18
Jetsóoke ditye ékeevéne
(Mt 26.47-56; Mc 14.43-50; Rc 22.47-53)
1 Ehdúu Jetsóó Cááníma íhjyúvátsihdyu muha dííbyema mépajtyé ‘Tsedoróo’ némeíñé téhiwánɨjke tsíñejcúvu. Ánejcúríi oríívo bájú ijcyáné lliiñévú muha méúújetéhi.
2 Átsiípye Jóóda Jetsóodívú méénútsóiibye waajácú paíjyuvárée tétsihvu muha dííbyema meúújetéhíjcyánélliíhye.
3 Átsihvúu tsívaabe tsodáhómuma duurúvájá tehméjteke llúúvájté avyéjujtémáhjáa paritséómú wállóómeke. Áámée ímyéénujcátsiháñema, ipyééteháñema, tsááhií.
4 Aanée Jetsóó iwáájácúne diityé éllevu ipyééne néé diityéke:
—¿Muucá ámuha ménehcóhi?
5 Áánélliihyée nééme dííbyeke:
—Muha Natsarée múnáájpi Jetsóoke ménehcóhi.
Áánélliihyée neébe:
—Oo muurá diíbye. Téijyúu diityé pañe diibye Jóóda dííbyedívú méénútsóiíbye.
6 Aanée ehdu Jetsóó diityéké néénetu idyéjuéhnejcúvú óómiyómé áákityéhi.
7 Áámekée tsiiñe neébe:
—¿Ɨ́mɨááné muucá ámuha ménehcóhi?
Áánélliihyée néémeé:
—Éje, Jetsóoke muha ménehcó Natsarée múnáájpiíkye.
8 Áánélliihyée neebe diityéke:
—Tsúúcajáne muurá ámúhakye ó néé diibye o íjcyane. Aane ihdyu ámuha oke meméénúhajchíí médómájcodí íjtyékeé.
9 Ehdúu pajtyéné dííbyerée íllu néhdújuco: “Úpée, Lli, u újcume táhójtsɨri íjcyámedítyú tsá tsáápíuba wágóóóvetúne.”
10 Áánáacáa Tsimóo Péédoro ɨ́nɨɨtsúwá iwávɨ́tsuúcúne wállórɨhjɨ́cú llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáajpi ‘Máácoó’ némeííbyé núúmɨho ɨ́mɨánéjcúeho.
11 Árónáacáa Jetsóó néé dííbyeke:
—Ɨ́veekíami ehdu ú meénuj. Pícyo dɨ́nɨɨtsúwa. ¿Aca tsá u wáájácutú Llihíyóo néhdújuco o ɨ́cúbáhrámeíiñe?
Llúúvájté avyéjúúbe éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene
(Mt 26.57-58; Mc 14.53-54; Rc 22.54)
12 Aamée diitye tsodáhómuu, íavyéjuúbee, duurúvájá tehméjtee, íjcyame tsúúca Jetsóoke iékéévéébeke dohjɨ́núhi.
13 Áánemáa tsajtyémé dííbyeke Caipáá baabe Anáa jávu. Téijyúu tééné pijcyábari diibye Caipáá páñétúejpi llúúvájté avyéjuúbe.
14 Diibyée muurá diityéké nehíjcyá pámeere óúúvéíyóné ɨhdétú tehdújuco tsaapi dsɨ́jɨ́veíñe.
Jetsóoke iúráávyeróné Péédoro tóónune
(Mt 26.69-70; Mc 14.66-68; Rc 22.55-57)
15 Aanée Jetsóoke ditye tsájtyéébeke o úráávyéébema idyé Tsimóo Péédoro péé óóma páñétúejpi llúúvájté avyéjuube oke wájácú néébema. Áánélliihyée oke pajtyétsoobe ihjyá llahájtsɨ́ míhllémeíñetu páñevu Jetsóoma o úcááveki.
16 Áánetúu diibye Péédoro coévá llééhowávúré áachí éhnejcúvu. Áánélliihyée ó ihjyúvá llééhówá tehméllema dibye téhdure iúcááveki. Áánélliihyée botsíi pajtyétsolle dííbyeke.
17 Aallée néé dííbyeke:
—¿Aca tsá Jetsóó mamyémúejpi u íjcyatúne?
Áánélliihyée neébe:
—Tsáhaá, tsíjpiiye oó.
18 Téijyúu tsuucówu tene néénéllii llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáama tehméjté icyújuwááñúwatu pɨ́hmɨ́me élletu idyé pɨ́hmɨɨbe Péédoro.
Llúúvájté avyéjuube Jetsóoke díllone
(Mt 26.59-66; Mc 14.55-64; Rc 22.66-71)
19 Áánáacáa llúúvájté avyéjuube Anáá dilló Jetsóoke ɨɨná dibye úwáábohíjcyáne. Áhdurée dílloobe ímamyémú ɨɨná méénuhíjcyáne.
20 Áánélliihyée neebe dííbyeke:
—Muurá duurúvájá pañévú téhdure pihcyáávejááné pañévú mɨ́amúnááj pɨɨnévú ó úwáábohíjcyáhi. Tsá muurá múijyú téévéneúvú o íhjyúvahíjcyatúne.
21 Aanéjɨ́ɨ́ muhdú oke ú dillóhi. Cáhawáá dillo táuwááboju lléébúcunúhíjcyámeke ditye uke iñéé ɨɨná o úwáábohíjcyáne. Muurá íchihyi ijcyámé tsaate teene lléébúcunúhijcyáme.
