18
Alaköl dör schö́ ena s'shu̱lökwak eköl, e' tté
Jesús é̱na ikkachak ittökatapa a̱ tö s'ka̱wöta̱ ikiök S'yë́ a̱ ke̱kraë kë̀ shtrirta̱'wa̱, e' kleéitö ie'pa a̱ i' es: “Ká̱ et ki̱ s'shu̱lökwak eköl tso', e' kë̀ suarta̱' Skëköl yöki̱, ñies ie' kë̀ tö yi dalöieta̱'. Ká̱ e' a̱ ñies alaköl dör schö́ tso' eköl, e' ñippöke ibolök ta̱. Ke̱kraë ie' mía̱ s'shu̱lökwak ñe' ska' ta̱ ichekeitö ia̱: ‘Ye' ki̱mú. Ye' bolök tö ye' we'ikeke, e' shu̱lö́ ye' a̱’. E' tka ká̱ tai̱ë erë s'shu̱lökwak kë̀ wa̱ iiu̱tëne. Bata ekkë ta̱ s'shu̱lökwak tö ibikeitsé: ‘Alaköl schö́ i' tso' ye' tsiriu̱k ñië. Erë́ ye' kë̀ suarta̱' Skëköl yöki̱, ñies kë̀ ye' tö yi dalöieta̱', erë ie' tté shu̱leraëyö a̱s kë̀ idöia̱ ye' shtriu̱k tai̱ë ttè e' wa.’ ”
Skëkëpa tö ikí̱ ché: “Ì ché s'shu̱lökwak suluë ñe' tö e' bikeitsö́ buaë. Wé̱pa shu̱kitulebak Skëköl wa̱, tso' ie' a̱ ikiök ñië nañeë, ¿esepa kë̀ tsa̱tkepaitö? ¿Ie' tö ie'pa keraë ipanuk? Ye' ichè, au. Ie'pa tsa̱tkeraitö bet, kë̀ dör ká̱ tai̱ë. Erë ye' dör S'ditsö Alà, mik e' dene, eta̱ s'e̱rblöke Skëköl mik, ¿esepa kuè̱miyö ká̱ i' a̱?
Fariseowak ena inuköl shtökwak Roma wökirpa a̱, e' tté.
Pë' tso' Jesús ttö̀ ki̱ttsök, e'pa we̱lepa e̱' bikeitsö̀ tö ie'pa se̱rke yësyësë Skëköl wöa̱, erë ie'pa wöska sulu s'male̱pa wër. Esepa a̱ ie' tö ttè kleé i' es: 10 “Wëpa böl mía̱ Skëköl wé a̱ ttök S'yë́ ta̱. Eköl dör fariseowak, eköl dör inuköl shtökwak Roma wökirpa a̱. 11 fariseowak ttödur S'yë́ ta̱, ie' iché i' es: ‘A Skëköl, wëstela chekeyö be' a̱ tö ye' kë̀ dör suluë we̱s s'male̱pa es. Ie'pa dör akblökwakpa ena pë' sulusipa ena s'se̱newa̱bak e' dalöse̱u̱kwa̱ wakpa. Ñies ye' kë̀ dör suluë we̱s inuköl shtökwak dur wí̱ es. 12 Domingo bit ta̱ ye' batsöke ká̱ böt ká̱ böt ke̱kraë. Ñies ì ko̱s de ye' ulà a̱, e' blatekeyö döka̱ dabop, e' tsá̱ eyök mekeyö be' a̱.’ 13 Erë inuköl shtökwak e' dur bánet, ie' e̱riane tai̱ë, ie' wö ë̀ kë̀ kaneka̱ ká̱ jaì sa̱u̱k, ie' batsi̱' ë̀ töke iulà wa ie' e̱riane tai̱ë kue̱ki̱. Ie' tö iché: ‘¡A Skëköl, ye' dör pë' sulusi, ye' sa̱ú̱ e̱r sia̱rë wa!’
14 Jesús tö ichéne: Ye' tö a' a̱ ichè tö yi e̱' ttsö̀ka̱ tai̱ë ese wöardawa, erë yi e̱' wöéwa ese ki̱kardaka̱ tai̱ë. E' kue̱ki̱ inuköl shtökwak ñe' mía̱ne iu a̱ klö'wé̱ Skëköl tö we̱s pë' buaë yësyësë es. Erë fariseowak kë̀ minene es.
Jesús tö ikié S'yë́ a̱ ala'rla ki̱
(Mateo 19.13-15; Marcos 10.13-16)
15 Pë' wa̱ ala'rla debitu̱ Jesús ska' a̱s ie' ulà mùka̱ iki̱. Erë mik e' sué̱ ittökatapa tö, eta̱ ie'pa tö pë' uñélor. 16 Erë ie' tö ittökatapa kié ta̱ ichéitö:
—A̱s ala'rla bitu̱ ye' ska'. Wé̱pa dör we̱s ie'pa es, esepa blúie Skëköl tso', e' kue̱ki̱ kë̀ iwöklö'wa̱ria̱. 17 Moki̱ ye' tö ichè tö yi kë̀ e̱' wöö̀wa we̱s alala es, ì blúie Skëköl tso' e' kiowa̱, ese kë̀ döpawa̱ia̱.
