2
Yésu o n’ekan abofoa nahoy
(Mácie 9.1-8 ; Lík 5.17-26)
1 Ᵽúrto gunah guman, Yésu nábbañul bi Kaᵽerinaum. Bugan bugagu n’gufaen guun búoh umu súndo
2 min gúteil fuyoŋ íkiil guomunor dó, bireg gureut hani to n’gánonum gagu. Yésu nanamo egitenil Firim fafu Fásum me.
3 Ñer ni baj wáine gubbagir gútebul an abofoe mbaa ni o.
4 Nemme gújuut guĉih to naamme mala jammeŋ jaju jaa bugan bugagu, ñer n’gúhaful bimilum babu bíᵽimbor to Yésu ailo me, guban n’gúannul n’élu yauyu abofoa ahu ni gapeh gagu dó nafileni me.
5 No Yésu ajuh me gáinenil, naah abofoa ahu : « Añúm, utili uboketiboket. »
6 Bajene úᵽajula gúboñ Aláemit ganamoen to, ban nihi guᵽinor guoh :
7 « Aíne ahumu bu nájue alob mee ? Dáuru gújel Aláemit ! Arafuhow ay ájue aboket util, íni let Aláemit bareol ? »
8 To baenah, Yésu naffas gaᵽinoril min aagil : « Wa uĉile n’jibaj gaᵽinor ti gaugu ?
9 Julobom ᵽaa, eoh abofoa ahu “Utili uboketiboket,” ter eogol “Uilo, uŋar gapegi min ujow,” wa ufaŋe ésum elob ?
10 Bare waf wanur nimaŋe jiffas : Añol Arafuhow nayayab babe ni mof sembe n’Aláemit sal eboket util bugan bugagu. » Naban nábaho mbal abofoa ahu naagol :
11 « Injé ilobi yo, uilo nuŋar gapegi min uot bi yaŋi. »
12 Ñer to baenah, abofoa ahu nailo, naŋar gapegol aban náᵽur bújoŋoril bugo ᵽe. Gajahali gámah n’gunonil bireg n’gunamo esalen Aláemit nihi guoh : « Júmusut jujuh waf ti wauwu. »
Yésu o n’evoh Lévi bi éni alagorol
(Mácie 9.9-13 ; Lík 5.27-32)
13 Ᵽúrto, Yésu nabbañ áᵽur ajow bi galam fal fafu fáᵽurut me faa Gálile ; ñer fítiman fafu ᵽe ni fújoul futogol bo min anamo gavareil.
14 No natos me maa, najuh ace áine gajaol Lévi, áᵽur Alife, arobo to nah’ayab me búalen. Yésu naagol : « Ulagenom ! » Ñer Lévi naiyul alagenol.
15 Búsol, Lévi navoh Yésu ni ulagorol fitiñ yaŋol, manur n’uyaba-búalen gammeŋe, ni bugan bugo ujail uhajene may ; maagen bugan gammeŋe ti bugaubugi ubuguen n’elagen Yésu.
16 Ñer úᵽajula gúboñ Aláemit bugagu bugaa gayoŋ gagu gal Eᵽárisie yay, no gujugol me áni n’etiñor ni bugan bugaubugi, n’guoh ulagorol : « Wa uĉile náni n’etiñor n’uyaba-búalen bugagu ni bugagu utila ? »
17 Nemme Yésu naune wo gulob me, naagil : « Let bugan bugagu gaamme apuñil guŋese ásotena, bare til úsotaaw. Mo may ijoulat bi evoh bugan bugagu gaĉol me, bare til utilaaw. »
Yésu o n’éᵽajul mala baor
(Mácie 9.14-17 ; Lík 5.33-39)
18 Funah fice, ulagora Saaŋ Batis ni Eᵽárisie yay n’gúni m’baor. Ñer bugan guce n’gúkail guoh Yésu : « Wa uĉile ulagora Saaŋ Batis ni Eᵽárisie yay nihi guor min búguiya mati nihi guor ? »
19 Yésu naagil : « Jíinene ᵽiaŋ búoh funah faa búyabo, ubuge ayaba ahu gújue ᵽiaŋ guor aĉila baamer to ni bugo ? Nánonan no naroŋ to ni bugo, gújuut guor.
20 Bare funah fice ᵽan fiĉigul no gujae me eram ayaba ahu n’guñenil ; no ñer ᵽan guor me.
21 An nd’aŋar gaĉaĉ gavugul gal épis ateh gaᵽoroh ni bisimo bufan ; akan mo me, gaĉaĉ gagu gavugul gagu ᵽan gunoĉul gafan gagu min til ñer élu yay efaŋ gauŋ.
22 An nd’aoren ᵽoᵽ bunuh bijeb ni siĉan sifan aban natoj so ; akan mo me, bunuh babu ᵽan bufaĉ so min ñer so ᵽooso súbburi. Bare til níh’íni mee nuoren bunuh babu bijeb babu ni siĉan sasu suvugul sasu. »
Yésu nafafaŋ funah fafu faa fíiyay
(Mácie 12.1-8 ; Lík 6.1-5)
23 Funah fice faa fíiyay, Yésu ni ulagorol n’gúni n’esat ulah waw. Bugo n’ejow yay, ulagorol n’gunamo eheŋ gukoñ gagu.
24 Ñer Eᵽárisie guce n’gúkail guogol : « Aᵽaa uluj ! Wa uĉile ulagorai n’gúni n’ekan waf wo gúfirene funah faa fíiyay ? »
25 Naagil : « Buru til júmusut jijanga wo David akan me funah fice no bieb bujogil me, o ni galageneol me ?
26 Leti nanogenogen ni Fúggut Aláemit, gannay gagu go Abiatar aamen me afan uteŋenaaw, aban náŋarul unaĉ waw wo gúji ró me Aláemit gutiñ aĉila ni galageneol me ? Ban unaĉ wauwu uteŋenaaw bugo bareil guote gutiñ wo. »
27 Aban naagil : « Fíiyay fukanikan bi ni arafuhow, bare let arafuhow akani bi ni fo.
28 Yo eĉil me Añol Arafuhow o aamme afan ahu ala fíiyay fafu fololal. »