23
Issá Pilátusay démá
(Mattá 27:1–2, 11–14; Markás 15:1–5; Yuhanná 18:28–37)
Randá, diwánay sajjahén mardom pád átkant o Issáesh Pilátusay démá bort. Áiay sará tohmat o bohtám janáná gwashtesh: “Má distag ke é mard, kawmá gomráha kant, Rumay Kaysaray song o máliát dayagá manah o makana kant o gwashit: ‘Man Masih o bádsháh án.’ ” Pilátusá jost kort: “Taw Yahudiáni bádsháh ay?” Issáyá passaw dát: “Taw wat gwashagá ay.”
Pilátusá gón mazanén dini péshwá o á dega mardomán gwasht: “Man pa é mardá hech mayáré nagendán.” Bale mardom wati habaray sará óshtátant o gwashtesh: “É mard, gón wati tálimán, Yahudiahay sajjahén damagay mardomána shórénit. Cha Jalilá bongéji kortag o annun edá rasetag.” Pilátusá mardománi é habar ke eshkotant, lótheti bezánt, bárén, á cha Jalilay mardomán ent? Wahdé sahig but Issá Jalilié, gorhá Hirudisay némagá ráhi dát, chiá ke Jalilay hákem, Hirudis á wahdá Urshalimá at.
Issá o Hirudis
Hirudisá Issá ke dist, báz wassh but, chiá ke dérén wahdé at ke áiay gendagá wáhagdár* at. Cha Issáay kortagén káráni eshkonagá rand, nun ométwár at ke yak mójezah o ajabbatén neshánié begendit. Gorhá, cha Issáyá bázén jost o porsé korti, bale Issáyá hech passawé nadát. 10 Mazanén dini péshwá o Sharyatay zánóger ke hamódá óshtátagatant, Issáay sará bázén tohmat o bohtám janagá atant. 11 Hirudisá ham gón wati sepáhigán hórigá, Issá béezzat kort o kalág gept. Randá, dhawldárén kabáhé gwará dát o padá Pilátusay kerrá rawán kort. 12 Cha hamá róchá, Hirudis o Pilátus, bél o sangat butant. Pésará, á watmánwat dozhmen atant.
Issáay markay hokm
(Mattá 27:15–26; Markás 15:6–15; Yuhanná 18:39—19:16)
13  Pilátusá, mazanén dini péshwá, Yahudiáni kamásh o mahluk lóthetant o 14 gwashti: “Shomá, é mard mani gwará áwortag o tohmat o bohtám jatag ke mardomán gomráh o yágia kant. Bale cha á jostán ke man shomay démá kortagant, áiay sará shomay jatagén bohtámán hech rástié nadiston. 15  Hirudisá ham mayáré nadistag, paméshká padá may gwará ráhi dátag. É mardá choshén hech gonáh o mayáré nakortag ke sezái mark bebit. 16 Gorhá, man áiá adaba dayán o yalaha kanán.” 17  18 Bale sajjahén mardomán kukkár kort o gwasht: “Issáyá bekosh! Bárábásá yalah beday!” 19 Bárábás, Urshalimay shahrá, áshóp o hón kanagay mayáray sará, bandig kanag butagat.
20 Pilátus, Issáay yalah dayagá delmánag at, Paméshká dega yak randé áiay bárawá gón mardomán habari kort. 21 Bale mardom sakk kukkár kanagá atant o gwashtesh: “Salibi kassh! Salibi kassh!”
22 Pilátusá, saymi randá cha áyán jost kort: “Chiá bárén? É mardá che badén káré kortag? Man pa eshiá hech choshén mayáré nagendán ke kóshay hokmá bedayán, paméshká adabia dayán o yalahia kanán.” 23 Bale mardom gón kukkár wati habaray sará óshtátant o gwashtesh: “Salibi kassh!” Néth,§ áyáni wáhag o kukkár pa sar raset. 24 Pilátusá áyáni wáhagay sará hokm dát. 25 É dhawlá, áiá hamá mard ke pa áshóp pád kanag o hónay bohtámá bandig at o mardomán áiay yalah dayaga lóthet, ázát kort o áyáni wáhagay sará, pa Issáay kóshá hokm dát.
Issá dém pa salibá
(Mattá 27:32–44; Markás 15:21–32; Yuhanná 19:17–24)
26 Wahdé Issáyá baragá atant, Shamun námén mardé distesh ke Keriniay shahray mardomé at o dém pa shahrá pédák at. Sepáhigán á mard gept, salib áiay baddhá dát o hojjesh kort ke Issáay randá berawt. 27 Issáay randá, bázén mardomé rawagá at o gón áyán rombé janén ham gón at ke pa Issáaygi gréwán o mótk kanán atant. 28 Issáyá chakk tarrént, áyáni némagá cháret o gwashti: “Oo Urshalimay jenekán! Pa man magréwét, pa wat o wati chokkán begréwét. 29 Yak anchén wahdé kayt ke gwashant: ‘Bahtáwar ant á janén ke santh o bérand ant, hamá janén ke chokkesh nabutag o cha wati sénagán chokkesh naméchéntag.’ 30 Hamá wahdá, mardom kóhán tawára kanant: ‘Byáét may sará bekapét’ o jompána gwashant: ‘Márá panáh dayét.’ 31 Wahdé á gón sabzagén drachká chosha kanant, gorhá gón hoshkéná ché nakanant?”
