16
Jisɔs agare nkane muú abɔɔ́ mangbaré ŋka jií
Jisɔs ama garé baá utɔɔ́ bií nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ aké, “Muú ŋka fɔ abɔ́ alu, ayi awyá muú utɔɔ́ wuú ayi apɛ́le unó ŋka bií uko. Gébé gefɔ, bɔɔ́ fɔ́ áchwɔ́ garé ji nnó muú utɔɔ́ wuú achɔɔ́ ŋka jií. Ne akú muú utɔɔ́ yimbɔ, achwɔ́gé, agií aké, ‘Ndé gefɔ́ genó ɛyi nwuú mbɔ nnó ɔpyɛ́ɛ? Chó, chwɔ́ ne bɔ ŋwɛ ako abi ɔ́samé unó ba, ɔshuú me nende ɔpɔ́ sé muú utɔɔ́ wa.’
“Muú utɔɔ́ yimbɔ agige gemɛ jií ake, ‘Mpyɛ mbɔ nyɛ nnó, nana ayi ntɛ wa áchwɔ féré me né utɔɔ́? Mpɔ ne ɛshyɛ mangbaré ɛsaá, yɛ dekɔ degbóo me mmyɛ.’ Ɛké ɛwyáge ake: ‘Nana nkaá genó ɛyigé mpyɛ nyɛ, nnó gébégé ntɛ wa aférége me né utɔɔ́, mbɛ ne ajeé abi ápoóge me né upú bwɔ́.’
“Ɛfɛɛ́, ne muú utɔɔ́ yimbɔ alɔ mankuúge bɔɔ́ abi ágbárege ntɛ wuú ujwɔɔ́ ama ama. Agií muú ayi mbɛ aké, ‘Ɔgbaré ntɛ wa nnó?’ Muú yimbɔ aké, ‘Ngbarege ji usaá ndá maweé uta.’ Muú utɔɔ́ yimbɔ aké, ‘Gɛ́ ŋwɛ ayi ɔbɔ́ samé wyɛ́, sɛ wáwá jwɔ́lé mme, ɔkwɔ́ré, ɔsá usaá ndá maweé upéa meso ɛ́fya.’ Ama agií ayifɔ ake, ‘Wɔ gbare ntɛ wa ujwɔɔ́ nnó’? Aké, ‘Ngbarege ji usaá úba Ɛrise uta.’ Muú utɔɔ́ yimbɔ ake, ‘Gɛ́ ŋwɛ ayi ɔbɔ́ samé wyɛ́ na, kwɔ́ré, sá usaá úba uni.’
“Ntɛ muú utɔɔ́ yimbɔ agɛ́gé nnó muú utɔɔ́ wuú anyɛ́ ji upwɔ, akame ake, ntɛ mende yina akpaá. Jisɔs anerege nekanémejɔɔ́ ɛni ake, bɔɔ́ mme bina ápyɛ uno bwɔ́ ne defɔɔ́ ápwɔ nkane bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ápyɛ́ ɛbi bwɔ́. Ŋka ɛlúmbɔ, ndɔ yifɔ ɛpyɛ gabo. Ne nchyɛge ɛnyú majyɛ́ nnó debɔ́ ŋka ɛyi déwyaá dépyɛ́ dejeé ne Ɛsɔwɔ nnó gébégé ŋka yina ɛ́byɛgé ásɛle nyɛ́ ɛnyú, ábelé né melu ɛwé geŋwá ɛyi gélá gébyɛɛ́.
10 “Muú yi anɛrege metɔɔ́ ne ji né ɛkɛ́kɛ́ genó mbɔntó ne anɛrege metɔɔ́ ne ji né ɛyigé kpaá. Ne muú yi áfwalege muú né ɛkɛ́kɛ́ genó mbɔntó ne áfwálége muú né ɛyigé kpaá. 11 Mbɔgé ɛnyú dekágé béle fɔ́ ŋka cháŋéné ɛyi ndɔfɔ́ ɛ́pyɛ́ gabo, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne áchyɛ ɛnyú genó gembɔ́? 12 Mbɔgé dekágé chɛ́ré genó ɛyígé muú ayichá cháŋéné, ndé muú ábɔɔ́ genó áchyɛ́ge nnó gébɛ́ ɛyigé ɛnyú?
13 “Maá defwɛ́ ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne ánogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá.”
14 Bɔɔ́ Farasi fɔ́ abi abɔ́ álú ɛfɛɛ́ áwuúge mechɔ́ ɛwé Jisɔs ajɔɔ́, álɔ manshwá meshwá gétúgé ɛbwɔ́ ágbóo ne ŋka dɔɔ́. 15 Ɛfɛɛ́ Jisɔs ake ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú delu bɔɔ́ abi débwɔ́lege bɔɔ́ nnó ɛnyú delu cho, yɛ́mbɔ Ata Ɛsɔwɔ akage matɔɔ́ ɛnyú. Kaáge nnó unó bi bɔɔ́ afɛ́ge nnó úlɔ́, úlú ukweŋkwe né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.”
