2
Gabugi Yésu
(Mácie 1.18-25)
1 Gannay gaugu, ni baj gúboñ gáᵽullo ni ávi ahu ala mof mamu maa Rom, gajaol Sesar Ogis, bi eᵽin bugan bugagu ᵽe bugaa mofol.
2 Gaᵽin gaugu gátiar gukani no Kirinius aogen me mof mamu maa Siri.
3 Min ñer bugan bugagu ᵽe ánoan nabbañ mbal ésugol iki guᵽinol bo.
4 Yo eĉil me, Susef may náᵽurul n’ésuh yay yaa Nasaret ni mof mamu maa Gálile, ajow bi ni mof mamu maa Yúde, bi n’ésuh yay yaa ᵽayol afan David, yaamme Betuleem,
5 min mbi guᵽinol bo, o ni aᵽañorol Mari aamme ni far.
6 Bugo neroŋ bo yay Betuleem, Mari funagol ni fiĉih.
7 Min anogen nabaj añolol átiar áᵽur. Naŋar urocob ággubol, aban nafilenol ni gasium, mata gureut ró ni futoŋ fafu dó nihi gualen me sijaora.
Emalaka n’gúᵽurul ukoñaaw
8 Efuga yauyu, ni baj ukoña ubbarum galam ésuh yay gaamen bo n’epoy sukoreil.
9 Ni baj amalaka ala Aláemit áᵽullil bo ni gajaŋa Aláemit ró, gakan me efuga yay neŋanno. N’gúholi nár.
10 Bare amalaka ahu naagil : « Jambi júholi, mata firim fásume niŋallul fajae me ekan ésuh yay ᵽe n’gúsumaet nár.
11 Efuga yauye, aᵽagena ahu olul nabugi n’ésuh yay yaa David, o aamme Kirista ávi ahu.
12 Wajae me egitenul o, uwe : Ᵽan jutoh jiñil jajue ebugi, júggubi n’urocob ban n’jifileni ni gasium. »
13 To baenah, ni baj fítiman fal emalaka galam átiar ahu, n’gúni n’esalen Aláemit n’guoh :
14 « Gasal gúni n’Aláemit-Fatiya,
gásumayol gúni ni mof,
ni bugan bugagu bugo nábboli me. »
15 No emalakaay gubbañ me mbal émit, ukoñaaw n’guoh : « Ujaal mbaa Betuleem uk’ujugal táh waf wauwu wo Aláemit agitenolal mee. »
16 N’gusommen gujow bi bo, guĉih n’gutoh bo Mari ni Susef ni añil ahu afileni me ni gasium.
17 No gujuh me añil ahu, n’gunamo egiten wo amalaka ahu alobulil me mola.
18 Bugan bugagu ᵽe gauttenil me n’gujahali gurim gaugu go ukoñaaw gulobeil mee.
19 Mari aĉila nabaŋ go m’biinumol náh’ábahulor go ró.
20 Ᵽúrto, ukoñaaw n’gúbaho bi ebbañ mbaa sukoreil, n’gúni n’esalen bájalo Aláemit min akanil mee n’guun ban ni gujuh waf waw wabaj me ; wo ᵽe ukanokano ti amalaka ahu alobil yo me.
Bíteŋen Yésu ni gávi-Aláemit gagu
21 No baj me gunah futoh ni gúfaji, enogen añil ahu búhut neĉih. N’gukanol gajow gagu gaa Yésu, ti amalaka ahu aᵽi me nalob yo balama jaol aŋar farol.
22 Jaol nanamo to m’bárurut ak’añil ahu abaj gunah úvi gúuba, balama árur ti gúboñ Móis gulob yo me. Ñer ubugaol n’gújaenumol bi n’gávi-Aláemit gagu gaamme Yérusalem bi eteŋenol bújoŋor Aláemit,
23 mata ni gúboñ Aláemit guhiĉdóhiĉ guoh : « Aᵽúr ánoan abugi átiar, mb’abaŋi bi n’Atúla. »
24 Bi ekanol bíteŋen babu baa gúboñ gagu, ᵽan guŋar sitalab súuba, ter múlab múuba.
25 No, baje ace áine baubu Yérusalem gajaol Simioŋ. Aíne ahumu naĉoĉol, nákanum Aláemit ban naam n’enah an ahu ajae me eᵽagen Israel. Biinum banabe m’bíni ni o,
26 ban m’bigitenol búoh mat’aĉet o m’bajugut táh Kirista ahu o Aláemit ajae me éboñul.
