13
Yésụ lugu sịndị́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e
Káa zɨ́ kɨ́lóndó a née go Ayímbi Umbuokpó. Yésụ owoyeme go bɨlámáne kɨ́dí sịndị́ kadra ogụ go zɨ́ne óyó sogoné zɨ́ ꞌyị kasa ené e, zɨ́ne ndáꞌbalúgu roné zɨ́ ꞌBụné komo ere. Zɨ́a méngị ledre sụmụ zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére gɨ do bɨ zɨ́ye ówo a kɨ́dí, maꞌdíi née oto ꞌbúye go kɨ́ngaya née iꞌbí roné go zɨ́ umbu gɨ royé.*
Nda go kɨ́ tagá, Yésụ yokonɨ́ royé go kɨ́ ꞌyịmɨkása ené e do bi éyị́ mɨánu. Abú Yụ́da Keriyóta wotị́ Simúna nɨ kpá tɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása ga gére née yá, ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e olụ́ yị́ ené go sɨmɨ a, gága wo gɨ ro zɨ́a íꞌbíógụ Yésụ zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e. Yésụ owo bú bɨlámáne kɨ́dí ꞌBụné Lomo íꞌbí rokoꞌbụ ledre e go mbá zɨ́ne, kasaogụ née ne do sogo káṇgá, née nɨ ndáꞌbalúgu roné kpá zɨ́a íri. Nda gɨ do kacɨ́ éyị́ mɨánu, zɨ́ Yésụ lálaóyó bongó bɨ esịṛongó do ezené ní ꞌdáꞌba, zɨ́a ꞌdíꞌbi ngíti mbílí bongó kpị́ ódó a ro sɨmɨné. Zɨ́a léfe iní sɨmɨ pheṛé ndúgú ndị́sị lúgu sịndị́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́e, do ndị́sịné óꞌdóóyó iní née gɨ ro sịndị́ye kɨ́ mbílí bongó bɨ gáa ro sɨmɨné née.
Sɨmɨ bɨ Yésụ ayí nda go gɨ ro lúgu sịndị́ Simúna Pétero ní, zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ngére, nda za cụ́ yị́ị zɨ́yị lúgu sịndị́ma?”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Ndá lúrú éyị́ bɨ mándị́sị méngị a née kacɨ́ komoyị́ káa zɨ́ owụ́ ledre wá, nɨ útúásá kacɨ́ komoyị́ karanée ꞌdáꞌdá íri.”
Zɨ́ Pétero kpá úku ándá ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, Mongụ́ ꞌyị, ndaá mɨútúásáne zɨ́yị lúgu sịndị́ma za cụ́ yị́ị wá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero, togụ́ málúgu sịndị́yị wá, útúásá ídí káa do ꞌyịmɨkása amá wá.”
Simúna Pétero ya Ngére, “Togụ́ nda go kenée yá, ndá lolụ lúgu lá dụụ́ sịndị́ma wá, ídí lúgu máa geré mbá mɨlúgu.”
10 Yésụ ya zɨ́a ní, “Ɨ́ꞌɨ, royị́ nɨ go drá gɨ zɨ́a ndúgú go. Éyị́ bɨ íli ní, nda lá dụụ́ lúgu sịndị́yị. Rosé nɨ go mbá drá dụụ́ bɨkéṛị́ ꞌyị gɨ dongaráse ndaá ne drá wá.” 11 Yésụ owo ꞌyị bɨ ili íꞌbíógụ née zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yụ́da e ní bú.
12 Sɨmɨ bɨ luguonzó sịndị́ye go ní, zɨ́a ésịlúgu bongó bɨ gáa lalaogụ gɨ roné ní roné, do ndáꞌba ndị́sịné bi. Zɨ́a ndúꞌyú ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí, “Ledre bɨ máméngị zɨ́se née, ówoyémesé ledre gɨ sɨmɨ a go? 13 Nɨ zɨ́se maꞌdíi, zɨ́se ndị́sịsé ndólo máa Ngére kpá ꞌyị ꞌdódo ledre, mááyí tɨ́ kenée maꞌdíi. 14 Togụ́ Ngére esé kpá ꞌyị ꞌdódo ledre zɨ́se lugu sịndị́se yá, ídísé kpá ídí ꞌyị lúgu sịndị́ lafúse e. 15 Máméngị ꞌdódo ledre née zɨ́se kenée gɨ do bɨ zɨ́se ndị́sịsé méngị a zɨ́ lafúse e kpá kenée. 16 Máúku zɨ́se maꞌdíi, ꞌyị ꞌbɨ moko romo ené do mongụ́ ꞌyị ené wá, ꞌyị kasa romo ené kpá do ꞌyị bɨ kasa wo ní wá. 17 Ídísé méngị ledre ga bɨ máꞌdódo yée zɨ́se née tɨ́ za cé kenée gɨ do bɨ zɨ́ Lomo íꞌbí úndru zɨ́se.
