23
Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛkage ásɛ gepɔgé Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ
(Mak 12:38, 39; Luk 11:43, 46; 20:45, 46)
Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ bi álu ɛfɛɛ́ chóncho ne baá utɔɔ́ bií aké, “Anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi ne abɔɔ́ manlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Gétú ɛyígé na, débɔ́ mankwɔ́légé ne mampyɛ́gé yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbwɔ́ álɛ́rege cháŋéné. Yɛ́mbɔ, ɛnyú dékwɔlégé fɔ́ gepɔge bwɔ́, néndé álɛrege mabɛ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ ámbɔɔ́ álá nógé áji. Áwɛ́le matuú ayi ánɔɔ́ ánɛ́rege bɔɔ́ né makpo, yɛ́mbɔ átárégé fɔ yɛɛ́ ɛbwɔ bwɔ́ nnó ápoó ɛbwɔ́ ákpá áji. Ápyɛɛ́ lé depɔré Ɛsɔwɔ deko nnó bɔɔ́ ágɛ́, áfɛɛ́gé ɛbwɔ́. Pɛɛ́ge yɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛ unó bi ásamé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu uŋeage ne áwɛlé né mampwɛ́ ne uloó amu bwɔ́. Áfyɛɛ́ ntó bɔ nku abi áwyaá machagele matyɛɛ́ matyɛ né mano. Ɛbwɔ́ ágbóo manjyágé uluɔ́ ɛ́nógé né mapaá ne áma ájyaá ntó malu alɔ́ alɔ́ né mmu macha mmyɛmenɛne ájwɔ́lege wyɛ. Ɛbwɔ́ ágbóo ntó nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé, ne ájyɛge né machomelé ákɛlege ntó nnó bɔɔ́ ákúgé ɛbwɔ́ nnó, ‘Anlɛré.’ Yɛ́mbɔ ɛkagé muú nyú fɔ akamé nnó ákuú ji nnó, ‘Ménlɛré,’ néndé ɛnyú déwyaá ɛlé menlɛré ama ne ɛnyú ako delu aŋmɛ. Ne dékúgé ntó muú fa mme nnó, ‘Ntɛ́’, nyú néndé déwya lé Ntɛ ama muú alu né mfaánebuú. * 10 Ne dékamégé ntó ákuú muú nyú nnó, ‘Ata’, néndé déwya lé Ata ama. Ata yimbɔ ɛlé Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. 11 Muú ayi ábɛɛ́ muú kpaá né geluágé nyú, abɔ́ mambɛ́ lé menkpané defwɛ́ nyú. 12 Yɛ́ndémuú ayi ábwɛge gemɛ jií, Ɛsɔwɔ awáne nyɛ ji gelu. Ne yɛ́ndémuú ayi asɛle mmyɛ ji nnó apɔ́ yɛɛ́ muú fɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ji akwɔ ŋgɔ́.
Jisɔs ashule ndo mbaá anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi
(Mak 12:40; Luk 11:39-42, 44, 52; 20:47)
13 Ne Jisɔs afɛ́ mbɛ manjɔ́ge aké, “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ démbwɔ́lé, nénde unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, dégbɛɛ́ bɔɔ́ nnó ákpɛgé fɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ɛnyú ambɔɔ́ dékpɛné fɔ́ né geji ne délyágé fɔ meti nnó bɔɔ́ abi amuame makpɛ wyɛ ákpɛ. 14 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ dembwɔlé, néndé ɛnyú denyɛɛ́ akwi andée upwɔɔ́ né unó bwɔ́ ɛnyú depyɛɛ́ ɛké delú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, depyɛɛ́ mmyɛmenɛne nyú ɛ́shyaá né mbɛ ushu bɔɔ́. Né meso gébé ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́. 15 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔle, néndé dékɛne déjyɛ yɛ́ndé mbaá nnó dépyɛ yɛ́ muú ama ayi álá kwɔlege Ɛsɔwɔ, akwɔlege ji. Ne muú akamege nnó akwɔlege Ɛsɔwɔ, depyɛ ji ákwɔre álá ɛlé muú ayi agɛ́ne nyɛ ɛfwyale dɔɔ́ né ntoné mewɛ apwɔɔ́ ɛnyú ambɔɔ́. 