32 Áyán, do radkárén mardom áwort ke gón Issáyá hór, koshagi atant. 33 Wahdé hamá “Kámpól” námén jágahá rasetant, áyán Issá salibay sará dratk. Áiay rástén némagá yak radkáré salib kasshet o chappén némagá domi radkár. 34 Issáyá gwasht: “Oo Pet! Áyán pahell kan, chiá ke nazánant ché kanagá ant.” Gorhá sepáhigán Issáay pocch o póshák kasshetant o pa áyáni bahr kanagá pál jatesh ke bárén kayá rasant.
35 Mardom pa sayl o nedáragá* óshtátagatant o sarókáni diwánay básk rishkand kanáná, gwashagá atant ke “eshiá, á dega rakkéntant, bale agan Masih ent o Hodáay hamá gechén kortagén, nun gorhá watá berakkénit.”
36 Sepáhig ham áiay nazziká shotant o kalágesh gept, tropshén sharábesh cháshént o gwashtesh: 37 “Agan taw Yahudiáni bádsháh ay, gorhá watá berakkén.” 38 Issáay saray borzádiá é dhawlén mayárnámagé ham lónj kortagat ke: “É Yahudiáni bádsháh ent.”
39 Cha doén radkárán ke salibá dratkagatant, yakkéá dozhmán dayáná gwasht: “Taw Masih naay? Gorhá, byá watá o márá berakkén!” 40 Bale domi radkárá á hakkal kort o gwashti: “Záná, tará cha Hodáyá natorsit? Tará ham hamé sezá rasagá ent. 41 May sezá barhakk ent, chiá ke may kortagén káráni ásar ent. Bale é mardá hech mayáré nakortag.” 42 Gorhá gwashti: “Oo Issá! Wahdé taw wati bádsháhiá sar butay, mani hayálá ham bekap.” 43 Issáyá passaw dát: “Tará rásténa gwashán ke taw maróchi mani hamráhiá, beheshtá raway.”
Issáay mark
(Mattá 27:45–56; Markás 15:33–41; Yuhanná 19:28–30)
44 Némróchay wahd at. Anágat sajjahén molk tahár but o é taháróki tán bégáhá mant.§ 45 Chiá ke róchay drapshag band butagat o mazanén parasteshgáhay pardah cha nyámá dert o do ném but. 46 Issáyá borzén tawáréá chihál kasshet o gwasht: “Oo Pet! Man wati ruh o sáhá tai dastá dayán.”* Gón hamé habará, sáhi dát.
47 Pawjiáni yak apsaréá é nedárag dist, Hodái satá kort o gwashti: “Béshakk ke é nékén mardé at.” 48 Á dega sajjahén mardom ke pa saylá átkagatant, gón é nedáragay gendagá sar o sénag janán o mótk kanáná wati lógán per tarretant. 49 Hamá mardom ke Issáay pajjárók atant o hamá janén ke cha Jalilá áiay hamráhiá átkagatant, dur o gestá óshtátagatant o é sajjahén sargwastesh distant.
Issáay kabr kanag
(Mattá 27:57–61; Markás 15:42–47; Yuhanná 19:38–42)
50 Hamódá, Issop námén mardé ham gón at ke tachk o pahrézkárén mardé at. Belli ke sarókáni diwánay báské at, 51 bale pa Issáay mayárig kanagá gón áyáni shawr o habarán hamdel naat. Á, Yahudiáni shahr Arimátiáay mardomé at o Hodáay bádsháhiay rahchár o wadárig at. 52  Pilátusay kerrá shot o cha áiá Issáay jónay baragay ejázati lóthet. 53 Issáay jóni cha salibay sará ér gétk, lilomén godéay tahá kapon kort o taláray tráshtagén kabréá ér kort ke pésará ódá hechkas kall kanag nabutagat. 54 Á róch, tayáriay róch at o Shabbat bongéj bayagi at.
55 Hamá janén ke cha Jalilá, Issáay hamráhiá átkagatant, Issopay randá rawán butant o hamá kabresh dist. Áyán é ham dist ke Issáay jón che paymá kabrá ér dayag but. 56 Randá, wati lógán átkant o washbóén atr o rógenesh tayár kort. Shabbatay róchá, Sharyatay rahbanday sará, áyán árám kort.
* 23:8 23:8 Wáhagdár, bezán lóthók, delmánag, hodónák. 23:16 23:16 Edá adab dayagay máná shallák o hayzarán janag ent. 23:17 23:17 Lahtén daznebeshtá é band nést, bale lahténá chó átkag: Pilátusá har Sargwazay aidá, cha wati bandigán yakké, allamá ázát kanagi at. § 23:23 23:23 Néth, bezán godhsará, áherá. * 23:35 23:35 Nedárag, bezán sayl, tamáshá. 23:35 23:35 Básk, bezán ozw, membar. 23:44 23:44 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “shashomi sáhat”. Yahudiáni róchay hesáb, sáhat sohbay shashá bongéja but. § 23:44 23:44 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “shashomi sáhatá beger tán nohomi sáhatá”, bezán maróchigén sáhatáni hesábá, dwázdahá beger tán sayá. * 23:46 23:46 Bechár: Zabur 31:5. 23:53 23:53 Lilom, goday tahré ke Engréziá “linen” gwashaga bit.