18 “Máúku amá ledre née gɨ rosé mbá wá, ꞌyị máa yée ga bɨ nɨyí go mbigí ꞌyị amá e ní, máówo mɨmbéꞌdeyé mbá bú. Máméngị kenée gɨ do bɨ zɨ́a útúásáne kɨ́ ledre bɨ nɨ mɨékéne kɨ́dí, ‘Ngíti ꞌyị kị́éꞌdo gɨ dongaráse ndị́sịzé ánukótrụ sị́lị́ze ndro kéye ní nɨ ne okó romá.’+
19 “Máúku ꞌdódo ledre ga gére née zɨ́se kenée gɨ ro karanée togụ́ ledre máa née mengị roné go kenée yá, zɨ́se ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi, mááyí Kɨ́résịto. 20 Ledre ga bɨ ásé ndéré kɨ́ ꞌdódo yée zɨ́ ꞌyị e gɨ romá ní togụ́ ꞌyị ṇgúṇgu go yá, ṇguṇgu ledremá go. Togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledremá go yá, ṇguṇgu kpá ledre Babá bɨ kasaogụ máa ní go.”
Yésụ uku ledre kɨ́dí nɨyí ꞌdíꞌbi née
(Matáyo 26:20-25, Márɨko 14:17-21, Lúka 22:21-23)
21 Gɨ do kacɨ́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére ní, zɨ́ bi sínyíne roa kɨ́ngaya zɨ́a ị́nyịné úkulóko ledre zɨ́ye fúó kɨ́dí, “Ngúrusé nɨ íꞌbíógụ máa zɨ́ ꞌyị e, zɨ́ye úfu máa.”
22 Zɨ́ ledre née ówóne kacɨ́ komo ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née zɨ́ye tónóye lúrú komoyé kɨ́ sómụ́ ledre kɨ́dí ambí nɨ méngị bɨsinyí ledre née kenée ba ne bɨ Yésụ uku ledre a née. 23 Ngúruyé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ, wo bɨ Yésụ oto ꞌbúa kɨ́ngaya ní nɨ kpá bo ore ndị́sị ꞌbɨ ené geré gbóo cigí Yésụ. 24 Zɨ́ Simúna Pétero ódroné zɨ́ ezeyé née kɨ́ komoné, idí aka ndúꞌyú Yésụ togụ́ uku née ledre ambí yá.
25 Zɨ́ yaꞌdá bɨ Pétero odro zɨ́a née ꞌdóṇgo roné ndoo gị ro Yésụ zɨ́a ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Ngére, úku née ledre ambi?”
26 Zɨ́ Yésụ úku ledre kɨ́dí, “ꞌYị bɨ mááyí ụ́gụ ndụkụ ésị́ a sɨmɨ ụkụ́ íꞌbí a do sị́lị́a ní, née go wo bɨ máúku ledre a ní.” Zɨ́a ị́nyịné ꞌdíꞌbi éyị́ mɨánu íꞌbí a zɨ́ Yụ́da Keriyóta wotị́ Simúna. 27 Sɨmɨ bɨ anu ní, geré zɨ́ Satána óto ꞌbú méngị bɨsinyí ledre kɨ́ Yésụ, zɨ́ mɨmbéꞌdea kpúṛúkpú ne.
Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ndá ndị́sị wá, éyị́ bɨ yéme royị́ go gɨ ro méngị a ní, ídí mu méngị a ꞌdiya.” 28 Lafú Yụ́da Keriyóta ga gére née owonɨ́ sị́ ledre bɨ Yésụ uku ledre zɨ́ Yụ́da gɨ zɨ́a kenée ní wá. 29 Ngíti géyị somụ́nɨ́ ꞌbɨ eyé kɨ́dí gɨ zɨ́a bɨ Yụ́da maꞌdáa nɨ ꞌyị lúrú bi kacɨ́ késị́ ní, ambí owo ne Yésụ kasa wo go ndéré úgú éyị́ mɨánu zɨ́ye gɨ ro ayímbi, togụ́ kenée wá, ili Yụ́da idí íꞌbí késị́ káa do sáká áyí zɨ́ ꞌyị lerị́ e. 30 Nda go kɨ́ ndụlụ sɨmɨ bɨ Yụ́da anuonzónɨ́ éyị́ mɨánu go kɨ́ lafúne e ní, geré zɨ́a ólúógụné gɨ dongará ye sága.
