4
Kanu kəmentər fənɔntər fɔn Musa
1 Mba kɔ Musa oluksɛ MARIKI moloku: «Ŋafɔdekɔlaŋ im, ŋafɔdekɔcəŋkəl dim dem. Ntɛ ŋandekɔloku mɔ: ‹MARIKI owurər f'am.›»
2 Kɔ MARIKI eyif kɔ: «Ake məntɔmpər-ɛ?» Kɔ Musa oloku: «Kəgbo.»
3 Kɔ MARIKI oloku: «Mələm ki ma dəntɔf.» Kɔ Musa ɛləm kəgbo kɔn dəntɔf, kɔ kəgbo kəntəŋkəlɛ abok. Kɔ Musa ɛyɛksər ŋi.
4 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Mətɛnc kəca məsumpər ŋi nde dəkəleŋa.» Kɔ Musa ɛntɛnc kəca k'osumpər ŋi, kɔ ŋɛntəŋkəlɛ sɔ kəgbo kəca kɔn disrɛ.
5 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Tantɛ t'endekɔsɔŋɛ aka Yisrayel kəlaŋ oŋ a MARIKI Kanu ka atem aŋan, Kanu ka Abraham, Siyaka, kɔ Yakuba kəwurər əm.»
6 Kɔ MARIKI oloku sɔ Musa: «Məbɛr kəca duma tantɔf dɛbəkəc,» kɔ Musa ɛmbɛr kəca kɔn duma tantɔf k'endeŋnɛ dɛbəkəc. Ntɛ eliŋnɛ ki mɔ, «Eh!», kɔ sen səsumpər kɔ kəca kɔ kəferɛ, pəmɔ ntɛ kibi kəntufər paka mɔ.
7 Kɔ Kanu kəloku kɔ sɔ: «Məgbɔkərɛ sɔ kədeŋnɛ kəca dɛbəkəc.» Kɔ Musa endeŋnɛ sɔ kəca kɔn duma tantɔf dɛbəkəc, «Eh!», kɔ akata ŋa kəca kɔn ŋoluksərnɛ sɔ kəyi pəmɔ ŋɔcɔkɔ-cɔkɔ.
8 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Kɔ pəyɔnɛ a ŋalaŋ f'am, ŋancəŋkəl fɛ dim da tɛgbɛkərɛ tɛwɛy-wɛy tɔcɔkɔ-cɔkɔ-ɛ, ŋandelaŋ əm teta tɛgbɛkərɛ tɛwɛy-wɛy tɔcɔnc tantɛ.
9 Kɔ pəyɔnɛ a ŋasumpər fɛ sɔ moloku mam ta mɛgbɛkərɛ mɛwɛy-wɛy mamɛ mɛrəŋ-ɛ, ta ŋancəŋkəl dim dam-ɛ, məkɛt domun da Nil, məloŋ di antɔf ŋowosu kəroŋ, domun da kəŋgbɔkɔ ka Nil dadɔkɔ məŋloŋ mɔ, dɔŋyɔnɛ mecir antɔf ŋowosu kəroŋ.»
Kanu kəyɛk-yɛk Aruna pəyɔnɛ wədəŋk ka Musa
10 Kɔ Musa oloku MARIKI: «Məŋaŋnɛ Mariki, mba fum nwɛ ɔntɔfəfərɛnɛ temer mɔ iyɔnɛ. Bafɔ nendisna, bafɔ nendecna, bafɔ kəyɛfɛ ntɛ mənalɛk kəlok-lokər ina, wəcar kam, a k'ilelɛ kusu kɔ temer mɔ. Tɛsəkpər fɛ. Bawo ilelɛ kusu kɔ temer.»
11 Kɔ MARIKI oloku Musa: «An'ɔsɔŋ fum kusu ntɛ tɔŋsɔŋɛ pətam kəlok-loku mɔ-ɛ? An'ɔsɔŋɛ fum kəyɔnɛ bobo, kɔ pəyɔnɛ fɛ ti wətɔne-ɛ? An'ɔsɔŋɛ fum kənəŋk, kɔ pəyɔnɛ fɛ ti wətɔnəŋk-ɛ? Bafɔ in'ɔfɔ, ina MARIKI ba?
12 Ndɛkəl oŋ, məkɔ! Ina yati indekɔyi kɔ kusu kam, indekɔ ictəks'am tɔkɔ məndekɔ məcloku mɔ.»
13 Mba kɔ Musa oloku sɔ: «Məŋaŋnɛ Mariki mba ilɛtsɛn'am, məsom wəlɔma wəkɔ məfaŋ mɔ.»
14 Kɔ pəntɛlɛ MARIKI nnɔ Musa eyi mɔ, k'oloku Musa: «Bafɔ məyɔ wɛnc Aruna, wəLewy? Incərɛ a oŋlok-loku belbel. Gbɛs, nkɔn ender wəkɔ kədefayn'am. Kənəŋk kam kəndebɔt kɔ dɛbəkəc.
