6
Panch hazár mardomá warák dayag
(Mattá 14:13–21; Markás 6:32–44; Luká 9:10–17)
1 Randá, Issá Jalilay Mazangwarm bezán Teberiahay Mazangwarmay á dastá shot.
2 Mardománi mazanén rombé áiay randá kapt, chéá ke áyán é mójezah o ajabbatén nesháni distagatant ke Issá nádráhán dráha kant.
3 Gorhá Issá kóhéay sará sar kapt o gón wati moridán hamódá nesht.
4 Yahudiáni Sargwazay Aid nazzikk at.
5 Wahdé Issáyá chamm chest kortant o dist ke mardománi mocchié dém pa áiá pédák ent, gón Piliposá gwashti: “Nán cha kojá bezurén ke é mardom warák bwarant?”
6 Issáyá é habar pa áiay ázmáesh kanag o chakkásagá gwasht, chéá ke wat zánti maná ché kanagi ent.
7 Piliposá gwasht: “Do sad dináray nán ham bassa nabit, toré harkas kammok kammok bwárt.”
8 Cha áiay moridán yakké ke námi Andriás at o Shamun-Petrosay brát at, gwashti:
9 “Bachakké hamedá ent ke panch jawén nagan o do máhigi gón, bale pa inchok mardomá ché bant?”
10 Issáyá gwasht: “Mardomán benádénét.” Á jágahá bázén káh o sabzagé rostagat. Mardom hamódá neshtant. Cha áyán kesás panch hazár mardén atant.
11 Issáyá nagan zortant, Hodáay shogri gept o neshtagén mardománi sará bahri kortant, máhig ham anchosh. Harkasá haminchok ke lóthet, dáti.
12 Wahdé sajjahénán sér kort, gón moridán gwashti: “Sar átkagén thokkorán bechenet o yakjáh kanét ke zawál mabant.”
13 Gorhá thokkoresh chet o yakjáh kortant. Á panchén jawén nagan ke mardomán wártagatant, cha áyáni sar átkagén thokkorán dwázdah sapt porr but.
14 Mardomán ke Issáay é mójezah o ajabbatén nesháni dist, gwashtesh: “Pa rásti, é hamá wádah dátagén Nabi ent ke jaháná áyagi at.”
15 Issáyá zánt ke mardom maná pa zór barag o bádsháh kanaga lóthant, paméshká padá cha mardomán dur but o tahná kóhá shot.
Issá ápay sará gáma jant
(Mattá 14:22–33; Markás 6:45–51)
16 Bégáhá morid dém pa gwarmá shotant.
17 Bójigéá neshtant o gwarmay á dastá, dém pa Kaparnáhumá ráh geptant. Nun tahár butagat o Issá angat áyáni kerrá nayátkagat.
18 Trondén gwáté kasshagá at o chawl o mawj chest butant.
19 Wahdé kesás panch tán shash kilumitar hólig janáná démá shotant, Issáesh dist ke ápay sará gám janán, dém pa bójigá pédák ent. Torsetesh.
20 Bale Issáyá gwasht: “Matorsét, é man án.”
21 Anchó ke moridán lóthet áiá bójigá swár bekanant, bójig menzelá sar but.
22 É dega róchá, hamá mardom ke gwarmay á dastá mantagatant sarpad butant ke cha hamá bójigá abéd ke morid swár butagatant, dega bójig ódá nabutag. Issá á bójigá swár nabutagat o morid bé áiá shotagatant.
23 Randá, dega lahtén bójig cha Teberiahá hamá jágahá átk o raset ke ódá Hodáwandén Issáyá Hodáay shogr geptagat o mardomán nán wártagat.
24 Wahdé mardomán dist ke na Issá ódá ent o na áiay morid, Issáay shóházá bójigán swár butant o dém pa Kaparnáhumá shotant.
Issá zenday nán ent
25 Wahdé Issáesh gwarmay á dastá dist, gwashtesh: “Ostád! Taw kadi edá átkagay?”
26 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, é háterá maná shóház nakanagá ét ke shomá mani mójezah o ajabbatén nesháni distagant, paméshká maná shóház kanagá ét ke shomá nán wárt o sér kort.
27 Bale pa é zawál bayókén waráká johd makanét, pa hamá waráká johd bekanét ke abadmánén zenda bakshit, pa hamá waráká ke Ensánay Chokk shomárá danti. Chéá ke Hodáén Petá áiay sará wati razámandiay mohr jatag.”
28 Gorhá jostesh kort: “Má chón hamá kárán bekanén ke Hodáesh cha má lóthit?”
29 Issáyá passaw dát: “Á kárá ke Hodá cha shomá lóthit, á kár esh ent: Hamá kasay sará imán byárét ke Hodáyá ráh dátag.”
30 Áyán gwasht: “Taw chónén ajabbatén nesháni pésha dáray ke má begendén o tai sará imán byárén? Ché kanay?
31 May pet o pirokán gyábáná mann wárt, anchosh ke Pákén Ketába gwashit: ‘Áiá cha ásmáná nagan rawán dát ke bwarant.’”
32 Gorhá Issáyá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, é Mussá naat ke shomárá cha ásmáná ér átkagén nagania dát. É mani Pet ent ke cha ásmáná asligén náná shomárá bakshit.
33 Chéá ke Hodáay nán hamá ent ke cha ásmáná éra kayt o jaháná zenda dant.”
34 Nun gón áiá gwashtesh: “Oo wájah! É náná modám márá beday.”
35 Issáyá gwasht: “Zenday nán man án. Harkas ke mani kerrá kayt, hechbar shodiga nabit. Harkas ke mani sará báwara kant, hechbar tonniga nabit.
