5
Ananias ni Safira n’gubij gusen Biinum Banabe
Bare ace áine gajaol Ananias, aarol o gajaol Safira, nannomen ettamol aban n’gujamor bugo n’aarol, min abaŋ fugab fice faa síralam sasu, min áŋarul fúutten ákail asen uᵽotoraaw. Ñer Ᵽier naagol : « Ananias, wa uĉile Seytane nammeŋen éĉigiri maarat iki ubij usen Biinum Banabe, min ubaŋ fugab fice faa wo nunnomen me galah gagu ? No guomen me n’guñeni, gulelen ᵽiaŋ gúiya ? Mbi no nunnomen go me uban, bañut ní waf úiya ? Bu ñer nújue ubaj m’biinumi gaᵽinor ti gaugu ? Aw let ni bugan bare nubije, bare ni Aláemit faŋaol. » No Ananias aun me gurim gaugu, nalo to ban naĉet. Ban gáholi gámah n’gunogen bugan bugagu gaun yo me. Ñer úᵽur waw n’guilo n’gúggubol, guban n’gutebol iki gufoh.
Ᵽio maa, aarol nanogen ni yaŋ yay m’baffasut wabaj me. Ᵽier naagol : « Ulobom ᵽaa, galah gagu mim muman junnomen go ? » Naagol : « Ey, mamu gunnomeni. » Ñer Ᵽier naagol : « Buru bu jújue jugum firim bi elih Biinum Aláemit ? Uutten, bugan bugagu gafogulo me áini ubugu n’gánonum gagu ; aw may ban gújaenumi. » 10 To baenah, nalo to n’guot Ᵽier ban naĉet. No úᵽur waw gunonulo me, n’gutogol mamu ; n’gutebol gújaenum iki gufoh galam áinol. 11 Ñer gáholi gámah n’gunogen fuyoŋ fafu faa gáinen me ni Yésu, bi ni bugagu ᵽe gaun me elob yauyu.
Uᵽotoraaw bugo n’ekan waf waunderuti
12 Ugitenum ni waf waunderuti sammeŋe nihi sikani n’etut bugan bugagu ni guñen gal uᵽotoraaw. Bugo ᵽe gáinen me ni Yésu n’guke gurobo bugo ᵽooil ni baŋ babu bo guvoge me baŋ Salomoŋ dó ni gávi-Aláemit gagu. 13 Ban bajut ace ni bugagu akañene ajow atogil dó ; bare til ésuh yay n’gunamo esalil faŋ. 14 Gútiman gagu gaa wáineaw ni waareaw gáinen me n’Ataw Yésu mo gufaŋe me n’gummeŋe. 15 Nihi gútebul gásomut me bi n’ulago waw, guban n’gubaŋil n’ura ni upeh, tima mbi Ᵽier áni n’égat, éuruŋaol néju egor ace ni bugo gásomut me. 16 Fítiman faa bugan gáᵽullo ni súsuh sasu salof me Yérusalem ni fíteil mbaa to, nihi fítebul úsota ni bugan bugo siseytane nihi suyogen ; ban bugo ᵽe n’guyab gahoy.
Elátien yay yal uᵽotoraaw
17 Ñer afan uteŋenaaw ni Esáduke yay ᵽe gaamen to me ni o n’gúsilaet faŋ gubbañen n’uᵽotoraaw, 18 ban n’guilo gujow iki gujogulil gúrur ni fipeh. 19 Bare ni fuh, amalaka ala Ataw nápegul unegen fipeh fafu ; nakanil n’gúᵽurul, aban naagil : 20 « Jujow bi ni gávi-Aláemit gagu, ban n’jigiten ésuh yay gurim gagu ᵽe gaa buroŋ. » 21 No guun me firim faufu, uᵽotoraaw n’gunogen ni gávi-Aláemit gagu ni bujom mej n’gúni n’gavare.
