Pákén Enjil cha
Yuhannáay
kalamá
Yuhannáay Enjilay pajjár
É ketábay nebisók, Yuhanná, wat Yahudié at. Cha Issá Masihay moridiá pésar, Shamun Petrosay dóst o máhigiriay kárá áiay sharikdár at (Luká 5:1–11; Markás 1:19–20). Yuhannáyá wati nám é ketábá nanebeshtag, bale watá “hamá morid ke Issáyá báz dóst ent” zántagi (Yuhanná 13:23; 19:26). Cha ketábay goddhi bahrá (Yuhanná 21:20–24) paddara bit ke Issá Masihay dósterén morid hamáiay jend ent.
Anchosh ke Yuhanná wata nebisit, é ketábay sajjahén sargwast áiá gón wati chammán distagatant, paméshká é habaráni bárawá wat sháhedia dant (Yuhanná 21:24). Wati Enjilay nebisagay mull o morádáni bárawá gwashit ke é sargwast o mójezah o ajabbatén nesháni, áiá paméshká nebeshtant “tán shomá báwar kanét ke Issá, Masih ent o Hodáay Chokk, tánke imán byárét o áiay námay sará namiránén zenday wáhond bebét” (Yuhanná 20:31).
Yuhannáay Enjilá, Pákshódókén Yahyáay awali morid, Issáay awali morid, Issáay tálim o mójezah, é jaháná Issáay goddhi haptag, áiay mark o cha mordagán jáh janagá rand, wati moridáni démá záher bayagay hál mán ant.
1
Gál ensán but
Bongéjá,* cha azal, Gál hastat. Gál gón Hodáyá gón at o Gál Hodáay jend at. Cha azalá, Gál gón Hodáyá at. Sajjahén chizz cha Gálá jórh butant o cha é jórh butagénán, bé Gálá hech chizzé jórh nabut. Hasti o zend cha hamáiá pédá but o zend, mardománi nur o rozhn at. Rozhn, tahárókiá drapshit o tahárókiá, rozhn hechbar zánt nakortag o prósh nadátag.§
Yahyá námén mardé pédá but ke Hodáay ráh dátagén at. Á átk ke sháhed bebit o pa hamá rozhná gwáhi bedant, tánke sajjahén mardom cha áiay gwáhiá imán byárant. Á wat hamá rozhn naat, bale átk tán pa rozhná gwáhi bedant. Hamá rástén rozhn, ke pa sajjahén mardomán rozhnáia kárit, nun mán jaháná áyagi at. 10 Á mán jaháná at o Hodáyá jahán cha hamáiá jórhéntagat, bale jaháná á pajjáh nayáwort. 11 Á wati mahlukay nyámá* átk o mahluká namannet. 12 Bale hamá mardomán ke báwara kort o mannet, áiá é hakk o ehtiár dátant ke Hodáay chokk bebant, bezán hamá ke áiay námay sará imánesha áwort. 13 Á, na cha hóná pédá butant o na cha jesmáni wáhagán o na cha ensáni lóthán, cha Hodáyá pédá butant.
14 Gál ensán but o may nyámá jágahi kort. Má áiay shán o shawkat dist, shán o shawkaté ke Petay yakkén Chokkayg ent, hamá Chokk ke cha rahmat o rástiá porr ent. 15 Yahyá pa áiá gwáhia dant, gwánka jant o gwashit: “Esh ent hamá kas ke áiay bárawá man gwashtag: Cha man o randa kayt, bale cha man master o démáter ent. Chiá ke cha man pésará butag.” 16 Má sajjahénán cha áiay pormehrén rahmatay sawgátá modám barkat geptag. 17 É rást ent ke Tawrát cha Mussáyá márá bakshag butag, bale rahmat o rásti, cha Issá Masihá pa má átk o sar but. 18 Kassá hechbar Hodá nadistag, bale hamá yakdánagén Chokk ke wat Hodá ent o Petay ambázá ent, hamáiá Hodá pajjáréntag.
Pákshódókén Yahyáay gwáhi
19-20 Wahdé Urshalimay shahray Yahudián wati lahtén dini péshwá o Láwiay kabilahay mardom Yahyáay kerrá rawán dát ke jost begerant: “Taw kay ay?” Áiá enkár nakort, tachk o pa rásti gwáhi dát o gwashti: “Man Masih naán.” 21 Áyán jost kort: “Taw Elyás ay?” Gwashti: “Na.” Gwashtesh: “Gorhá taw hamá wádah dátagén nabi ay?” Gwashti: “Na.” 22 Jostesh kort: “Acha, taw kay ay? Má báyad ent pa áyán passawé bebarén gón ke márá rawánesh dátag. Wati bárawá ché gwashay?” 23 Áiá cha Eshayá nabiay kawlá gwasht: “Man hamá tawár án ke mán gyábáná gwánka jant o gwashit, Hodáwanday ráhá rást o tachk kanét.”§
24 Cha é rawán dátagén kásedán lahtén Parisi atant. 25 Jostesh kort: “Agan taw na Masih ay o na Elyás ay o na hamá nabi, gorhá pa ché pákshódia dayay?” 26 Yahyáyá áyáni passawá gwasht: “Man gón ápá pákshódia dayán, bale kaséá shomay nyámá jáh jatag* ke shomá áiá nazánét. 27 Á cha man o randa kayt o man áiay kawshbandáni bójagay láhek ham naán.” 28 É kár Ordonay kawray á dastá, Bayt-Anyáyá but, hamá jágahá ke Yahyáyá mardom pákshódia dátant.
