8
Pákén Ruhay dátagén zendagi
1 Nun pa hamá mardomán hecch mayárbárié nést ke Issá Masihayg ant.
2 Chéá ke cha Issá Masihay barkatá, zend bakshókén Ruhay kánuná tará cha gonáh o markay kánuná ázát kortag.
3 Hamá kár ke Sharyatá kort nakortagat, parchá ke gonahkárén tab o sareshtay sawabá nezór butagat, á kár Hodáyá wat kort. Á kári hamá wahdá kort ke wati jenday Chokki gonahkárén ensánéay shekl o dróshomá rawán dát tánke pa may gonáhán korbánig bebit. É paymá ensánay tab o sareshtay gonáhi sezá dát,
4 tánke Sharyatay rahband may zendá sarjamiá purah bebit, má ke gonahkárén tab o sareshtay ráhá nazurén, Pákén Ruhay ráhá zurén.
5 Á ke gonahkárén tab o sareshtay ráhá zurant, hamá chizzáni hayálá bant ke áyáni tab o sareshta lóthit, bale á ke Pákén Ruhay ráhá zurant, hamá chizzáni hayálá bant ke Pákén Ruhesha lóthit.
6 Hamá pegr o hayál ke áiay mahár gonahkárén tab o sareshtay dastá ent, áiay ásar mark ent, bale hamá pegr o hayál ke áiay mahár Pákén Ruhay dastá ent, áiay ásar zendmán o émeni ent.
7 Hamá pegr o hayál ke mahári gonahkárén tab o sareshtay dastá ent, Hodáay dozhmen ent. Á watá Hodáay Sharyatay dastá nadant, chó kort ham nakant.
8 Á mardom ke gonahkárén tab o sareshtay dastá ant, Hodáyá wassh o razá korta nakanant.
9 Bale shomá gonahkárén tab o sareshtay dastá naét, Pákén Ruhay dastá ét, parchá ke Hodáay Ruh shomay delá neshtag. Agan kaséá Masihay Ruh gón mabit, á Masihay naent,
10 bale agan Masih shomay delá ent, gorhá badan gonáhay sawabá merit, bale rástáwariay sawabá Pákén Ruh shomárá zenda bakshit.
11 Agan hamáiay Ruh shomay delá ent ke Issá Masihi cha mordagán zendag kort, gorhá áiá ke Masih cha mordagán zendag kort, shomay zawál bayókén badaná ham cha wati hamá Ruhay barkatá zenda bakshit ke shomay delá neshtag.
12 Gorhá oo brátán! Má wámdár én, bale gonahkárén tab o sareshtay wámdár naén ke áiay hesábá zend begwázénén.
13 Chéá ke agan shomá gonahkárén tab o sareshtay ráhá begerét, merét, bale agan gón Pákén Ruhay zórá wati tab o sareshtay gonáh o badkárián bekoshét, zendaga mánét.
14 Á sajjahén mardom Hodáay chokk ant ke Hodáay Ruh áyáni rahshón ent.
15 Shomárá golámi ruhé narasetag ke padá betorsét, Hodáyá shomárá zortag o wati chokk kortag o áiay Ruh shomárá rasetag. Hamé Ruhay barkatá má kukkára kanén “Abbá, oo Pet!”
16 Pákén Ruhay jend gón may arwáhá hór gwáhia dant ke má Hodáay chokk én.
17 Nun agan má Hodáay chokk én, gorhá mirás ham barén, cha Hodáyá mirása barén o hamá mirás ke Masihá rasit, má hamá mirásá sharikdár én. Albat shart esh ent ke má áiay sakki o sórián sharikdár bebén. É dhawlá áiay shán o shawkatá ham sharikdára bén.
