20
Issáay wák o ehtiáray bárawá
(Mattá 21:23–27; Markás 11:27–33)
Yak róché ke Issá mazanén parasteshgáhay péshjáhá mardomán tálim o wasshén mestág dayagá at, mazanén dini péshwá o Sharyatay zánóger gón kawmay kamáshán áiay kerrá átkant o gwashtesh: “Márá begwash ke taw gón kojám hakk o ehtiárá é kárána kanay? Kayá tará é káráni ehtiár dátag?” Issáyá passaw dát: “Maná ham cha shomá yak josté hast. Begwashét, Yahyáyá, pákshódi dayagay ehtiár cha ásmáná rasetagat yá cha ensánay némagá?” Áyán watmánwatá shawr o saláh kort o gwashtesh: “Agan begwashén ‘cha ásmáná at,’ gwashit: ‘Pa ché imánó nayáwort?’ Oo agan begwashén ke ‘mardomi káré butag,’ gorhá mardom márá sengsára kanant, chiá ke áyáni setk o báwar hamesh ent ke Yahyá nabié butag.” Paméshká passawesh dát: “Má nazánén cha kojá at.” Issáyá gwasht: “Gorhá man ham shomárá nagwashán ke gón kojám hakk o ehtiárá é kárána kanán.”
Badén bágpánáni mesál
(Mattá 21:33–46; Markás 12:1–12)
Randá, Issáyá pa mardomán é mesál áwort: “Mardéá anguri bágé addh kort o pa konandahkári o zamán,* lahtén bágpánay dastá dát o wat drájén saparéá shot. 10 Wahdé anguray mósom but, bágay hodábondá pa wati bahray geragá, hezmatkáré ráh dát, bale zamánzurén bágpánán á hezmatkár latth o kotth kort o gón hórk o háligén dastán per tarrént. 11 Bágay hodábondá, padá dega hezmatkáré dém dát, bale bágpánán á ham jat o béezzat kort o gón hórk o háligén dastán per tarrént. 12 Gorhá saymi randá, dega hezmatkáré ráhi dát, bale áyán á ham jat o thappig kort o dhanná gallént.
13 “Nun bágay hodábondá wati delá pegr kort ke ‘chón bekanán?’ É randá, wati dóstén chokká ráha dayán, balkén áiay ruá bedárant. 14 Bale wahdé bágpánán áiay chokk dist, watmánwatá shawr kort o gwashtesh: ‘Bágay mirás barók o poshtpad hamesh ent, eshiá ham bekoshén tán bág may mirás bebit.’ 15 Gorhá cha bágá dhann bort o koshtesh. Nun shomay gománá, bágay hodábond gón é bágpánán ché kant? 16 Á kayt, é bágpánána koshit o bágá dega bágpánáni dastá dant.” Wahdé mardomán Issáay é habar eshkot, gwashtesh: “Chosh mabát!”
17 Issáyá áyáni némagá cháret o gwashti: “Gorhá, á nebeshtahay máná chi ent ke gwashit: ‘Hamá seng ke bánbandén ostáyán pasond nakort o nazort, hamá seng bonheshtbut.’ 18 Harkas ke á sengay sará bekapit, thokkor thokkora bit o kasé ke seng áiay sará kapit, hurta bit.”
19  Sharyatay zánóger o mazanén dini péshwáyán zánt ke Issáyá é mesál hamáyáni bárawá áwortag. Paméshká, shawresh kort hamá damáná Issáyá begerant, bale cha mardomána torsetesh.
Máliátay bárawá
(Mattá 22:15–22; Markás 12:13–17)
20 Gorhá Issáesh chammáni chérá kort, wati chárig o jásusesh rawán dátant tán watá Issáay démá tachk o pahrézkárén mardom pésh bedárant. Áyáni maksad esh at ke Issáyá cha áiay jenday habarán mán begisshénant o Rumay wáliay dastá bedayant. 21 Áyán jost kort: “Oo ostád! Má zánén taw harché ke gwashay, har tálimé ke dayay, á sajjahén rást ant o hechkaséay némagá nageray o pa rásti Hodáay ráhá sója dayay. 22 Nun márá begwash, bárén Rumay bádsháh Kaysará song o máliát dayag rawá ent yá na?” 23 Bale Issáyá áyáni é repk o mandr§ zánt o gwashti: 24 “Maná yak dináré pésh bedárét, eshiay sará kai nám o naksh per ent?” Áyán passaw dát: “Kaysaray.” 25 Issáyá gwasht: “Gorhá Kaysaraygá Kaysará bedayét o Hodáaygá Hodáyá bedayét.” 26 É dhawlá, áyán mardománi démá Issá cha áiay jenday habarán dámá dawr dát nakort o cha áiay passawán bah mant o bétawár butant.
