10
Jesús tö ittökatapa dabom kuryök ki̱ böl (72) e'pa patké
E' ukuöki̱ ta̱ Skëkëpa Jesús tö ittökatapa skà shu̱shté döka̱ dabom kuryök kí̱ böl (72) patkèmi ie' yöki̱ ke̱we böl böl wé̱ ie' mi'ke ese ska'.
Ie' tö iché ie'pa a̱: “Moki̱ pë' tso' tai̱ë e' ki̱ Skëköl ttè buaë kiane ttsè. Esepa dör we̱s iyiwö tso'tke wë'ià̱ë shtè es, erë ishtökwakpa kë̀ dör tai̱ë. E' kue̱ki̱ a' tö ikiö́ kanè wák a̱ tö ishtökwakpa patkö́. A' yú. Ye' tso' a' patkök ye' ttè pakök pë' shu̱a̱ we̱s obejala èmi namu tso' tai̱ë, ese shu̱a̱ es. Inuköl skúla ena dalì skú ena klökkuö skà, ese ko̱s kë̀ tsa̱rmi yës. Ñies yi kué̱ a' tö ñala̱ wa, ese kë̀ ta̱ a' ttök tai̱ë. Mik a' dewa̱ yile ska', eta̱ ke̱we ichö́ ie'pa a̱ tö ‘Skëköl e̱r buaë chö̀ a' a̱.’ Ie'pa tö a' kiéwa̱ e̱r bua' wa, e' ta̱ Skëköl e̱r buaë chöraë ie'pa a̱. Erë kë̀ idör es, e' ta̱ Skëköl kë̀ e̱r buaë chö̀pa ie'pa a̱. Ie'pa tö a' kiéwa̱ buaë, e' ta̱ a' e̱' tsú̱a̱t u e' a̱. Ttè tso' e' tö ichè i' es: ‘Kaneblökwak chkö̀mi ì kanewe̱keitö e' ské wa.’ E' kue̱ki̱ ì meke ie'pa tö a' a̱ ñè yè, e' ñú, e' yö́. U e' ë̀ a̱ a' e̱' tsú̱a̱t a' tso' ká̱ e' a̱ e' dalewa. Ká̱ wé̱ a' demi ta̱ ká̱ e' wakpa tö a' kiéwa̱ buaë, e' ta̱ ì mekeitö a' a̱ ñè e' ñú. Ie'pa duöke, e' ta̱ e'pa bua'ú̱ne. Ñies ichö́ ie'pa a̱: ‘Ì blúie Skëköl tso' e' ké̱wö dewa̱tke tsi̱net a' o̱'mik.’ 10 Erë ká̱ we̱le wakpa kë̀ wa̱ a' kinewa̱, e' ta̱ a' yú ie'pa ñala̱ wa ta̱ ichö́ ie'pa a̱: 11 ‘A' ka̱po tso' sa' klöttö mik, e' ppée sa' tö iwà kkachoie tö a' dör Skëköl bolökpa. Erë a' wa̱ ijche̱nú tö ì blúie Skëköl tso' e' ké̱wö dewa̱tke tsi̱net a' o̱'mik.’ 12 Ye' tö a' a̱ ichè tö mik Skëköl tö a' chakeketke inuí̱ ki̱ aishkuö ta̱, eta̱ ká̱ e' wakpa weirdaë sia̱rë Sodoma wakpa bak se̱nuk suluë e'pa tsa̱ta̱.
Ká̱ mañat wakpa weirdaë sia̱rë
(Mateo 11.20-24)
13 “A Corazín wakpa, a Betsaida wakpa, ¡wëstela i̱na a' ta̱! Ì kë̀ o̱r yi a̱ ese wé̱ ye' tö tai̱ë a' wörki̱, erë kë̀ a' e̱r maneo̱ne. E' ú̱pa ye' tö Tiro ena Sidón e' wakpa wörki̱, e̱'ma ká̱ ia̱ia̱ë ie'pa e̱r maneo̱'bak. Ie'pa tö e̱riane datsi' a̱ja̱ë ese ië'ka̱bak, ñies ie'pa e̱' tkë'ka̱bak mulu̱chka ki̱ iwà kkachoie tö ie'pa e̱r mane'wé̱ Skëköl a̱. 14 E' kue̱ki̱ ye' tö ichè tö aishkuö ta̱ mik a' wöchakirketke a' nuì̱ ki̱ e' ké̱wö de, eta̱ a' wömerdattsa̱ weinuk tai̱ë shu̱te̱ Tiro ena Sidón wakpa tsa̱ta̱. 15 A Cafarnaúm wakpa, kë̀ a' tö ibikeitsök tö a' mi'mitse̱r ká̱ jaì a̱. Ie' tö a' patkerami diöshe̱t wé̱ s'wimblu weirke ee̱.”