15 Məde məlok-lokər kɔ, məde məloku kɔ ntɛ endekɔloku mɔ. In'endekɔtɔmpər kusu kam kɔ kɔn, iŋkɔtəks'on tɔkɔ nəndekɔ nəcyɔ mɔ.
16 Aruna endekɔlok-lokər'am afum aka Yisrayel, endekɔ kəcyɔn'am kusu, məna məyi pəmɔ kanu nkɛ kəsom kɔ mɔ.
17 Mətɔmpər kəgbo kaŋkɛ dəkəca, ki kɔ məŋkɔ məcmentərɛ mɛgbɛkərɛ mɛwɛy-wɛy.»
Musa olukus nde afum ɔn ŋayi mɔ
18 Kɔ Musa ɔŋkɔ, k'oluksərnɛ ndena Yetero papa ka wəran kɔn. Kɔ Musa oloku kɔ: «Ilɛtsɛn'am kəwos'em kəluksərnɛ Misira nde afum em ŋayi mɔ kəkɔnəŋk kɔ ŋasɔrɔyi doru-ɛ.» Kɔ Yetero oloku Musa: «Awa məkɔnɛ abəkəc ŋoforu.»
19 Kɔ MARIKI oloku Musa, dəndo atɔf ŋa Madiyaŋ: «Məkɔ, məlukus Misira, bawo afum aŋɛ ŋanafaŋ kədif əm mɔ, ŋafi.»
20 Kɔ Musa ɛlɛk wəran kɔn kɔ awut ɔn, k'ɛndəs ŋa sɔfale kəroŋ, k'olukus atɔf ŋa Misira pətɔmpər kəgbo nkɛ Kanu kənaloku kɔ kəlɛk mɔ.
21 Kɔ MARIKI oloku Musa: «Ntɛ məyi kəlukus Misira mɔ, məkɔkcɛ mɛgbɛkərɛ mɛwɛy-wɛy mɔkɔ isɔŋ'am kətam kəyɔ mɔ fəp, məkɔ məyɔ mi firawona fɔr kiriŋ. Mba ina Kanu, iŋkɔ icyeŋkəs kɔ domp ntɛ tɔŋsɔŋɛ ta ɛsak aka Yisrayel ŋakɔ mɔ.
22 Məkɔ məloku firawona: ‹Ntɛ tɔ MARIKI oloku: Yisrayel coco cem cɔ.
23 Ilok'əm a məsak wan kem pəkɔ, ntɛ tɔŋsɔŋɛ pəkɔsalɛn'em mɔ. Mba ntɛ məfati kəsak kɔ pəkɔ mɔ, kədif k'inder wan kam wəcɔkɔ-cɔkɔ.›»
Kəkənc ka wan ka Musa
24 Kəlukus kəŋan disrɛ, kɔ Musa ɔŋkɔ pəcepərɛnɛ pibi kəfo kəlɔma, kɔ MARIKI ender pəbəp kɔ, pəcfaŋ kədif kɔ.
25 Kɔ Sefora wəran kɔn ɛlɛk tasar towoŋu, k'eŋgbintɛ kərot ka wan kɔn, k'oŋgbuŋɛnɛnɛ ki wɛcək wa Musa, k'oloku: «Wos im wəka dəmecir məyɔn'em!»
26 MARIKI ɛncɛm-cɛmnɛ fɛ sɔ kədif ka Musa teta kəkənc ka wan kɔn. Itɔ Sefora ɛnalokɛnɛ sɔ Musa: «Wos im wəka dəmecir!» Toloku tantɛ t'aŋloku teta kəkənc.
Kəbəpɛnɛ ka Musa kɔ Aruna
27 Kɔ MARIKI oloku Aruna: «Məkɔ məbəpɛnɛ kɔ Musa nde dətɛgbərɛ.» Kɔ Aruna ɔŋkɔ pəbəp wɛnc Musa nde tɔrɔ ta Kanu, k'ɛsapnɛ kɔ.
28 Kɔ Musa oloku wɛnc Aruna moloku kɔ mɛgbɛkərɛ mɛwɛy-wɛy fəp mmɛ MARIKI ɛnasom kɔ kəloku kɔ kəyɔ mɔ.
29 Musa kɔ Aruna ŋasol, kɔ ŋaŋkɔ ŋaloŋka abeki aka Yisrayel fəp.
30 Kɔ Aruna oluksɛ abeki a Yisrayel moloku mmɛ MARIKI ɛnasom Musa kədeloku mɔ fəp, k'ementər mɛgbɛkərɛ mɛwɛy-wɛy fɔr ya afum kiriŋ.
31 Kɔ afum a Yisrayel ŋalaŋ. Kɔ ŋancərɛ a MARIKI enderɛnɛ te taŋan k'ɛncərɛ pəcuca pɔkɔ ŋayi disrɛ mɔ, kɔ ŋantontnɛ kəkor-koru belbel MARIKI.