Hodáay Gwarándh
29 É dega róchá, wahdé Yahyáyá Issá dist ke dém pa áiá pédák ent, gwashti: “Bechárét! Esh ent Hodáay hamá Gwarándh ke jahánay gonáhán dura kant. 30 Esh ent hamá kas ke áiay bárawá man gwashtag: ‘Cha man o randa kayt bale cha man master o démáter ent, chiá ke cha man pésará butag.’ 31 Man wat pajjáh nayáwort, bale gón ápá mardománi pákshódi dayagá átkán tánke é dhawlá á pa Bani Esráilián zánag o paddar kanag bebit.”
32 Yahyáyá wati gwáhi é paymá démá bort: “Man Hodáay Ruh dist ke kapótéay dróshom᧠cha ásmáná ér átk o áiay sará nesht. 33 Man á nazánt, bale hamá kasá ke maná rawán dát tán gón ápá pákshódi bedayán, gwashtagati: ‘Wahdé taw dist Ruh kaséay sará ér byayt o benendit, bezán á hamá kas ent ke gón Hodáay Pákén Ruhá* pákshódia dant.’ 34 Man é chizz distag o gwáhia dayán ke á Hodáay Chokk ent.”
Issáay awali morid
35 É dega róchá, Yahyá gón wati do moridá óshtátagat. 36 Wahdé Yahyáyá Issá dist ke cha ódá gwazagá ent gwashti: “Esh ent Hodáay Gwarándh.” 37 Á doén moridán é habar eshkot o Issáay randá rawán butant. 38 Issáyá chakk tarrént o har doéni distant ke áiay randá áyagá ant. Josti kort: “Shomá ché lóthét?” Gwashtesh: “Rabbi!” Bezán: Oo ostád! “Tai jágah kojá ent?” 39 Gwashti: “Byáét o bechárét!” Gorhá á doén shotant o distesh ke kojá neshtag o róchay pasht kaptagén bahrá hamáiay kerrá mantant. Bégáhay wahd at.
40 Yahyáay habaráni eshkonagá rand, cha é doénán ke Issáay randesh gept o shotant, yakké Shamun Petrosay brát, Andriás at. 41 Áiá pésará wati brát Shamun wadi kort o gwashti: “Má Masih dar gétk.” 42 Randá, áiá Shamun Issáay kerrá bort. Issáyá Shamun cháret o gwashti: “Taw Shamun, Yuhannáay chokk ay. Bale nun tai nám Kaypá bit.” Kaypáay máná Petros, bezán talár ent.
Pilipos o Natnáil
43 É dega róchá, wahdé Issáyá wati delá gwasht ke Jalilay damagá berawt, Piliposi dar gétk o gwashti: “Mani randgiriá bekan.” 44 Pilipos ham, Petros o Andriásay dhawlá, cha Bayt-Saydáay shahray mardomán at. 45 Pilipos ham shot o Natnáili shóház kort o gwashti: “Má hamá kas distag o dar gétkag ke Mussáyá Tawrátay tahá áiay mestág dátag o á dega nabián ham áiay bárawá gwashtag. Á Issá Náseri, Issopay chokk ent.” 46 Natnáilá gón áiá gwasht: “Cha Náserahá ham sharrén chizzé dar kapta kant?” Piliposá gwasht: “Byá o bechár!” 47 Wahdé Issáyá Natnáil dist ke dém pa áiá pédák ent, gwashti: “É tachkén Bani Esráilié ke delá hech paymén mandr o repké mán nést.” 48 Natnáilá jost kort: “Taw maná cha kojá zánay?” Issáyá áiay passawá gwasht: “Cha á wahdá pésar ke Piliposá tará tawár kort, man tará hamá wahdá dist ke enjiray drachkay chérá atay.” 49 Natnáilá gwasht: “Oo ostád! Taw Hodáay Chokk ay, taw Esráilay bádsháh ay.” 50 Issáyá passaw dát: “Paméshká imánet áwort ke man gwasht: ‘Tará enjiray drachkay chérá distagon’. Cha é chizzán masteréna genday.” 51 Gorhá gón áiá gwashti: “Shomárá rásténa gwashán, démterá ásmáná pacha gendét o Hodáay préshtag dém pa Ensánay Chokká,§ ke man án, jahl o borza káyant o rawant.”
* 1:1 1:1 Bongéj, bezán bendát, shoru. 1:1 1:1 Gál, bezán habar, kalamah, labz. 1:5 1:5 Drapshag, bezán shahm janag, rozhná bayag, jalashkag. § 1:5 1:5 Bezán taháróki rozhná prósh dáta nakant. * 1:11 1:11 Nyámá, bezán myáná, darnyámá, tahá, tóká. 1:15 1:15 Gwánk, bezán borzén tawár. 1:22 1:22 Passaw, bezán jwáb. § 1:23 1:23 Eshayá Nabiay Ketáb, bahr 40, band 3. * 1:26 1:26 Jáh janag, bezán cha wati jáhá anágatén pád áyag, Arabi o Pársiá “qiám, rastákhiz”. 1:28 1:28 É Yahyá at ke pákshódia dáti. 1:31 1:31 Paddar, bezán záher, áshkár. § 1:32 1:32 Dróshom, bezán shekl. * 1:33 1:33 Hodáay Pákén Ruh, bezán Ruholkodos. 1:39 1:39 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “dahomi sáhat”, bezán bégáhay chárá. Yahudiáni róchay hesáb, sáhat sohbay shashá bongéja but. 1:47 1:47 Mandr, bezán repk, sázesh, pachali. § 1:51 1:51 Dányál nabiá é pernám pa yak hastiéá kár bastag ke á cha ásmáná kayt. Issá Masihá é pernám pa wat zortag tán mardom bezánant ke á cha ásmáná átkag o hamá wádah dátagén Masih ent.