16 Eta̱ Jesús tö iché ittökatapa a̱: “Yi tö a' ttö̀ ttseke ta̱ iu̱tekeitö, ñies ese tö ye' ttö̀ ttseke ta̱ iu̱tekeitö. Yi tö a' wateke, ñies ese tö ye' wateke. Ñies yi tö ye' wateke, ese tö Skëköl tö ye' patkë', e' wateke.”
Jesús ttökatapa dabom kuryök ki̱ böl (72) e'pa dene
17 E' ukuöki̱ ta̱ Jesús ttökatapa döka̱ dabom kuryök ki̱ böl (72) patkë' ie' tö, e'pa dene ttsë'nerak buaë. Ie'pa tö iché ie' a̱:
—A Skëkëpa, aknamapa tö sa' ttö̀ dalöié be' ttö̀ wa.
18 Ie' tö ie'pa iu̱té:
—Tö́. A' e̱' aléka̱ Satanás ki̱ je'. Ye' isué̱ tö ie' bate̱shkar ká̱ jaì a̱ we̱s alá wöñar es. 19 Ye' tö a' a̱ diché mé e̱' aloka̱ tkabë̀ ki̱ ena bachë' ki̱ ñies e̱' aloka̱ Satanás diché ki̱. Es kë̀ ì tö a' we'ikepa. 20 Kë̀ a' ttsë'nuk buaë wimblupa sulusi tö a' ttö̀ dalöié, e' ë̀ kue̱ki̱. E' skéie a' kiè tso' kitule ká̱ jaì a̱ se̱ne michoë yëkkuö ki̱, e' kue̱ki̱ a' ttsë'nú buaë.
Jesús ttsë'ne buaë
(Mateo 11.25-27; 13.16-17)
21 Jesús tso'ia̱ ttök ittökatapa ta̱, e' shu̱a̱ Wiköl Batse'r tö ie' ttsë'wé̱ buaë shu̱te̱. Ie' tö iché: “A ye' Yë́, be' dör íyi ulitane tso' ká̱ jaì a̱ ena ká̱ i' a̱ e' Këköl. Be' tö ttè ikkë blë'wa̱ pë' wa̱ siwa̱' jche̱r i̱ski̱ë ena e̱rbikö̀ tai̱ë esepa yöki̱. Erë ikkachéwa̱bö s'ësela a̱. Es be' ki̱ ikiane, e' kue̱ki̱ be' iwé̱ es. E' kue̱ki̱ be' ki̱kéka̱yö.”
22 Jesús tté S'yë́ ta̱ o̱ne ta̱ ichéitö pë' tso' ee̱ e'pa a̱: “Ye' Yë́ tö íyi ulitane méa̱t ye' ulà a̱. Ye' dör Skëköl Alà, kë̀ yi wa̱ ijche̱r moki̱ tö we̱s ye' dör, e' jche̱r ye' Yë́ ë̀ wa̱. Ñies kë̀ yi wa̱ ijche̱r moki̱ tö we̱s ye' Yë́ dör, e' jche̱r ye' ë̀ wa̱. Ñies wé̱pa a̱ ye' é̱na ikkachakwa̱ esepa wa̱ ijche̱rmi.”
23-24 Eta̱ Jesús wötréene ittökatapa kke̱ ta̱ ichéitö ie'pa ë̀ a̱: “Ye' tö a' a̱ ichè tö Skëköl ttekölpa tai̱ë ena blu'pa bak ká̱ ia̱ia̱ë esepa tai̱ë tö, ì sué̱ a' tö, e' kkeyë' sia̱rë suè̱, erë ie'pa kë̀ wa̱ isu̱ne. Ñies ì ttsé a' tö, e' kkeyë' sia̱rë ie'pa tö ttsè, erë ie'pa kë̀ wa̱ ittsë̀ne. E' kue̱ki̱ wé̱pa tö ì sué̱ a' tö e' sué̱, ayëcha buaë esepa.”
Samariawak buaë e' pakè
25 Etökicha ta̱ s'wöbla'u̱k ttè dalöiëno wa ese eköl debitu̱ Jesús ska', e' tö ie' a̱ ichaké itsa̱ioie:
—A s'wöbla'u̱kwak, ¿Ì wè̱mi ye' tö a̱s se̱ne michoë dö̀ ye' ulà a̱?
26 Jesús tö ie' a̱ ichaké ñies:
—¿Ì tso' kitule Skëköl yëkkuö ki̱? ¿I̱ma e' wà dör be' a̱?
27 Eta̱ s'wöbla'u̱kwak tö iiu̱té:
—Skëköl yëkkuö tö iché: ‘Skëköl dalëritsö́ a' e̱r ko̱s wa, a' wák ko̱s wa, a' diché ko̱s wa, ena a' e̱rbikè ko̱s wa.’ Ñies e' tö ichè: ‘A' male̱pa dalëritsö́ we̱s a' wákpa e̱' dalër es.’
