7
Yésu o n’eceŋ mukanay Eᵽárisie yay
(Mácie 15.1-9)
Funah fice, guce n’Eᵽárisie yay ni guce n’úᵽajula gúboñ Aláemit bugagu gáᵽullo me Yérusalem n’guomunor gúgot Yésu gúharo. N’gujuh búoh guce n’ulagorol ubugi ni fitiñ n’guñen gakurut, yoemme m’baᵽosut go ti bulagoil bulob yo me. (Maagen, Eᵽárisie yay ni bugagu Esúif ᵽooil gúkanukanum mukanay mamu mo sipail gufan guhalil me : ndi gutiñ bugo m’baᵽosut guñenil gukur das. Ban gúbbañul me marise, ndi gutiñ wáfowaf bugo m’bamundumut guᵽoso. Gúkanume may mukanay mice mammeŋe maa sipail, ti bakaner babu báari me baa gájellul síremuma, uril, uriloŋ.)
Ñer Eᵽárisie yay ni úᵽajula gúboñ Aláemit bugagu n’guroren Yésu guoh : « Bu kane ulagorai gulagenut mukanay mamu mo sipayolal gufan guhalolal me, min til nihi gutiñ sinaŋil ni guñen gakurut ? » Yésu naagil : « Maagen mamu aboñer ahu Esai nabaje bakoŋ ni buru ! Buru bugan jom gálodit maagen, ti nahiĉ yo me aah :
“Bugan bugaubugi ni gurim bare gusaleom,
bare uinumil úraliomrali faŋ.
Bíteŋen babu bo gukaneom me burakel bom,
mata wo guligene me bugan bugagu, mukanay mom mal arafuhow bare*.” »
Yésu náfaro aagil : « Jibelembelen gúboñ gagu gal Aláemit, min jujoh liŋ tir mukanay mo bugan guhalul. » Natajen aah : « Maagen mamu buru gújin jom gal elat gúboñ Aláemit, min til jíni n’ejoh mukanay mamu molul ! 10 Leti Móis naage : “Ukánum ᵽai ni jai” ? Naage ᵽoᵽ : “An ajel me ᵽayol ter jaol, an ahumu naate amugi.” 11 Bare buru jiligeneligen bugan bugagu gaa búoh íni me an naage ᵽayol ter jaol : “Wo níjuen me iseni min irambeni, wo uomme koruban” (dóemme "esarah yabaŋi bi n’Aláemit"), 12 an ahumu añumut me ebbañ aliᵽ ekan wáfowaf bi ni ᵽayol ter jaol, ban buru jihalol nakan mo. 13 Mamu, jibelene firim Aláemit, jitit fo ni mukanay mamu murakel maa sipayolal mo jiligene me bugagu. Ban jikanekan waf uce wammeŋe wanogore ti wo. »
Yésu o n’elob maa waĉile me an nasigo
(Mácie 15.10-20)
14 Ᵽúrto, Yésu nabbañ alob ni fítiman fafu naagil : « Juuttenom buru ᵽe min mbi júju jujoh wo nijae me elobul. 15 Bajut waf ni waa tíyaŋ wanone me ni an wájue ukanol nasigo. Bare til wáᵽullo me ni an, wo nuh’ukanol nasigo. [ 16 An abaj me gunnu gal eun, aun.]§ »
17 No Yésu ahat me fítiman fafu min aot bi súndool, ulagorol n’gurorenol búnogor baubu wa bumaŋe egiten. 18 Naagil : « Buru may ᵽoᵽ jujogut gurim gaugu ? Jiffasut búoh wáfowaf waa tíyaŋ wanonulo me ni an újuut ukanol nasigo ? 19 Yoemme waf wauwu let ni biinumol unone bare ni farol, uban n’úᵽur o bakaer m’bise. » Ni gurim gaugu Yésu agitene ñer búoh mitiñay mánoman mújue mitiñi.
20 Ban natajen aah : « Waf waw wáᵽureul me ñáraru an wo nuh’ukanol nasigo bújoŋor Aláemit. 21 Maagen mamu, ni biinum an uᵽinor waw waarat me úᵽullo, wakaneol me min aroŋ n’ehajen úyabo bugan, n’gákuet, n’jamuh bugan, 22 n’gafilen waar bugan, n’emaŋ walewalet, ni búlaᵽut, n’ebut bugan, n’eroŋ buroŋ bajogout fuhow, n’ésilaet, n’gúmeñ bugan, n’etennoro ni búguno. 23 Waf wauwu ᵽe waarat mee ñáraru an núh’úᵽurul, ban wo nuh’ukanol nasigo. »
Gáinen gagu gal aare ahu alet me Asúif
(Mácie 15.21-28)
24 Yésu náᵽur to naamme ajow bi ni mof mamu dó ésuh yay yaa Tir eomme. No naĉih bo me, nanogen ni yaŋ ece, ban namaŋ jambi an affas búoh aĉila umu ró, bare ájuut arobo makoᵽe. 25 Ᵽiout, anaare ace o eseytane élamene bájurol naun gulob maa Yésu ; to baenah nájoul ak’alo to n’guolol. 26 Aare ahumu alet Asúif, ban ni mof mamu maa Siri-Ᵽenisi nabugi. Nalaw Yésu min aham eseytane yay éᵽur ni bájurol. 27 Bare Yésu naagol : « Umundum uhat uñiaw n’gutiñ gupoñ ; warat eŋar mitiñay uñiaw usen sujoba. » 28 Aare ahu naagol : « Ataw, nujuh mee, hani sujoba sasu sitiñetiñ baᵽoy uñiaw baloe me n’ettam. » 29 Ñer Yésu naagol : « Yoo. Nemme aw ume ábal maa, nújue uot : eseytane yay éᵽure ni bájuri. » 30 Ñer aare ahu naot, aĉih natoh ró añolol afileni ni bura babu, eseytane yay yo báᵽurer ni o.
Yésu o n’esen gahoy émumune yatopoe
31 Ᵽúrto, Yésu náᵽur mof mamu maa Tir ajow alo maa Sidoŋ, aban nágat mof mamu maa Dekapolis* ajow mbaa fal fafu fáᵽurut me faa Gálile. 32 O n’ejow yay, n’guŋallol ánaine atopoe ataje n’elob, ban n’gulaol aremben guñenol ni o. 33 Ñer Yésu naŋarol min atos ráli fítiman fafu ; nárur gusigol ni gunnu áine ahu, aban naŋar gumasol agorol ni fírerum. 34 Ᵽúrto, náarul gúĉilol mbaa fatiya, naif liŋ ban naah áine ahu : « Efata ! » (Dóemme "Upégulo !") 35 To baenah gunnuol n’gútopulo, fírerumol ni fujalo, ban narobo elob ŋanno ca. 36 Yésu naah gamat me jambi gulob yo me an ; bare min afaŋe me naĉafil mola, mo may gufaŋe me evis elob yay. 37 Ban bugan bugagu n’gujahali faŋ n’guoh : « Wo nakan me ᵽe, maagen mamu úariari ! Nakane utopoa n’guun ni bugan gájuut elob n’gulob ! »
* 7:7 Juluj Esai 29.13 7:10 Juluj Gaᵽagen 20.12 ; Dáteronom 5.16 7:10 Juluj Gaᵽagen 21.17 ; Levitik 20.9 § 7:16 Ni bahiĉer bammeŋe bítiar, firim faufe fílero. * 7:31 Dekapolis : dóemme "súsuh sasu saamme guñen".