Yésụ uku ledre kɨ́dí Pétero nɨ ási gɨ roné
31 Sɨmɨ bɨ Yụ́da olụ́ogụ ní, zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ lafúga ga gére née kɨ́dí, “Ba go sịndị́ kadra zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ówo a mbá kɨ́dí mááyí Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí zɨ́ye ndị́sịyé mbófo máa gɨ zɨ́ éyị́ bɨ mááyí méngị a ní. Gɨ do bɨ zɨ́ye kpá mbófo Lomo gɨ zɨ́ éyị́ bɨ mááyí méngị a ní. 32 Togụ́ ꞌyị e mbofonɨ́ Lomo gɨ zɨ́ éyị́ bɨ Máa méngị ní yá, Máa Owụ́ ꞌbɨ ené ledre Má nɨ ídí zɨ́a owóowó gɨ zɨ́ éyị́ bɨ Mááyí go ndéré méngị a ꞌdiya née.
33 “Owụ́ ꞌbɨ amáa e, sịndị́ kadra ndaá lolụ zɨ́ma ngbara gɨ do bɨ zɨ́ze ídíze fú lá kése ní wá. Káa zɨ́ bɨ kóo máúku zɨ́ lafúse ga bɨ Yụ́da e ní, mááyí lélị́ gɨ dongaráse cakaba. Bi bɨ mááyí ndéré doa née útúásásé ógụ íri wá.
34 “Ba go kúrúma zɨ́se, ídísé óto ꞌbú lafúse e kɨ́ngaya kɨ́ mɨmbéꞌdesé kị́éꞌdo kpá káa zɨ́ bɨ máóto ꞌbúse ní. 35 Togụ́ ótosé ꞌbú lafúse e go tɨ́ káa zɨ́ bɨ máúku née yá, ꞌyị e nɨyí ówo a mbá kɨ́dí maꞌdíi, ásé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma e.”
36 Zɨ́ Simúna Pétero ngúru ꞌyịmɨkása ené ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Ngére, ndị́sị úku ledre kenée ní íli ndéré ꞌda?”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero, bi bɨ mááyí ndéré doa ní, útúásá lódụ́ máa zɨ́ze ndéréze kéyị wá, ꞌbúó togụ́ karanée sịndị́ kadra ogụ go zɨ́yị.”
37 Pétero ya zɨ́ Yésụ ní, “Ngére, máútúásá ótoómo kacɨ́yị wá, togụ́ umbu yá, idízé úyu kéyị.”
38 Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero úku ledre née gbékpị́e. Máúku zɨ́yị, sɨmɨ bɨ karaba kadra ledre nɨ súwu ní, áyí ási gɨ romá ꞌdényé kɨ́ꞌdí ota yá née owo máa wá. Gɨ do kacɨ́ a née geré zɨ́ ngono ụ́cụ koko.”
* 13:1 13:1 Ayímbi Umbuokpó: Nɨ sịndị́ kadra bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ sómụ́ndíki ledre bɨ kóo Ngére Lomo okpó gɨ do ꞌbe ꞌbɨ eyé e ufu owụ́ ꞌbɨ eyé e wá gɨ zɨ́a bɨ oṛónɨ́ sáma owụ́ kábịṛị́kị ro kágá mbotụ eyé e ní. Zɨ́a kóo ꞌdiꞌbiogụ yée gɨ sɨmɨ Ízibiti gɨ sɨmɨ ꞌdoꞌdó bɨ kóo nɨyí sɨmɨ a ní. Ólo Ólụ́ógụ 12:14-17. + 13:18 13:18 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi e 41:9 13:27 13:27 Satána: Satána nɨ kóo maláyika. Zɨ́a sínyi do lafúne e, zɨ́ye nda ídíye ezeokó Lomo. Gɨ zɨ́ kéyị née ní, zɨ́ Lomo ógóóyó gɨ komo ere ꞌdáꞌba. Nɨ nda cakaba go ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e. Ólo ꞌDódoógụ 12:9.