Hodáay mehr o may bándátay shán o shawkat
18 Mani nezzá, é zamánagay sakki o sóri, hamá shán o shawkatay démá hecch naant ke pa má záher bayagi ent.
19 Chéá ke sajjahén jahán pa bésabri wadárá ent ke Hodá wati chokkáni shán o shawkatá záher bekant.
20 Sajjahén jahán náhudagiay dastá dayag butag. É cha jahánay jenday wáhag o razáyá nabut, cha hamáiay wáhag o razáyá but ke jaháni náhudagiay chérá chér tarrént, bale gón é ométá
21 ke jahánay jend cha tabáhi o barbádiay golámiá ázáta bit o Hodáay chokkáni porshawkatén ázátiay sharikdára bit.
22 Má zánén ke sajjahén jahán angat cha chellagiay dardán nárag o áh kasshagá ent.
23 Tahná jahán náragá naent, má ham ke márá Pákén Ruhay awali bar o samar rasetag, wati daruná náragá én o pa bésabri wadárá én ke márá Hodáay zortagén chokk bayagay sarjamén hakk berasant o may badan mókag o ázát kanag bebit.
24 Má gón hamé ométá rakkénag butagén, bale omété ke sarjam butag, nun omét gwashaga nabit. Chón buta kant ke mardom hamá chizzay ométá bebit ke hastenti?
25 Agan hamá chizzay ométwár bebén ke angat márá nést, gorhá pa sabr o ópár áiay wadárá nendén.
26 Hamé paymá Pákén Ruh may nezóriáni tahá márá komakka kant, chéá ke má nazánén chón o pa kojám chizzán dwá bekanén, bale Pákén Ruhay jend gón anchén nálagán may wakiliá kant ke bayán kanaga nabant.
27 Á ke may delá patthit, Pákén Ruhay pegr o hayálána zánt, chéá ke Pákén Ruh gón Hodáay wáhag o razáyá palgártagénáni wakilia kant.
28 Má zánén, Hodá sajjahén chizzán pa wati dóst dárókáni sharriá kára bandit, hamá ke Hodáay erádahay hesábá gwánk janag butagant.
29 Hodáyá á cha pésará zántant o cha pésará dar chetant ham ke á, áiay Chokkay rang o dróshomá bebant, tánke á Chokk bázén brátáni tahá awali bebit.
30 Á ke Hodáyá cha pésará dar chetant, gwánki ham jatant, á ke Hodáyá gwánk jatant, rástáwara o bémayári ham kortant o á ke Hodáyá rástáwar kortant, shán o shawkati ham dátant.
31 É chizzáni bárawá ché begwashén? Agan Hodá gón má gón ent, kay may dozhmen buta kant?
32 Áiá ke wati Chokkay parwáh ham nadásht o pa má sajjahénán cha áiá sar gwast, gón Chokká hawár, á dega sajjahén chizzán chón márá nadant?
33 Hodáay gechén kortagénán kay bohtám jata kant? É Hodá ent ke rástáwar o bémayára kant.
34 Hodáay gechén kortagénán kay mayárbár kort kant? Issá Masih hamá ent ke mort o cha mordagán zendag ham but, hamá Issá ke Hodáay rástén kashá ent o may wakilia kant.
35 Kay márá cha Issá Masihay mehrá jetá korta kant? Sakki o sóri yá taklipi yá ázár yá dhokkál yá dertapocchi yá hatar yá zahm?
36 Anchosh ke nebisag butag:
Tai sawabá sajjahén róchá má gón marká dém pa dém én o
hamá pasán hesába bén ke helár kanaga bant.
37 Enna, márá é sajjahén chizzáni tahá cha hamáiay barkatá mazanén kámyábié rasit ke gón má mehri kortag.
38 Man deljam án ke na mark, na zend, na préshtag, na hokmrán, na annugén o na áyókén chizz, na wák o zór,
39 na borzi, na jahli o na sajjahén jahánay dega chizzé márá cha Hodáay hamá mehrá jetá korta kant ke cha may Hodáwandén Issá Masihá márá rasit.