28 Jesús tö iché ie' a̱:
—Be' tö iiu̱té buaë. Be' tö iwé̱ es, e' ta̱ se̱ne michoë döraë be' ulà a̱.
29 Erë ie' e̱' tsa̱tkak ttè e' yöki̱, e' kue̱ki̱ ie' tö Jesús a̱ ichaké:
—Eta̱ s'yamipa chè Skëköl yëkkuö tö, ¿esepa dör s'yamipa wé̱se?
30 Eta̱ Jesús tö iiu̱té ttè i' wa:
—Wëm eköl datse̱ Jerusalén, e' micho Jericó, eta̱ ñala̱ wa akblökwakpa tö ie' klö'wé̱wa̱. Ì dami iwa̱ ko̱s dö̀ idatsi' e' bléwa̱rakitö. Ie' ppérakitö tai̱ë ta̱ imíyal. Ie' méa̱t tër ie'pa tö ñala̱ ska', tsir eta̱ iduowa̱. 31 Eta̱ judiowak eköl dör sacerdote e' dami ñala̱ e' ki̱. Mik ie' tö wëm tër shka̱'ule e' sué̱, eta̱ ie' tkami bánet iyöki̱. 32 Es ñies judiowak skà eköl dör Leví aleri kaneblöke Skëköl wé a̱, e' dami ñala̱ e' ki̱. Mik ie' tö wëm tër shka̱'ule, e' sué̱, eta̱ ie' ñies tkami bánet iyöki̱. 33 Erë samariawakpa kë̀ mik a' wödör, sue̱ke a' tö suluë, esepa eköl dör wëm, e' dami ñala̱ e' ki̱. Mik ie' tö wëm tër shka̱'ule e' sué̱, eta̱ ie' wa iwër sia̱rë. 34 Ie' de iska', ta̱ wé̱ ishka̱'ne e' paskuéitö vino wa, paikléitö kiö̀ wa, ta̱ ipatréwa̱itö datsi'tak wa. E' ukuöki̱ ta̱ ie' tö itkéka̱ iwák burro ki̱ tsé̱mi wé̱ s'kaporö ese wé a̱, ta̱ ee̱ ie' tö ikkö'néia̱ ipasué̱ia̱ buaë. 35 Bule es ta̱ samariawak tö s'kaporö wé, e' wák patué̱ inuköl döka̱ s'kaneblö̀ ká̱ böt e' ské ekkë, ta̱ iché ie' a̱: ‘Wëm shka̱'ule i' kkö'nú ña. Ilè kí̱ tué̱ be' tö ie' a̱, e' ta̱ e' ki̱ ye' tö be' patue̱rane mik ye' dene eta̱.’
36 Eta̱ Jesús tö ichaké s'wöbla'u̱kwak a̱:
—Wëm shka̱'wé̱ akblökwakpa tö e' sué̱ ie'pa mañal tö, ¿ie'pa wé̱ tö idalëritsé moki̱ we̱s s'ka̱wöta̱ s'yamipa dalëritsök es?
37 S'wöbla'u̱kwak tö iiu̱té:
—Wé̱ tö isué̱ e̱r sia̱rë wa e'.
Jesús tö ie' a̱ iché:
—Es be' yú ta̱ iú̱ we̱s samariawak tö iwé̱ es.
Jesús mía̱ Marta ena María ska' upakök
38 Jesús ena ittökatapa míyal ñala̱ wa dö̀ Jerusalén, ta̱ ie'pa de ká̱ tsir ese a̱. Ee̱ alaköl se̱rke eköl kiè Marta, e' tö Jesús kiéwa̱ buaë ie' u a̱. 39 Marta ël, kiè María, e' e̱' tkéwa̱ tsi̱net Jesús ska', ta̱ ì cheke Jesús tö e' ttsök ie' tkër. 40 Erë Marta wa̱ kanè tso' tai̱ë iu a̱ kanewè̱, e' kue̱ki̱ ie' de Jesús ska' ta̱ ichéitö ie' a̱:
—A Skëkëpa, ye' ël tö ye' méa̱t ekörla u kanéu̱k, ¿e' kë̀ ki̱ be' tkine? Ichö́ ie' a̱ tö ye' ki̱mú.
41 Erë Jesús tö iiu̱té:
—A Marta, a Marta, tai̱ë be' e̱' tkiu̱ke kanè tso' tai̱ë be' u a̱ e' ki̱, 42 erë íyi etkë̀, e' dör ibua'ie, e' shu̱shté María tö wè̱. Kë̀ yi tö iyepattsa̱ iulà a̱.