15
Mpuu ḿme Yesu Krǐstəə
1 Bɔɔb-pɔɔ́, a-baányaŋ, nkamtan nyé nkalaŋ ḿ bwâm ḿme mênkalɛ́ɛ́ nyé. Nyênkob mɔ́, ḿbɛ́lé-ʼɛ nyêsǔmnédé áyə̄l e adúbe áde nyéwóó.
2 Nzé nyêdíi nyêchə́ŋnédé áyə̄l e ḿmê nkalaŋ ḿme édíí bán mɔ́ɔ ḿpɛɛne eʼsoósoŋ, né nyɛ́ɛ̄kǔd eʼsoósoŋ, éetómɛɛ́ né adúbe áde nyédúbpé Krǐstəə, dɔ́-ʼɛ ádé ngɛ̂n.
3 Menkalé nyé nkalaŋ ḿme mênkudté, mɔ́-ʼaá ńtómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́. Ḿmê nkalaŋ, ńdé nɛ́n bán Krǐstəə anwɛ́ á nló ḿmɛ̄d ngáne éténlédé á kálag e Dyǒb.
4 Éténlédé nɛ́n bán bénlīmē mɔ́, ápūū ámbīd e eʼpun éʼláán.
5 Anlúméd Petro yə̌l, boŋ ámbīd e póndé anlúméd-tɛ ábíníí bembapɛɛ yə̌l.
6 Ámbīd enɛ̂, tómaa mbwɔ́kɛl é bad étáan ábe béhídéʼáá mɔ́ anlúméd bɔ́ yə̌l alúmed ahɔ́g. Ábê bad híin bédíi bédé á aloŋgé chii, doŋge-ʼɛ bémáá awɛ́.
7 Ámbīd e póndé anlúméd Jemsɛ yə̌l, boŋ alúméd-tɛ ábíníí bembapɛɛ bé nlómag bésyə̄ə̄l yə̌l.
8 Kə́ə́ŋne á asóg anlúméd mɛ́mpē yə̌l, kénɛ́ɛ édíí bán ndíi mod awě bénchyāāʼɛ́ á póndé echě bad bénkêmbííʼɛ́ bán bɛ́chyáa.
9 Nhɔ́be nɛ́n áyə̄le átîntê e bembapɛɛ bé nlómag bésyə̄ə̄l, mɛ́ɛ ndé mbapɛɛ awě éesɛ̌ etógnɛ́n. Meékwognedɛɛ́ âchəgned ké nɛ́ɛ mbapɛɛ a nlómag áyə̄le menhɛ́ bad bé mwembé ń Dyǒb á meséb.
10 Boŋ nsimé ń Dyǒb ḿbɛ́lé ndé chǒm éche ńdíí. Ḿmê nsimé ḿme Dyǒb ábagé-ʼɛ mɛ, méesaá ngɛ̂n. Boŋ pɛn mbɛlé nsɔ́n tómaa ábíníí bembapɛɛ bé nlómag, kénɛ́ɛ édíí bán saké mměn mbɛléʼáá ḿmê nsɔ́n, nsimé ń Dyǒb mɔ́ɔ ḿbédé ne mɛ.
11 Né-ɔɔ́, ké émbɛ̄ bán mɛɛ́ nkanlé nyé ḿmɛ́n nkalaŋ, kéʼɛ bembapɛɛ bé nlómag ábíníí bɔ́ɔ békálé mɔ́, chǒm ehɔ́g chɔ́ɔ syáābɔ̄ɔ moosyəə́l sékalɛɛ́, mɔ́-ʼaá nyédúbpé.
Paalɛ aá ngáne Dyǒb dêmpuúdté Krǐstəə,
bad bé Krǐsto bɔ́mpē bɛ́puú
12 Bɔɔb áde sékale-ʼáa nɛ́n bán Krǐstəə apuúdé, chán-nɔ̄ nyé doŋge á bad nyéhɛle nyéhɔ̄bē bán bad ábe béwédé béepuúʼɛ́?
13 Nzé ahɔ́b áde nyéhɔ́bɛɛ́ nɛ́n bán mpuu méesaá ámbīd e kwééd ádé mbále, né élûmte bán Krǐstəə enkêmpuuʼɛ́.
14 Nzé Krǐstəə enkêmpuú-ʼɛ, né nkalaŋ ḿme sékanlɛɛ́ nyé méesaá dyamdyam, né ádɛn adúbe ámpē déesaá dyamdyam.
15 Né nɛ̂ álûmte nɛ́n bán sêkale Dyǒb metóm áyə̄l ahɔ́b áde séhɔ́bɛɛ́ bán apuúdté Krǐstəə. Boŋ nzé édé mbále nɛ́n bán bad béepuudɛ́ɛ́ nzé béwédé, né Dyǒb dênkêmpuúdté Krǐstəə.