22 Áánélliihyée duurúvájá tehméébé néé dííbyeke:
—¿Ɨ́veekí ehdu ú áñujcú llúúvájté avyéjúúbeke? Ehdúu néébere wábáajcáró dííbyeke.
23 Áánélliihyée Jetsóó nééhií:
—¿Aca ó allíhi? Cána oke diñej. Muurá ɨ́mɨááné o nééhií. Aanéjɨ́ɨ́ ¿ɨ́veekí oke ú wábáajcóhi?
24 Átsihdyúu Jetsóoke diibye Anáá wallóó dóhjɨ́uri páñétúejpi llúúvájté avyéjuube Caipáa éllevúréjuco.
Tsiiñe Péédoro tóónúmeíñe
(Mt 26.71-75; Mc 14.69-72; Rc 22.58-62)
25 Áánáacáa tétsihíyéi Péédoro pɨhmɨ́rí diityéj pɨɨne íjcyáábeke néémeé:
—¿Aca tsá áádí mamyémúejpi u íjcyatúne?
Áánélliihyée ityóónúne neébe:
—Tsáhaá, tsíjpiiye oó.
26 Áánélliihyée llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáadítyú dibyée íñúúmɨho wáhdahɨ́róóbé jééeebe nééhií:
—Ááneráhjané diityémá oríívó bájú lliiñe u íjcyáábeke ó ájtyumɨ́hi.
27 Árónáacáa tsiiñe íllure tóónuúbe. Áánáacáa tsúúca cáraca májtsiváhi.
Pirááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene
(Mt 27.1-2, 11-14; Mc 15.1-5; Rc 23.1-5)
28 Aanée tétsihdyu Caipáá jatu tsajtyémé Jetsóoke tééné iiñújɨ́ avyéjuube Pirááto jávu. Áánáacáa tsúúca métsɨ́tsɨɨvéhi. Áijyúu dííbyeke tsájtyeme tsá úcáávetú tééjá pañévú tééneríváa ímítyújtsámeímyé teene wañéhjɨ májchó imájchójúcóítyúrónélliíhye.
29 Áánélliihyée Piráátó diityé éllevu iíjchívyéne néé diityéke:
—¿Aca ɨɨná ímityúné áánu méénune ámuha méúúballé dííbyé hallúvu?
30 Áánélliihyée nééme dííbyeke:
—Muurá dibye ímítyuube íjcyátuca tsá muha metsíváítyuró diéllevu.
31 Áánélliihyée neébe:
—Ané wa ihdyu metsájtyéébeke meméénú muhdú ámuha jodíómú taúhbaju néhduú.
Áánélliihyée nééme dííbyeke:
—Árónáa tsá muha metáúhbáítyuró tsaaté dsɨ́jɨvétsovu.
32 Ehdúu pajtyéné dííbyerée Jetsóó muhdú idsɨ́jɨ́veíñé néhdújuco.
33 Áábekée Piráátó ihjyá pañévú ɨpɨ́úváábeke nééhií:
—¿A uu jodíómú avyéjuúbe?
34 Áánélliihyée neebe dííbyeke:
—¿A uure ehdu oke u nééhií, mityá tsaate uke néhijcyánéré oke u néé?
35 Áánélliihyée Piráátó nééhií:
—Tsá muurá jodíómuube o íjcyatúne. Muurá ihdyu dimúnaáré llúúvájté avyéjujtémá ¿ɨ́ɨ́né hallútútá uke tsiva taéllevuj? ¿Ɨɨnétáhjáa ímityúné ú meénuj?
36 Áánélliihyée neébe:
—Tsá ííñújɨ́ene táavyéjú íjcyatúne. Muurá ííñújɨ́ avyéjúejpi o íjcyaca támamyémú táhallútú méénúiyá oke ditye iékéévétuki.
37 Áánélliihyée Piráátó néé dííbyeke:
—¿Áánélliihyéhaca ihdyu diibyéjuco uu ávyéjuúbe?
Áánélliihyée neébe:
—Éée, diibyéjuco oo ɨ́mɨáájuvúu mɨ́amúnáake o wáájácútso ííñujɨ́vú o tsɨ́ɨ́mávámeííbye. Aane ímilléméjuco táuwááboju illéébóne cáhcujtsóne.
38 Áánélliihyée Piráátó nééhií:
—¿Aca ɨɨná teene ɨ́mɨááju?
Ehdúu dííbyeke iñééne ihjyá pañétú iíjchívyéne neebe dííbyeke tsívámeke:
—Áánerá tsá dibye ímítyuube íjcyatúne.
Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe
(Mt 27.15-31; Mc 15.6-20; Rc 23.13-25)
39 Muurá ámuha paíjyuva pajtyété wañéhjɨ́ pañe cúvéhóójari íjcyámedítyú tsáápí hallúvú méihjyúváábeke ó ichívyétsohíjcyáhi. Aane ¿íhya ámuha méimíllé diibye ámúhá avyéjúúbeke o ácádsɨ́jcaáyóné téijyu?
40 Ehdúu Piráátó néérónáa páméhcobáré nééhií:
—¡Tsáhaá, tsá dííbyeke u ácádsɨ́jcaáyóityúne! ¡Barabáakéré u íjchívyetsóné muha méimílléhi!
Ácoocáa diibye Barabáá ávyétá imítyuube íjcyaabe cúvéhóójari téijyu.