33
Kanu kəloku Musa kəlɛk dɔpɔ ŋakɔ
1 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Nəyɛfɛ kəfo kaŋkɛ, məna k'aka Yisrayel aŋɛ məmpɛnɛ atɔf ŋa Misira mɔ. Nəkɔ nde atɔf ŋɔkɔ inadɛrmɛ Abraham, Siyaka, kɔ Yakuba mɔ, icloku: ‹Indesɔŋ ŋi yuruya yam.›
2 Indesak mɛlɛkɛ meyi nu kiriŋ, indekɔbɛləs aKanaŋ, aMɔr, aHit, aPerisi, aHiwy, kɔ aYebus,
3 atɔf ŋaŋɔkɔ ŋomboŋ dalɛ k’awop mɔ. Mba ifɔdesolɛ nu inasərka, iŋnesɛ ta idekɔlip nu kədifət, bawo afum ataŋi ləŋəs ŋɔ nəyɔnɛ.»
4 Ntɛ aka Yisrayel ŋane moloku mebeŋəsnɛnɛ mamɔkɔ mɔ, kɔ ŋanɔnɛ mi kəbal, nwɛ o nwɛ ɛnayesnɛ fɛ sɔ.
5 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Məloku aka Yisrayel: Afum ataŋi ləŋəs ŋɔ nəyɔnɛ. K'isolɛ nu kəkɔ tɛm tepic gbəcərəm-ɛ, iŋmələk nu dɔpɔ. Nəwurɛ yeyesnɛnɛ yonu indemɔmən ntɛ indeyɔ nu mɔ.»
6 Ti disrɛ, k'aka Yisrayel ŋaŋgbek-gbeki yeyesnɛnɛ yaŋan fəp kəyɛfɛ ka tɔrɔ ta Horɛb.
Aŋgbancan ŋɛbəpsɛnɛ kɔ Kanu
7 Kɔ Musa ɛlɛk aŋgbancan k'ɛncəmbər ŋi nkɔnsərka saŋka todoru pəwak kəbɔlɛnɛ ŋi. K'ewe di «Aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu.» Nwɛ o nwɛ ɛncfaŋ tes nnɔ MARIKI eyi mɔ, mɛnɛ wəkayi pəwur saŋka disrɛ pəder nde aŋgbancan ŋaŋɔkɔ.
8 Kɔ Musa ende kəcwur kəkɔ daŋgbancan-ɛ, aka Yisrayel fəp ŋaŋyɛfɛ. Ŋacəmɛ-cəmɛ cusuŋka ca cəbal cəŋan ŋagbətnɛ kɔ haŋ pəbɛrɛ aŋgbancan ŋaŋɔkɔ disrɛ.
9 Kɔ Musa elip kəbɛrɛ aŋgbancan ŋaŋɔkɔ disrɛ-ɛ, acul ŋa kəp ŋotor ŋɛcəmɛ dəkusuŋka da aŋgbancan ŋaŋɔkɔ, MARIKI pəlok-loku kɔ Musa.
10 K'aka Yisrayel fəp ŋanəŋk tɔkɔ kəp kənccəmɛ kəsuŋka ka aŋgbancan mɔ, ŋayɛfɛ fəp faŋan ŋatontəsnɛ nwɛ o nwɛ nde kusuŋka ka abal ŋɔn.
11 MARIKI pəlok-lokər Musa ŋatɛfərɛnɛ, pəmɔ ntɛ fum endelok-lokər wanapa kɔn mɔ. Kɔ telip-ɛ, Musa pəlukus nde dəsaŋka. Mba wəmarsɛnɛ kɔn wətɛmp Yosuwe wan ka Nun ɛncyɛfɛ fɛ aŋgbancan ŋaŋɔkɔ disrɛ.
MARIKI kəlok-loku kɔn kɔ Musa
12 Kɔ Musa oloku MARIKI: «Məmɔmən, məlok'im: ‹Məsolɛ aka Yisrayel,› mba məmentər f'em fum nwɛ məyi kəsom kədemar im mɔ. Ti disrɛ məloku: ‹Incərɛ tewe tam, k'iyɛk-yɛk əm, kɔ kəmar ka kəbɔtər kem kəmbəp əm.›
13 Ndɛkəl oŋ ilɛtsɛn'am, kɔ pəyɔnɛ a məmar im teta kəbɔtər kam-ɛ, məsɔŋ'em kəcərɛ səpɔ sam. Tɔŋsɔŋ'em kəcər'am, tɔsɔŋ'em sɔ kəmar ka kəbɔtər kam kəsol'em. Məmɔmən afum a atɔf ŋaŋɛ, akam ŋɔ!»
14 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Inasərka, in'endekɔ kɔ məna! Isɔŋ əm sɔ pəforu.»
15 Kɔ Musa oloku: «Kɔ pəyɔnɛ a məfɔkɔ-ɛ, ta məsɔŋɛ su kəpɛ nnɔ de.
16 Cəke c'andetam kəcərɛ a məyɛk-yɛk su ina kɔ afum am-ɛ? Kəyi kam su dacɔ gbəcərəm kəntam kəmentər kəgbɛy kosu kɔ afum alpəs aka doru.»
17 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Indeyɔ tɔkɔ məloku mɔ. Incərɛ tewe tam, k'iyɛk-yɛk əm, kɔ kəmar ka kəbɔtər kem kəmbəp əm.»
18 Kɔ Musa oloku MARIKI: «Məmentər im nɔrɔ da debeki dam, ilɛtsɛn'am.»
19 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Indecepərɛn'am fɔr kiriŋ dobotu dem amera, icbonc sɔ tewe ta MARIKI fɔr yam kiriŋ. Iŋaŋnɛnɛ nwɛ iŋfaŋ kəŋaŋnɛnɛ mɔ, indeyɔnɛ fum nɔnɔfɔr nwɛ indefaŋ kəyɔnɛ nɔnɔfɔr mɔ.»
20 Kɔ MARIKI endeŋər: «Məfɔdetam kənəŋk im kəro məna Musa, bawo fum ɔfɔtam kənəŋk im kəro wəkayi pəyi sɔ doru.»
21 Kɔ MARIKI oloku: «Kəfo kɔ kaŋkɛ ina kəsək, məcəmɛ tasar tantɛ kəroŋ.
22 Kɔ nɔrɔ da debeki dem dendenacepər-ɛ, indebɛr əm abi ŋa tasar disrɛ, ikump əm kəca kem haŋ iclip kəcepər.
23 K'ilip kəcepər-ɛ, a ideliŋ kəca kem, tɛm tatɔkɔ məntam kənəŋk im kumunt, mba afɔtam kənəŋk im kəro.»