16 Nzé bad ábe béwédé béepuudé, né kə́ə́ŋne Krǐstəə eépuudɛɛ́.
17 Nzé Dyǒb dénkêmpuúd-tɛ Krǐstəə, né adúbe ádɛ̄n déesaá dyamdyam, né nyêdíi nyêdé-ʼɛ á mbéb te.
18 Né élūmēd-tɛ bán bad ábe bédúbpé Krǐstəə ábe béwédé, bébɔ́ɔ́-ʼɛ.
19 Nzé eʼlyə́g bé nlém ábe séwóó áyə̄l wɛ́ɛ Krǐstəə éʼsógé áyə̄l e ádɛ́n aloŋgé děmpɛn, né bad bétə́ŋgɛ́né se ngɔl atômtɛn dé awóg tómaa nyaa echě béhɛle béwóg bad bémpēe.
20 Boŋ édé mbále nɛ́n bán Dyǒb ápúúdté Krǐstəə. Mɔ́ abédé mod aʼsó âpuu átîntê e bad ábe béwédé.
21 Dyam áde mod nhɔ́g ábɛ́lé dɔ́ɔ ákə́ə́ boŋ bad béwāg. Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ dyam áde mod nhɔ́g ábɛ́lé ákə́ə́ boŋ bad bépuudéʼ.
22 Bad bésyə̄ə̄l bɛ́wɛ̄ abɛ́ áde bédíí mod nhɔ́g ne Adamɛ, melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ Dyǒb dɛ́bɛnlé bad bésyə̄ə̄l bépuu abɛ́ áde bédíí mod nhɔ́g ne Krǐstəə.
23 Mod tɛ́ɛ́ ǎpuú eche póndé echě átə́ŋgɛ́né apuu. Krǐstəə, mɔ́ awě adé mod aʼsó âpuu, áde ápɛɛ́ ámpē, bad ábe bédé ábe Krǐsto bɔ́mpē bɛ́puú.
24 Ámbīd enɛ̂, asóg dɛ́pɛ̌. Ene póndé eʼdəə́dəŋ ábe éʼkamlan, benkamlɛnɛ ne ngíne é nkǒŋsé, Krǐstəə ǎmǎd echab ngíne. Dɔ́-ʼaá ábɛɛ́ nkamlɛn wɛ́ɛ Dyǒb Titɛ́ɛ.
25 Krǐstəə ǎbɛ̄ á nkamlɛn kə́ə́ŋ Dyǒb ábɛ̄l atóm ábē bad bé ekɔyí áte, ábānē-ʼɛ bɔ́ ásē echê.
26 Mod a ekɔyí awě ádimtɛ́nné atóm áte adíi kwééd.
27 Édé nɛ̂ŋgáne éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán, “Dyǒb ábánné mekan mésyə̄ə̄l ásē echê.” Élûmte bwâm pɛn nɛ́n bán mekan mésyə̄ə̄l ḿme Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́bǎnné ásē e Krǐstəə, Dyǒb děn déesaá áwēd-te.
28 Áde bwěm ésyə̄ə̄l bɛ́madté abɛ́ ásē e nkamlɛn ḿme Krǐstəə, mwěn-nɛ Mwǎn a Dyǒb, ǎbɛ̄ ásē e Dyǒb. Dyǒb dɔ́-ʼaá ábánné bwěm éʼsyə̄ə̄l ásē echê, âbɛl boŋ mwěn Dyǒb-pɛ ákamlɛn bwěm éʼsyə̄ə̄l ngen pɔ́g ne ngen ésyə̄ə̄l.
29 Bɔɔb-pɔɔ́, chán-nɔ̄ dɛ́hɔ̄bpē áyə̄l e bad ábe békúdé edusɛn á nló ḿ bad ábe bémáá awɛ́? Nzé bad ábe béwédé béetɔgné apuu, cheé ékə́ə́ boŋ bédusán bad á nló ḿ bad ábe bémáá awɛ́?
