19
Yésu o n’éᵽajul mala evis búyabo
(Maruk 10.1-12)
No Yésu aban me elob gurim gaugu, náᵽur Gálile ajow bi ni mof mamu maa Yúde maamme ñagagu fal fafu fo guvoge me Suruden. Gútiman gámah n’gulagenol bi bo, ban nasen úsotail gahoy. Ni baj Eᵽárisie gulofulol bi ebelol gabbut n’guogol : « Sesen ᵽiaŋ ánaine min aham aarol mala gabajor gánogan go gubajore ? » Naagil : « Buru jijangaut ni Bahiĉer babu búoh ni buju babu, no Aláemit átul me waf waw ᵽe, náuweuwen arafuhow áni ánaine ni anaare* ? Mbiban naah : “Yo eĉil me ánaine ᵽan áᵽur ahat ᵽayol ni jaol min ak’aĉin bugo n’aarol, ban ñer bugo gúuba n’gúbbañul gúni enil yanur.” Mamu, mati gubbañ gúni bugan gúuba, bare an anur. Kan arafuhow jambi ñer áfaculor wo Aláemit ajogor me. »
N’guogol : « Ñer wa uĉile Móis nasen n’gúboñol gaa búoh mbi ánaine asen aarol gahait gal evis búyabo, mbiban náju ñer ahamol ? » Yésu naagil : « Eakul uinum eĉile min Móis ájiul min júju jiham waarul, bare ni fíĉilum fafu níenut mee. Injé ilobul yo : ánaine aham me aarol mbiban nayab ace, íni let mala ekan wo búyabo bífiren me náhamumol, áine ahumu natile gatil gaa búyabo. »
10 Ñer ulagorol n’guogol : « Eno dáuru duomme gailo ánaine bi ni aarol, kan gayabut gufafaŋ jáari. » 11 Yésu naagil : « Let bugan bugagu ᵽe gújue guyab firim faufu, bare bugagu bugo Aláemit asen yo me, bugo bareil. 12 Baje waf wammeŋe wájue uĉil ánaine nanamo to m’bayabut : guce súfurah gom kábiriŋ dó ni gar sijail ; bugagu ni bakaner baa bugan bugagu gúnium mo ; bugaguil gulalat búyab min mbi gúju gurok mala Jávi jaju jaa fatiya. An áju me ayab wo gurim gauge gulob me, ayab wo. »
Yésu ni miñil mamu maputi me
(Maruk 10.13-16 ; Lík 18.15-17)
13 Ᵽúrto, ni baj bugan gúŋarul uñil min mbi Yésu arembenil guñenol min alaw molil. Bare ulagoraaw n’gunamo ennuril. 14 Ñer Yésu naagil : « Jihat uñiaw n’gújoul mbal ínje ! Jambi jífirenil yo, mata Jávi jaju jaa fatiya bugan bugagu gáni me ti bugo guĉil jo. » 15 Narembenil guñenol, aban náᵽur to akay.
Yésu ni asanum ahu
(Maruk 10.17-31 ; Lík 18.18-30)
16 Funah fice, ni baj ace áine alof Yésu naagol : « Aligena-bugan ahu, maaro may níarie ikan min ibaj buroŋ bábaerit ? » 17 Yésu naagol : « Wa uĉile nurorenom mala waf waw wáari me ? An anur bare áarie. Eno maagen mamu numaŋe enogen ni buroŋ babu bábaerit me, úkanum gúboñ gagu. » 18 Naagol : « Gay go ? » Yésu naagol : « Jamb’umuh an ; jamb’ufilen anaare o jíyavut ; jamb’úkuet ; jamb’ubij uteh apali ; 19 úkanum ᵽai ni jai, ban núbboli apali ti núbboli me fuhoi. » 20 Aíne ahu naagol : « Dáuru ᵽe níkanumdokanum. Wa uroŋom bo ñer ekan ? » 21 Yésu naagol : « Umaŋ me úni an árire bújoŋor Aláemit, ujow uk’unnomen wo nubaj me ᵽe, uban nuŋar síralam sasu usen galeh me ; mamu ᵽan ubaj fubaj n’émit. Ukan mo, mbiban nújoul ulagenom. » 22 No áine ahu aun me gurim gaugu, ni mujogol ak’ailo ajow akay, mata fubaj fámah nabaje.
23 Ñer Yésu naah ulagorol : « Maagen, ínje ilobul yo : táñitañi nár asanum enogen ni Jávi jaju jaa fatiya. 24 Nífaro iogul, faŋe ésum eñokombo enogen ni gasun éguje éᵽur babu asanum enogen ni Jávi Aláemit. » 25 No ulagorol guun me gurim gaugu, n’gujahali faŋ bireg n’guoh : « Ay ᵽiaŋ ñer ájue ayab gaᵽah ? » 26 Yésu nalujil aban naagil : « Ni bugan bugagu dáuru júut kano, bare n’Aláemit waf waw ᵽe újue ukano. »
27 Ñer Ᵽier naŋar firim fafu min aagol : « Uluj, wóli hum ubuge min jihatulo wafóli ᵽe min jilageni, wa jijae to ñer ebaj ? » 28 Yésu naagil : « Maagen, ínje ilobul yo : no Añol Arafuhow ajae me erobo n’efenjeŋ yay yaa Jáviol, no waf waw ᵽe ujae me ébuyi, buru may jalagenom me ᵽan jurobo ni sifenjeŋ sono guñen ni súuba, ban ᵽan juogen guil gagu gaamme guñen ni gúuba gal Israel. 29 Ban ánoan ahale yaŋol, gutiol, gúlinol, ᵽayol, jaol, guñolol, ettamol múmbam, ᵽan ayab meŋ iki an mát’áju aᵽin. Ban ᵽoᵽ Aláemit ᵽan ajisol buroŋ babu bábaerit me. 30 Jiffas búoh gammeŋe ni bugan bugagu gaamme gútiar ᵽan gúbbañul gúni gúsola, ban may gammeŋe ni gaamme gúsola ᵽan gúbbañul gúni gútiar. »
* 19:4 Juluj Fíĉilum 1.27 ; 5.2 19:5 Juluj Fíĉilum 2.24