*Gefwagé Ɛsɔwɔ gepwɔ mabɛ́ áyi nyá
16 Jisɔs amá aké, “Gébé genyá, bɔɔ́ áwúu le *Mabɛ́ Mosis ne unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ ásamé. Lɔ né gébé ɛyigé Jɔn achwɔɔ́, bɔɔ́ ágárege abya melɔ́mélɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ ako ámyɛ́ ne ɛshyɛ mankpɛ mmu gefwa yimbɔ. 17 Yɛ́mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó ɛbɛ́ Mosis ɛlá detú. Ɛ́lú wáwá nnó mfaá ne mme ákwyá ɛpwɔ nnó ɛkɛ́ mansá ŋwɛ né ɛbɛ́ ɛwémbɔ ɛlá detú.”
Jisɔs alɛ́rege depɔré ulɔ ne neba manwá
(Mat 5:27-32; Mat 5:27-32; Mak 10:11-12)
18 “Wyɛ́mbɔ ne ɛ́lú nnó yɛndé mende ayi awáne neba ne mendée wuú, ne abagé ayichá, akwé mbɔ lé ulɔ. Mende ayi abagé ntó mendée ayi menɔ wuú ábuú ji, akwé mbɔ lé ulɔ.”
Abya Lasarɔs ne mende ayi awyá gefwa
19 Jisɔs ama garé abya yiná aké, “Mende fɔ abɔ alu ayi awyá gefwa. Afyɛ uchánchá mandée, anyɛɛ́ geŋwá yɛndé bií. 20 Ne mbyá muú fɔ, abɔ́ alu ntó ayi akúu ji Lasarɔs. Ayi abɔ́ amée mansa. Yɛ́ndégébé abɛlege wyɛ́ né menómbi muú gefwa yimbɔ, 21 anyagé gemɛ, apɛle wa muú ŋka yimbɔ, alɔ mɛ́ manyɛ́ge menyɛɛ́ nnó ɛkɛ ɛkwéne yɛ mme, ji abɔ́ anyɛ́. Ne mbaá ayi ji abɛlé, bɔ mamyɛ áchwɔ́ álárege upa bií.
22 “Ne bií uma Lasarɔs agbó, makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ kpa ji, áfɛ́ né mfaánebuú. Ajwɔlé né néŋkúné mmyɛ Abraham, ɛfɛɛ́ Lasarɔs alɔ manyɛ́ menyɛɛ́ ne ji. Ɛbɛ́légé muú ŋka yimbɔ ntó agbó, ánií ji. 23 Afɛ́ né melɔ áwuú bɔɔ́, ɛfɛɛ́ alɔ mangɛ́né ɛfwyalé ɛwé mebo. Né gébé gefɔ́ aŋme amɛ agɛ́ Lasarɔs tɛtɛ, ndɛre ajwɔlé né neŋkuné mmyɛ Abraham. 24 Agɛ́ge mbɔ, akuú ake, ‘Ata *Abraham, gɛ́ me meshwɛ, tɔ́ Lasarɔs ajyɛ́ fyɛ ɛnɔ́ bwɔ wuú mmu manaá achwɔ́ pyɛ metɔɔ́ wa ɛkwené, ngɛne gebégé ɛfwyale né mewɛ ɛwéna.’
25 “Abraham ashuú ji meko aké, ‘Maá wa, te ndɛré ɔlu nyá né mme, ɔbɔ́ ɔlu gbɛne, ɔnyɛɛ́ ɔbwɔlege ayi Lasarɔs álá pɔ́ yɛ ne genó, agɛne lé ɛfwyale. Nana Lasarɔs anyɛɛ́ geŋwá fa ayi wɔ gɛné gebégé ɛfwyale ɛwu. 26 Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́mbɔ, newú nékaré ɛsé nnó muú ayi akɛlege manchya áchwɔ wena agɛ́ge fɔ meti ne ayi akɛlege manchya ntó áchwɔ ɛwu agɛge fɔ meti.’ 27 Muú ŋka yimbɔ, ama kwɔ ji mata ake, ‘Ntɛ ɛse Abraham, tɔ́ Lasarɔs né dachi ntɛ wa, 28 nnó ajyɛ́ ajií aŋmɛ́ ba áta matu nnó ɛkagé ɛbwɔ́ ákwɔ́lé gepɔ ya, áchwɔ́ né melú ubalé ɛwé.’
29 “Abraham ashuú le ji meko aké, ‘Ɛbwɔ́ áwya ŋwɛ Mosis ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásamé. Gɔ́ ɛbwɔ́ áwuú geno ɛyigé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ajɔ́ge.’ 30 Muú gefwa yimbɔ ashya ake, ‘Ŋgba, Atá Abraham, mbɔgé muú ayi agboó mɛ́ ne abɔ́ ajyɛgé gáre ɛbwɔ́, ákwɔ́rege nyɛ́ matɔɔ́.’ 31 Yɛ́mbɔ Abraham aké ne ji, ‘Mbɔge ɛbwɔ́ áshyagé manwú mekomejɔɔ́ Mosis ne ayi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ lé mewu muú ne ajyɛ gáré ɛbwɔ́, awuú nyɛ́ fɔ́.’ ”