30 Cheé-ɔ̄ ékə́ə́ boŋ sébāg á nsəl ń kwééd póndé tɛ́ɛ́?
31 A-baányaŋ, mbâg á nsəl ń kwééd epun tɛ́ɛ́. Kúmbe eche ḿbɛ́ɛ́né nyé abɛ́ áde dédíí mod nhɔ́g ne Yesu Krǐstəə, Sáŋgwɛ́ɛ́ awɛ̂d, chɔ́ ekəə́ boŋ ńhɔ̄bē nɛ́n.
32 Nzé nnɔné chɔ́ á nyaa e moonyoŋ, nsyə́ŋ ké nhɔ́g méesaá né nzum éche syáābe eʼloo nyam séwánáá á Efɛsus. Boŋ nzé édé nɛ́n bán bad ábe béwédé béepuúʼɛ́, né dɛɛ́hɔ̄b bán, “Dédyâg, démwâg-kɛ, áyə̄le chǎn mod ǎwɛ̄.”
33 Nyéēdōgnād, “Eʼchoŋ bé mbéb éʼbébte abɛ́ á bwâm.”
34 Nyéewóó mewêmtɛn ámpē nɛ́ɛ eʼyɔ́kɛ́l éʼ bad, nyésóg-kɛ mbéb abɛl. Nyé doŋge á bad nyéebíiʼɛ́ Dyǒb. Ngáne ńhɔ́bɛɛ́ nɛ́n, nɛ́n átə́ŋgɛ́né nyé akwágké akóbed.
Ngáne bad ábe béwédé bɛ́puúʼɛ́
35 Boŋ mod ǎsɛdéd aáken, “Chán Dyǒb áhɛle ápūūd bad ábe bémáá awɛ́? Yə̌l éhéé bɛ́wōŋgē?”
36 Eyɔ́kɛ́l é chǒm, nzé ewené mbə́l-e-bǔ éēbɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ewɛ́ boŋ ekə́g-ɛ?
37 Chǒm éche béhágkē á ndɔɔb édíi mbə́l ngɛ̂n, saké alín á bwɛl ásyə̄ə̄l áde ákwogeʼ béwénɛɛ́, boŋ mbum, kapɔ́g mbum e ngun kéʼɛ mbum empée.
38 Dyǒb děn dɔ́ɔ ábɛleʼ ngáne ádə́ə́ boŋ mbə́l tɛ́ɛ́ ńwóŋ yə̌l eche ńwóó. Abage mbə́l tɛ́ɛ́ yə̌l eche etə́ŋgɛ́né.
39 Yə̌l é bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éʼdé á aloŋgé éesaá nyaa pɔ́g. Baányoŋ béwóó echab ndín e yə̌l, nyam éwóó echâb, menɔn méwóó echâb, súu-ʼɛ éwóó echâb.
40 Bwěm éʼdé ábe éʼdé á nkoŋ ḿmín, éʼbɛ́-ʼɛ ábe éʼdé á nkoŋ ńsé. Bwěm bé nkoŋ ḿ mín éʼwóó ábāb eʼboŋ ábe bwěm bé nkoŋ ńsé béēwóoʼɛ́. Bwěm bé nkoŋ nsé-ʼɛ éʼwóó ábāb eʼboŋ ábe bwěm bé nkoŋ ḿ mín béēwóoʼɛ́.
41 Etondɛɛ awóó ábē eʼboŋ, ngɔn ewóó ábē, betintinɛ-ʼɛ béwóó echâb nyaa e eʼboŋ. Kə́ə́ŋne átîntê e betintinɛ, eʼboŋ ábe béwóó éʼdé nyaa ne nyaa.
42 Nɛ́n dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ ne bad ábe bɛ́puú. Yə̌l echě bélîmmɛɛ́ edíi yə̌l eche ebébeʼ, echě Dyǒb ápuudtɛɛ́ edíi yə̌l echě eebébéʼ ámpē.
43 Yə̌l eche bélîmmɛɛ́ eebágké elóon, eewúɛ̄-ʼaá áte. Nzé Dyǒb ápúúdté chɔ́ ebooʼ elóon bwâmbwam, ewúɛ-ʼɛ áte.
44 Áde bélîmmɛɛ́ chɔ́ ebágkē yə̌l e ekob, boŋ nzé Dyǒb ápúúdté chɔ́ ebágke yə̌l e edəə́dəŋ. Yə̌l e ekob edé, yə̌l e edəə́dəŋ-ʼɛ ámpē edé.