27 Funah faufu, Biinum Banabe m’bukanol najow bi n’gávi-Aláemit gagu. Ban ubuga Yésu n’guŋarulol ᵽoᵽ bi ró bi eteŋenol, ti guᵽi me nihi gukan gúboñ Aláemit.
28 Ñer Simioŋ naᵽem añil ahu nasalen Aláemit nímoro aah :
29 « Aláemit, wo númus me ulobom, ukanoe.
Maer ñer nújue uhat ínje amigeli
min eĉet yay éjaenumom ni gásumay,
30 mata nijuge táh n’gúĉilom aᵽagena ahu o nuboñulo me,
31 o nubaŋ me bújoŋor súsuh sasu ᵽe.
32 O aamme gajaŋa gagu gajae me efijigen so,
gakan me Israel neuno. »
33 Ñer ubuga Yésu n’gujahali min Simioŋ alobe mee mala añolil.
34 Simioŋ násonienil, aban naah jawma : « Aláemit naĉoĉob añil ahume ajae me erikul bugan gammeŋe abet, ban o ajae me may eilen bugan gammeŋe dáre Israel. Aĉila ᵽan áni me bigitenum Aláemit, ban ésuh yay ᵽan gulalol ;
35 ᵽan ajaŋen uᵽinorum waw wakoᵽ me waa bugan gammeŋe. Ban aw Mari, gúnigo añoli ᵽan gutiñi ti an o guyae gafoje n’éĉigir. »
36 Baj bo ᵽoᵽ aboñer ace anaare, gajaol Aana, añol Ᵽanuel, áᵽullo me ni fiil fafu faa Aser. Náfanum nár ; símit futoh ni súuba nabaje ni búyabool,
37 aban nanamo to etiñ ebara ak’aĉih símit úvi gubbagir ni sibbagir (84). Aare ahumu nd’áᵽur ni gávi-Aláemit gagu, ban nah’amigeletol etufunaha ebao, élima nebao ; nah’alaw ni gamorol dó.
38 O may natogil bo min anamo ᵽoᵽ esalen Aláemit. Aban náni n’egiten mala añil ahu bugan bugagu ᵽe gaamme n’enah min Aláemit aᵽagen Yérusalem.
39 No ubuga Yésu guban me ekan waf waw ᵽe wo gúboñ Aláemit gulob me, n’gutebol n’guot mbaa Gálile, bi n’ésugil yaamme Nasaret.
40 Añil ahu nabbah ni sembeol ró, nalillo faŋ, ban gáji Aláemit n’gúni ni o.
Yésu o báliberul
41 Emít yánoyan, ubuga Yésu ᵽan gujow bi Yérusalem guke emat gaggan gagu gaa Paak.
42 No Yésu abaj me símit guñen ni súuba, n’gújaenumol ake go bo emat, ti ᵽi me nihi kani.
43 No gaggan gagu gubao me, n’guot. Bare Yésu nahalo bo Yérusalem ubugaol m’bátallout,
44 mata n’gaᵽinoril, ñace umuen ni gupalil gaamme m’búot. N’gujow funah iki fubao. No tinah tujon me, n’gúni n’eŋesol ni buganil ni ubugeil,
45 bare gujugutol. Ñer n’guvelo to gubbañ mbaa Yérusalem n’eliᵽ ró.
46 No tihalen me funagil fúfatten, n’guraŋenol bo n’gávi-Aláemit gagu, anamo n’etut úᵽajula gúboñ Aláemit, nah’auttenil narorenil nímoro.
47 Gaam to me ᵽe n’gujahali mala mujagol ni bábalerol gurim gagu.
48 No ubugaol guŋandenol me, n’gujoh n’utum. Mufaŋ jaol naagol : « Añúm, wa uĉile nukanóli mee ? Injé wóli ni ᵽai jiŋesiŋes iki mufaŋ ! »
49 Naagil : « Jiŋesom bi wa ? Jiffasut búoh níarie íni ni burok babu baa Ᵽayom ? »
50 Bare ubugaol gújuut gujoh wo añolil alobeil me.
51 Ᵽúrto, Yésu naiyul min guot mbaa Nasaret, ban nákanum ᵽayol ni jaol faŋ. Ñer jaol nabaŋ waf wauwu ᵽe ni biinumol.
52 Min símit Yésu sígale me, mo may gaffasol gutose me, mo may ᵽoᵽ násume me Aláemit ni bugan bugagu.