Ñer afan uteŋenaaw ni bugaa gayoŋol n’guvoh fujoj fafu fámah fafu faamme fal ufan Esúif yay ᵽe, mbiban n’guboñ bi éŋarul uᵽotoraaw ni fipeh fafu. 22 Bare no ekosombil yay guĉih bo me, gutogutil dó. N’gúbbañul guĉigul n’guoh gaboñil me : 23 « Jiĉige n’jutoh fipeh fafu min fukuli joon, ban upoyaaw bugo baamer to gubaŋil me gayoŋ unegen waw, bare no jípegul wo me, jutogut ró an. » 24 No afan upoya gávi-Aláemit gagu ni ufan uteŋenaaw guun me dáuru, n’gujahali mala uᵽotoraaw ubugi, ban nihi gurorenoro bu elob yauye ejae éuñen. 25 Ni baj ace ákail aagil : « Juutten ᵽaa ! Bugan bugagu bugo júrur me ni fipeh, ubugi n’gavare ésuh yay ni gávi-Aláemit gagu. » 26 Ñer afan upoya gávi-Aláemit gagu ni ekosombilol n’gujow iki gujogulil m’baŋarut sembe, mata gúholiholi jambi ésuh yay gutegil sival.
27 No guŋallil me guĉigul, n’gubaŋil bújoŋor fujoj fafu fámah fafu bi etaliŋil. Ñer afan uteŋenaaw nailo arorenil naagil : 28 « Leti jífirenenul fereŋ gavare ni gajow gal an ahumu ? Ban buru ubuge, bugo bavareerul bivisor maa Yérusalem ᵽooyo, mbiban jimaŋe ekan gáĉelum áine ahumu n’gúni ni wóli. »
29 Bare Ᵽier ni uᵽotoraaw bugagu n’guogil : « Wóli juote ékanum Aláemit faŋ bugan bugagu. 30 Aláemit aamme ala sipayolal gufan o ailene Yésu ni gaĉet me, Yésu ahu o buru jumuh me n’ebbaŋol n’ekurua. 31 Aláemit natebenol abaŋ ni gañenol gárib áni Anafan ámah ni Aᵽagena, mamu bugal Israel n’gúju gúbahen bakaneril min guyab gaboket gal utilil. 32 Wóli jimate dáuru ᵽe, wóli ni ᵽoᵽ Biinum Banabe bo Aláemit asen me bugan bugagu gákanumol me. »
33 No guun me firim faufu, guiñil n’gufaŋ n’gutiñe, ban n’guᵽinor jamugil. 34 Bare ni baj Aᵽárisie ace gajaol Gamaliel, áᵽajula gúboñ Aláemit ámah o ésuh yay ᵽe gúkanume, ailo n’etut fujoj fafu min aah gúᵽuren ᵽan uᵽotoraaw tíyaŋ. 35 Mbiban naah gaam dó me : « Buru bugan bugal Israel, mbi jíkanum faŋ wo jiᵽinor me ekan wáineaw ubugi. 36 Juosen búoh ᵽiout no Teudas áᵽullo, aah me o an ámah, ban maageima bugan sikeme sibbagir (400) gubbañe búsolol ; bare hum namugimuh, ban ulagorol ᵽe guvisovisor ; wáfowaf uŋañout. 37 Ᵽúrto aĉila, Yuda ala Gálile náᵽurul may, gannay gagu gaa gaᵽin gagu, ban bugan gammeŋe gutee búsolol : o may namugimuh, ban ulagorol may guvisovisor ᵽe. 38 Yo eĉil me jama, ínje ilobul yo, jambi uinumul uteb mbaa bugan bugaubugi, ban jihalenil ; mata íni me gaᵽinoril ni bakaneril saa bugan gúfuh som, ᵽan sinemo. 39 Bare íni me maagen bakaneril n’Aláemit bujoumulo, mati júju bo enemen. Jíkanum jambi jíᵽimbor n’Aláemit ! »
N’gumaŋ firimol 40 min ñer gúvogul uᵽotoraaw, mbiban n’guboñ gutegil gusoh gal ubaŋ, n’gubbañ gúfirenil elob ni gajow gaa Yésu, guban n’guhalenil. 41 Ñer uᵽotoraaw n’gúᵽurul dó ni fujoj fafu n’ésumay ró mala min Aláemit ajoh me búoh wáriari min gúlam mala gajow Yésu. 42 Ban funah-ó-funah guhalut gavare ni egiten ni gávi-Aláemit gagu ni ᵽoᵽ ni saŋ sasu Firim fafu Fásum me faa búoh Yésu aamme Kirista ahu.