45 Éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán “Mod a eʼsó, Adamɛ, Dyǒb dênhəg mɔ́ abɛ́ nhəgtéd ḿme ńwóó aloŋgé.” Boŋ Adamɛ a ndimtɛn adíi Edəə́dəŋ éche ébage aloŋgé.
46 Saké mod a edəə́dəŋ mɔ́ asébpé abɛ́. Mod a ekob mɔ́ asébpé abɛ́ boŋ mod a edəə́dəŋ mɔ́-ʼɛ ábâg.
47 Mod aʼsó ambíd á nkǒŋsé, bênhəgɛ́n mɔ́ ndɔɔb. Awe mɔ́-ʼɛ ampɛ̌ ámpē, ádyōb dɔ́ɔ ábídé.
48 Bad ábe bédé á nkǒŋsé te, bédé nɛ̂ŋgáne Adamɛ awě bênhəgɛ́nné ndɔɔb. Ábe bɔ́-ʼɛ bédé bé dyǒb, bédé nɛ̂ŋgáne ane awě abídé ádyōb.
49 Ngáne déwágné mod awě béhə́gné ndɔɔb, melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ dɛ́wāgɛ̄nnē ane awě abídé ádyōb.
50 A-baányaŋ, chǒm éche ńhɔ́bɛɛ́ édíi nɛ́n, chǒm éche édé á nhəgtéd ń yə̌l e ekob ne mekií éehɛlɛ́ɛ́-sɛ ékūd bwěm bé nkamlɛn ń Dyǒb. Éche chɔ́-ʼɛ éebɛ́ abɛ́ ne abɛ́ éehɛlɛ́ɛ́-sɛ ékūd bwěm ábe bɛ́bē abɛ́ ne abɛ́.
51 Nyélâm metúu nyéwôg dyam áde ńlâŋgɛɛ́ nyé áde bad béēbíiʼɛ́. Syánē bad bésyə̄ə̄l déewááʼ, boŋ pɛn Dyǒb dɛ́həŋlɛ́n syánē baásyə̄ə̄l
52 á esóŋ é póndé. Ḿmê nhəŋlɛ́n mɛ́bɛ̄ á mehélé-te, nɛ̂ŋgáne mod áhɛlɛsɛ ápēbēd dǐd. Nɛ́n dɛ́bɛnléd áde bɛ́tōŋgē eloŋ é asóg. Áde bɛ́tōŋgē eloŋ, bad ábe béwédé bɛ́puú, béewáá ámpē, Dyǒb dɛ́həŋlɛ́n-nɛ syánē baásyə̄ə̄l.
53 Ene yə̌l eche ebɔɔdeʼ ětǐm yə̌l eche éebɔɔ́ ámpē, yə̌l eche chɔ́-ʼɛ ewâg ětǐm yə̌l eche eewág ámpē.
54 Póndé eche yə̌l echě ebɔɔdeʼ étimmé yə̌l echě eébɔ̄ɔ̄dēʼ, ne áde yə̌l eche ewâg étimmé yə̌l echě eewág, élōn ngáne éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán,
“Kwééd eésaá ámpē ne abɛ́ děn, Dyǒb átómé chɔ́ áte.”
55 “A-kwééd, héé echoŋ ngíne âtóm mod áte édíí? A-kwééd, héé echoŋ ngíne âwóged mod eʼwɛ édíí?”
56 Mbéb mɔ́ɔ ńkə́ə́ boŋ kwééd ewóŋ ngíne âwóged mod eʼwɛ, ngíne e mbéb-pɛ ehúú ne mbéndé.
57 Boŋ sêságnan Dyǒb, mɔ́ abɛlé boŋ sêtóm mbéb áte mbwiined ne echɛd Sáŋ, Yesu Krǐstəə.
58 Né-ɔɔ́, a-baányaŋ bé edəŋge, nyésumɛn bwâm, dyamdyam déēhɔ̄btē nyé mekuu ásē. Nyébɛ̂ nyékɛɛne nsɔ́n ḿme nyébɛnlɛɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ áʼsō. Nyêbíí nɛ́n bán nsɔ́n ḿme nyébɛnlɛɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ ké nhɔ́g méesaá ngɛ̂n.