. Bií ujyagé dékwɔné né Samɔs. Bií ɛbi fɔ ujyagé ɛsé dékɛ dekwɔné Miletus. 16 Ɛsé debɔ́ dékɛné mbɔ, dekoó Ɛfɛsɔs koóge getúgé Pɔl abɔ akɛlege nnó dejyɛ wáwá, déchɔ́ge sé gébé né Ɛsya nnó ji akwɔ́né Jɛrosalɛ nsa nnó bií ɛpaá Pɛntikos ukwɔne.
Pɔl achyɛ majyɛɛ́ mbaá ákpakpa bɔɔ́ Ɛchomele Jisɔs né Ɛfɛsɔs
17 Ndɛre dekwɔné Miletus, Pɔl alɔ meko né Ɛfɛsɔs nnó ágaré ákpakpa ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs nnó áchwɔ́ ábané ji ɛfɛɛ́. 18 Ɛbwɔ́ áchwɔge, alɔ manjɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekaá nkane ɛsé delu mɛ́ chóncho, lɔ né bií mbɛ ɛbi nkwɔne né mme Ɛsya kpaá tɛ fi. 19 Mbɔ mpyɛ utɔɔ́ ba nkane maá defwɛ Ɛsɔwɔ ne mpɔ́ fɔ́ ne nepa, nlu ne gejamégé manse né amɛ. Ngɛ́ ntó gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ne gébé gefɔ́ nlu ne manse né amɛ gétúgé gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé bɔɔ́ Jus achyɛge me. 20 Ɛnyú dekaá nkane mbɔ ngarege ɛnyu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne nkɛne upú, upú nlɛrege ɛnyú ne mbi fɔ geno ɛyige gekage póo ɛnyú wɔ́. 21 Wyɛ meko wu ama ne mbɔ́ ngaré bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Grek nnó ábɔ́ manlyá gabo, akéré mbaá Ɛsɔwɔ ne áfyɛ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs Kras ɛsé. 22 Ne nana njyɛ né Jɛrosalɛ nkane Mendoó Ukpea ɛgaré me ne nkaá fɔ́ genó ɛyi gepyɛ nyɛ me ɛwu wɔ́. 23 Genó ɛyigé nkaá gelu nnó yɛndé melɔ ɛwé nkwɔnégé, Mendoó Ukpea ɛgarege me nnó áchyɛge nyɛ me ɛfwyale ne áfyɛ nyɛ me denɔ né Jɛrosalɛ. 24 Yɛ́mbɔ nsɛ yɛ gemɛ ya nnó nlu muú wɔ́, nkɛlege le manéré utɔɔ́ ɛbi Ata Jisɔs afyɛ me amu nnó ngaré abya melɔ́mélɔ́ nkane Ɛsɔwɔ alɛré bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ nnó ɛbwɔ́ ápó.
25 “Ne mbɔ nkɛne metɔɔ́ metɔɔ́ ɛnyú ngarege nkane gefwage Ɛsɔwɔ gelu, ne nkaá nnó ɛnyú degɛné sé me. 26 Gɔge me ngaré ɛnyú nana nnó muú alagé meso, anogé né ɛgbɛ ɛwé Ɛsɔwɔ, ji mbɔɔ́ ne akaá, me mpɔ́ wyɛ. 27 Mbɔ ngaré mɛ ɛnyú yɛndé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege mampyɛ ne mbi fɔ́ yɛ genó gema wɔ́. 28 Delagé meso. Bage gemɛ nyú ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi Mendoó Ukpea ɛfyɛ ɛnyú né amu. Pɛge ɛbwɔ́ wyɛ nkane membamé magɔŋme ápɛle magɔŋme jií, tege nnó Ɛsɔwɔ akwɔ mɛ gewugé ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs ne manoó maá wuú nnó ábɛ́ bɔɔ́ bií. 29 Njɔge mbɔ nendé nkaá nnó ntigé nyɛ meso, ukwala utanege nyɛ dafyɛ uchwɔ́ báne ɛnyú ne uchwɔge ulyágé fɔ́ magɔŋme yina. 30 Ne bɔɔ́ fɔ átanege nyɛ ntó metɔɔ́ metɔɔ́ nyú nnó abwɔlé bɔɔ́ Jisɔs akwɔlé ɛbwɔ́. 31 Sɛ́ge gébé détégé nkane mbɔ́ nchyɛge yɛ́ndémuú majyɛ́ né aŋmɛ́ alɛɛ́ utuú ne ŋwɔmese ne manse.
32 “Ne náná ayi áfyɛɛ́ ɛnyú né amu Ɛsɔwɔ, nchyɛge ɛnyú majyɛ́ nnó dewuge le mekomejɔɔ́ wuú ayi álɛrege nkane ápyɛ ɛnyú debɔɔ́ nyɛ ɛshyɛ, ne debɔ nyɛ ntó mejé ɛwé Ɛsɔwɔ ábelé mbaá bɔɔ́ bií ako. Ɛnyú dekaá nkane geŋwá ya gelu. 33 Ɛnyú dekaá nkane mbɔ nlu ne ɛnyú, nnɛrege fɔ́ mwɔle né ŋka muú yɛ mandeé jií. 34 Mbɔ mpyɛ utɔɔ́ ne amu ya ne ɛse ne bɔɔ́ ba degɛ́ne geno ɛyige dekɛlege. 35 Unó uko ɛbi mbɔ mpyɛ ulɛré nnó muú abɔ́ mampyɛ utɔɔ́ ne amu jií nnó apoó bɔɔ́ bi álá pɔ́ ne ɛshyɛ. Tege ntó nkane Ata Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́ nnó, ‘Méjé ɛlu ne muú yi achyɛge ɛchyɛ ɛpwɔ́ muú yi agile nnó áchyɛgé ji chyɛge.’ ”
36 Ne Pɔl anerege manjɔɔ́ unó bi, ɛbwɔ́ ako ató mano mme, anɛmmyɛ. 37 Ne ɛbwɔ́ ako alɔ manli, átyaá ji ne átamé ji nnó akɛ́ pere! 38 Ɛbwɔ́ ábɔ́ ásomege dɔɔ́ gétúgé Pɔl abɔ aké, Ɛbwɔ́ ámágé gɛ́ sé ji ne ɛbwɔ́ ájyɛ tí ji ákwɔné né mbaá ayi akpɛ́ne ɛ́kpe.