16 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu ɛké bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame atɛ meti. Ɛnyú délɛrege bɔɔ́ nnó, ‘Mbɔgé muú ányɛ́gémeno akelégé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó ne ála apyɛ wɔ́, ɛwémbɔ ɛpɔ́ yɛɛ́ genó. Yɛ́mbɔ mbɔgé muú akelégé unó bi ákwyɛ ne gesege ŋka ɛbi úlú né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó, abɔ mampyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno.’ 17 Ɛnyú ukeŋkéne bɔɔ́ amɛ nónómé, ɛnyú défɛré nnó ndé genó geŋeá na dɔɔ́ gepwɔ? Genó ɛyi gélú mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, waá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ nnó genó ɛyi gélú mmu gébɛ́ ne ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ? 18 ‘Ɛnyú dema delɛrege nnó muú anyɛgémeno akelege geluɔ́ ɛyigé apyɛ́ɛ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ nnó apyɛ genó ne ala apyɛ geji wɔ́, genó gefɔ́ gepyɛɛ́ ji. Yɛ́mbɔ mbɔgé genó ɛyigé ji achyɛɛ́ nnó ápyɛ gepɛ né mfaá geluɔ́ ne ji akelé, abɔ́ mampyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛ.’ 19 Ɛnyú bɔɔ́ amɛ nónómé, ɛnyú defɛré nnó ndé genó géŋeá na gepwɔ? Ɛchyɛ ɛwé ɛlú mfaá geluɔ́ ɛyigé ápyɛ́ɛ upɛ wyɛ waá, geluɔ́ ɛyigé ápyɛ gepɛ́ɛ ɛyigémbɔ ne gélú ne ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ? 20 Yɛ́mbɔ muú akelégé geluɔ́ ɛyigé apyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ, akelé fɔ́ lé geluɔ́ ɛyigémbɔ gejigeji wɔ́. Akelé ntó yɛ́ndégenó ɛyi gélú né mfaá geluɔ́ ɛyígémbɔ. 21 Ne yɛ́ndémuú ayi akelégé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ akelé ntó chóncho ne Ɛsɔwɔ muú ajwɔ́lége mmu ɛwu. 22 Muú ayi akelége mfaánebuú akelé ntó geluɔ́ ɛyigé Ɛsɔwɔ ajwɔ́lége wyɛ chóncho ne Ɛsɔwɔ muú ajwɔ́lege mfaá geji.
23 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔ́lé, Ɛnyú dekarege menyɛɛ́ ayi dékpáne né makɔɔ́ nyú dékaré malú afya, déchyɛ Ɛsɔwɔ melú ɛma, yɛ́ ne utɔŋse ɛbí upyɛ́ɛ menyɛɛ́ agɔɔ́ gebɛ́. Yɛ́mbɔ delyage mampyɛ ukpɛ́kpɛ́ unó bi mabɛ́ Ɛsɔwɔ álɛrege nnó dépyɛge. Depɔ́ fɔ́ pópó ne atɛ aŋmɛ, dégɛ́né fɔ́ ɛbwɔ́ meshwɛ ne défyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́. Pyɛge ukpɛ́kpɛ́ unó bina. Yɛ́mbɔ délyage fɔ́ manchyɛ ɛchyɛ ɛwé ɛnyú debɔ dechyɛge mɛ. 24 Ndɛre demmyɛ mambele ukɛkɛ mabɛ debyaá ayi kpakpa, delu bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame abifɔ meti. Delu ɛké muú ayi áchɛ́rege manaá ami ji anyúu nnó ɛkagé ámé gejenchi, yɛ́mbɔ áméne mpɔ mashwɔne.
25 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́ pópó, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo. Dépyɛ́ unó nnó bɔɔ́ áfɛ́régé nnó ɛnyú délu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ matɔɔ́ nyú agbeé ne maŋwaá ne mmwɔ́lé unó unyɛɛ́. 26 Ɛnyú ɛkwɔ́ Farasi délú bɔɔ́ amɛ nónómé, bɔge mbɛ déshwɔ́né mmu amo ne uchwɛri menyɛ́, depyɛgé mbɔ meso ntó akpeage nyɛ.