Áherat o sáng o sur
(Mattá 22:23–33; Markás 12:18–27)
27 Randá, lahtén Saduki, ke áheratay namannók ant, Issáay kerrá átk o 28 jostesh kort: “Oo ostád! Mussáyá pa má nebeshtag: Agan kaséay sur kortagén bráté bé chokká bemerit o janózámi zendag bebit, gorhá áiay brát báyad ent gón á janózámá sur bekant tánke chokk o rand o ráhé pa wati brátá bellit.* 29 Nun hapt brát atant, awali brátá jané gept, chokki nabut o mort, 30 domi brátá o 31 padá saymi brátá gón á janéná sur kort o á ham bé chokká mortant. Hamé paymá haptén brátán gón hamá janéná sur kort o bé pad o rand cha donyáyá shotant. 32 Godhsará, á janén ham mort. 33 Nun taw begwash, áheratay róchá, é janén, kojám brátayga bit, chiá ke har haptén brátán bárig bárigá gón áiá sur kortagat.”
34 Issáyá passaw dát: “Mardom, é jaháná sáng o sura kanant, 35 bale hamá mardom ke namiránén zendá karzant o áheratay láhek ant, á na sura kanant o na sur dayaga bant. 36 Á hechbar padá namerant o préshtagáni dhawlá ant, Hodáay chokk ant, chiá ke namiránén zenday chokk ant. 37 Bale mordagáni zendag bayagay habaray rásti, Mussáyá mán bon geptagén dhólokay kessahá pésh dáshtag. Ódá Mussá Hodáwandén Hodáyá, Ebráhémay Hodá, Eshákay Hodá o Ákubay Hodá gwashit. 38 Á mordagáni Hodá naent, zendagénáni Hodá ent, chiá ke áiay gwará, sajjahén zendag ant.”
39 Cha Sharyatay zánógerán lahténá gwasht: “Oo ostád, taw sharr gwasht.” 40 Cha ed o rand, hechkasá del nakort cha áiá dega josté begipt.
Masih kai chokk ent?
(Mattá 22:41–46; Markás 12:35–37)
41 Issáyá gón áyán gwasht: “É chónén habaré ke gwashant: ‘Masih, Dáud bádsháhay chokk ent?’ 42 Chiá ke Dáud wat Zaburay ketábá gwashit:
Hodáwandá gón mani Hodáwandágwasht
mani rástén némagá benend
43  tán hamá wahdá ke tai dozhmenán tai pádáni chéray padag o chárchóbahé bekanán.§
44 Nun agan Dáud, Masihá wati Hodáwanda gwashit, gorhá Masih chón áiay chokk buta kant?”
Issá Sharyatay zánógerán páshka kant
(Mattá 23:1–7; Markás 12:38–40)
45 Hamé wahdá ke sajjahén mardom gósh dáragá atant, Issáyá gón moridán gwasht: 46 “Cha Sharyatay zánógerán hozzhár bét, ke áyán drájén jámag o kabáh gwará kanag dósta bit o bázáráni tarr o gardá cha mardomán wasshátk o drahbáta lóthant. Kanisaháni sharterén jáhán gechéna kanant o mehmánián, awali reday nendagesh pasond ent. 47 Janózámáni lógán gón málwáriá barant o pa pésh dáragá wati dwá o sanáyán drájkassha kanant. Eshán sakterén sezá o padmozza rasit.”
* 20:9 20:9 Konandahkári o zamán, bezán paymánkári, ejáray sará, thékah. 20:17 20:17 Bonhesht, bezán lógay awali hesht yá seng. 20:17 20:17 Zabur 118:22. § 20:23 20:23 Mandr, bezán repk, sázesh, pachali. * 20:28 20:28 Sharyatay Domi Rahband 25:5 o rand. 20:37 20:37 Dargwaz 3:6. 20:42 20:42 Mani Hodáwand, bezán Issá Masih. § 20:43 20:43 Zabur 110:1.