36 Bale hamá dhawlá ke gwashton, shomá maná distag o angat báwara nakanét.
37 Á sajjahénán ke Pet maná dant, á mani kerrá káyant. Harkas ke mani kerrá kayt, man áiá hechbar cha wat dura nakanán.
38 Man pa wati jenday wáhagáni sarjam kanagá cha ásmáná ér nayátkagán, átkagán ke wati dém dayókay wáhagán sarjam bekanán.
39 Mani dém dayókay wáhag ent ke hamá mardom ke áiá maná dátagant, cha áyán yakké ham cha mani dastá marawt o áheratay róchá áyán padá zendag bekanán.
40 Chéá ke mani Petay wáhag hamesh ent ke harkas ke Chokkay némagá delgósha kant o áiay sará imána kárit, abadmánén zenday wáhond bebit o man á mardomá áheratay róchá zendaga kanán.”
41 Gorhá Yahudián áiay sará irád gerag o norondhag bendát kort, chéá ke áiá gwashtagat: “Man hamá nán án ke cha ásmáná ér átkag.”
42 Áyán gwasht: “É mard Issopay chokk Issá naent? Má wa eshiay pet o mátá zánén. Gorhá chóna gwashit ke man cha ásmáná ér átkagán?”
43 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Watmánwatá irád gerag o norondhagá band kanét.
44 Kass tán hamá wahdá mani kerrá átka nakant ke Pet, bezán mani dém dayók áiá mani némagá mayárit. Harkas ke kayt, man áiá áheratay róchá zendaga kanán.
45 Nabiáni Ketábán nebisag butag: ‘Sajjahén cha Hodáyá tálima gerant.’ Harkas ke Petay habarán beshkont o cha áiá tálim begipt, mani kerrá kayt.
46 Kassá Pet nadistag abéd cha hamáiá ke cha Hodáay kerrá átkag. Tahná hamáiá Pet distag.
47 Shomárá rásténa gwashán, á ke imána kárit abadmánén zenday wáhonda bit.
48 Zenday nán man án.
49 Shomay pet o pirokán gyábáná mann wárt, bale angat mortant.
50 Cha ásmáná ér átkagén nán esh ent, shomay démá ent. Harkas ke eshiá bwárt, namerit.
51 Man hamá zend bakshókén nán án ke cha ásmáná ér átkag. Harkas ke é náná bwárt, tán abad zendaga mánit. É náná ke mana dayán, mani jenday badan ent ke pa jahánay mardománi zendá nadria kanán.”
52 Nun Yahudián pa jérhah o dapják watmánwatá gwasht: “É mard chón wati badaná dant ke má bwaréni?”
53 Issáyá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, agan shomá Ensánay Chokkay badaná mawarét o áiay hóná manóshét, abadmánén zendá sara nabét.
54 Harkas ke mani badaná bwárt o mani hóná benóshit, abadmánén zenday wáhonda bit o áheratay róchá man áiá zendaga kanán.
55 Chéá ke mani badan asligén warák o mani hón asligén nósháp ent.
56 Harkas ke mani badaná bwárt o mani hóná benóshit, á mani del o daruná mánit o man áiay del o daruná.
57 Anchó ke namiránén Petá maná rawán dát o man áiay barkatá zendag án, hamé paymá harkas ke mani badaná bwárt, mani barkatá zendaga mánit.
58 É nán ke cha ásmáná ér átkag, á naganay paymá naent ke shomay pet o pirokán wárt o angat mortant, chéá ke harkas ke é náná bwárt, tán abad zendaga mánit.”
59 Issáyá é chizz hamá wahdá gwashtant ke Kaparnáhumay kanisahá tálim dayagá at.
Petrosay mannag o gwáhi
60 É habaráni eshkonagá rand áiay bázén moridéá gwasht: “É gránén habaré, eshiá kay manneta kant?”
61 Wahdé Issáyá dist ke morid é habaray sará norondhagá ant, gwashti: “Shomárá é habara tawrénit?
62 Agan Ensánay Chokká begendét ke wati pésarigén jágahá borzáda rawt, gorhá ché kanét?
63 Ruh ent ke zenda dant, haddh o góshtá páedagé nést. É habar ke man gón shomá kortant, Ruh o zend ant.
64 Bale cha shomá lahténá imán nést.” Chéá ke á mardom ke imánesh néstat, Issáyá cha bendátá pajjáh áwortant o zánti ke kay maná dróhit o dozhmenáni dastá dant.
65 Gorhá gwashti: “Paméshká man gwasht ke kass mani kerrá átka nakant, tán wahdé ke mani Pet áiá imán mabakshit.”
66 Cha ed o rand, bázén moridéá Issá yalah dát o nun áiay hamráh nabutant.
67 Gorhá Issáyá cha wati dwázdahén kásedán jost kort: “Bárén, shomá ham maná yalah dayaga lóthét?”
68 Shamun-Petrosá passaw dát: “Oo Hodáwand! Kai kerrá berawén? Abadmánén zenday gál o habar tai kerrá ant o
69 márá báwar ent o zánén ke taw hamá Pákén ay ke Hodáyá dar chetag.”
70 Issáyá gwasht: “Man shomárá gechén kort, dwázdahénon gechén kortant, bale padá ham cha shomá yakké eblisé.”
71 Áiay maksad Shamun Eskaryutiay chokk Yahudá at. Bell toré á cha dwázdahénán yakké at, bale áiá randá Issá dróhet o dozhmenáni dastá dát.