27 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú bɔɔ́ ɛkwɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔ́lé, néndé ɛnyú délu ɛké manomé ayi áwaá mbɔmé né mfaá. Ɔgɛgé áji, álu malɔ́málɔ́ né dafyɛ, yɛ́mbɔ né mmu ágbeé ne ugoó áwuú bɔɔ́ ne ufɔɔ́ufɔɔ́ umpwapwáne unó. 28 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú depyɛ wéna né dafyɛ nnó bɔɔ́ áfɛ́régé nnó ɛnyú delu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ wáwálé alu nnó né mmu matɔɔ́ nyú ɛnyú delu bɔɔ́ dembwɔ́lé, ne degbóo mampyɛ́gé nchyɛ.
29 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé, dékwyɛge manómé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ayi bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, 30 dejɔge deké, ‘Ɛsé débɔ́ débɛ́ nyá gébégé ukwene antɛ sé mbɔ debɔ́ décho fɔ́ amu manwá bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bimbɔ wɔ́.’ 31 Ndɛre ɛnyú dejɔ́gé ne ukwene antɛ se mbɔ, ɛlɛré nnó ɛnyú délu upyáné bɔɔ́ abi áwané bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bimbɔ. 32 Chóge yɛ́ mbɛ, dénéré mampyɛ gabo ayi nyá ukwene antɛ nyú álɔɔ́ ula mampyɛ. 33 Ɛnyú mmyɔ, délú baá utɔɔ́, défɛ́ré nnó dékáge bó ɛfwyale ɛwé ɛkpane nyɛ ɛnyú dékpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé? 34 Ne gétú ɛyígé na, ntɔme nyɛ ɛnyú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, bɔɔ́ déŋga ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Déwane nyɛ abifɔ, ne déwɔmé nyɛ abifɔ né gekwa, ágbó, détulege nyɛ abifɔ ne utó né mmu macha mmyɛmenɛne nyú ne déma déchyɛge nyɛ abifɔ ɛfwyale né malɔ́málɔ́. 35 Ndɛre ɛnyú dépyɛmbɔ, gewu ɛyigé ukwene antɛ nyú áwané nyá bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ fa né mme gékpɛ́ne nyɛ ɛnyú mmyɛ gelɔɔ́ ula ne manoó Ɛbɛl muú alú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ kpaá gekwɔné né ami Sakariya maá Barakia ayi ɛnyú déwané nya né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛcha upɛ né geluɔ́ ɛyigé ápyɛ́ɛ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ. 36 Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó gewú ɛyigé ukwene antɛ nyú áwané nyá bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gélú ɛnyú bɔɔ́ njyɛ́ ɛniné na mmyɛ.”
Jisɔs asomége Jɛrosalɛ
(Luk 13:34, 35)
37 Jisɔs ajɔɔ́ge mbɔ aké, “Ɛ ɛ́, bɔɔ́ Jɛrosalɛ! Bɔɔ́ Jɛrosalɛ! Ɛnyú dewane bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne detome abifɔ ne mataá, bɔɔ́ dentɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ atɔmé ɛta nyú! Mmua mɛ́ ndɔndɔ ne ndɔ manyweré ɛnyú nkwere nkane mekwɔ akwérege baá bií, yɛ́mbɔ ɛnyú dékɛ́légé fɔ́. 38 Gɛ́ge yɛ́ nnó, melɔ nyú ɛ́la mɛ́ mábɔ́mé, ɛ́la mewa. 39 Néndé ngarege ɛnyú nnó, ɛlɔ fina ɛjyɛ́gé mbɛ, ɛnyú démágé gɛ́sé me kpaá tɛ bií ɛbi ɛnyú dejɔ́ge nyɛ nnó, ‘Mejé ɛ́bɛ́ ne muú ayi achwɔ́ɔ né mabɔ Atá.’ ”
* 23:9 Ɛlú wáwálé nnó: Jisɔs ajɔ́gé fɔ́ lé ne antɛ abi ábyɛné ɛse, ajɔ́gé lé ne bɔɔ́ abi ákɛlege nnó ákuúgé ɛbwɔ́ mabɔ kpakpa, nnó ákwɔ ŋgɔ.