Inuköl blú eköl tö Jesús a̱ ichaké
(Mateo 19.16-30; Marcos 10.17-31)
18 Judiowak wökir eköl tö Jesús a̱ ichaké:
—A S'wöbla'u̱kwak, be' dör buaë, ¿ì wè̱mi ye' tö a̱s se̱ne michoë dö̀ ye' ulà a̱?
19 Ie' tö iiu̱té:
—¿Ì kue̱ki̱ be' ye' kié buaë? Skëköl eköl ë̀ dör buaë. 20 Ttè me'a̱tbak ie' tö dalöiëno, e' jche̱r be' wa̱ buaë. E' tö ichè: ‘Kë̀ a' ka̱wö ta̱' s'se̱newa̱bak dalöse̱u̱kwa̱, kë̀ a' ka̱wö ta̱' s'ttökwa̱, kë̀ a' ka̱wö ta̱' akblök, kë̀ a' ka̱wö ta̱' s'kkatök ka̱chè wa, a' yë́ ena a' mì dalöiö́.’*
21 Wëm e' tö ie' a̱ iché:
—Ttè e' ko̱s dalöië'bitu̱ ye' tö, ye' ià̱ duladula eta̱.
22 Ie' tö ttè e' ttsé ta̱ ie' iiu̱té:
—Íyi etkë̀ kianeia̱ be' a̱ wè̱, e' dör i': ì tso' be' wa̱, e' wataú̱ttsa̱ se̱raa̱ ta̱ iské múttsa̱ s'sia̱rëpa a̱. E' ukuöki̱ ta̱ be' shkö́ ye' ta̱ ye' ttökataie. Es ta̱ íyi buaë tai̱ë döraë be' ulà a̱ ká̱ jaì a̱.
23 Erë wëm e' dör inuköl blú tai̱ë e' kue̱ki̱ mik ie' tö e' ttsé, eta̱ ie' e̱rianeka̱ tai̱ë. 24 Jesús tö isué̱ tö ie̱riane ta̱ ichéitö ia̱:
—¡Inuköl blúpa a̱ darërëë idir dökwa̱ ì blúie Skëköl tso' e' a̱! 25 Esepa a̱ döka̱ ee̱, e' dör darërëë tkö̀ka̱ kameio tkö̀mi datsi' yuo diké ese wöukla a̱ e' tsa̱ta̱.
26 Wé̱pa tso' ittsök e'pa tö ichaké Jesús a̱:
—E' dör es, e̱'ma ¿yi tsa̱tkërmi?
27 Ie' tö ie'pa iu̱té:
—Ì kë̀ o̱r s'ditsö a̱, ese o̱rmi Skëköl a̱ buaë.
28 Eta̱ Pedro tö ie' a̱ iché:
—Ittsö́, sa' íyi ko̱s me'a̱t sa' tö ta̱ sa' bite̱ be' ta̱.
29 Ie' tö iché ie' a̱:
—Moki̱ ye' tö a' a̱ iché tö yi isie tö iu ö ilaköl ö iëlpa ö iyë́ ö imì ö ila'r, e' méa̱t ì blúie Skëköl tso' e' dalërmik, 30 ese ulà a̱ iské dörane tai̱ë shu̱te̱ ká̱ i' a̱, ñies aishkuö ta̱ se̱ne michoë döraë iulà a̱.
Jesús skà e̱' biyö́ ché tö itterawa̱
(Mateo 20.17-19; Marcos 10.32-34)
31 Jesús tö ittökatapa dabom eyök kí̱ böl (12), e'pa kiémi bánet ta̱ ichéitö ie'pa a̱: “Se' mirka̱ Jerusalén i', eta̱ ee̱ ì ko̱s kita̱t Skëköl ttekölpa tö yëkkuö ki̱ e' wà tköraë, ye' dör S'ditsö Alà, e' ta̱. 32 Ie'pa tö ye' wömerattsa̱ pë' kë̀ dör judiowak esepa ulà a̱. E'pa tö ye' wayueraë, cheraë suluë, iwiri tuörarak ye' ki̱. 33 Ie'pa tö ye' pperaë, ye' tterawa̱; erë e' ki̱ ká̱ de mañat eta̱ ye' shke̱rdaka̱ne.
34 Erë ì ché ie' tö ittökatapa a̱, e' wà blëulewa̱ ie'pa yöki̱, e' kue̱ki̱ ie'pa kë̀ a̱ iwà a̱ne.
Wëm eköl wöbla kë̀ wawër tso' Jericó e' bua'wé̱ne Jesús tö
(Mateo 20.29-34; Marcos 10.46-52)
35 Mik Jesús demi tsi̱net Jericó, eta̱ ee̱ wëm tkër eköl ñala̱ ska' inuköl kak kiök. Ie' wöbla kë̀ wawër. 36 Mik ie' tö ittsé tö pë' dami tai̱ë ñala̱ ki̱, eta̱ ie' tö ichaké tö ¿ì wamblërke? 37 Ie'pa tö iché ie' a̱ tö Jesús Nazaret wak dami ñala̱ ki̱. 38 E' kue̱ki̱ ie' tö iché a̱neule:
—¡A Jesús, s'blú David bak e' aleri, ye' sa̱ú̱ e̱r sia̱rë wa!
39 Pë' dami Jesús yöki̱ ke̱we, e' tö wëm e' uñeke a̱s isiwa̱'blö̀wa̱. Erë ie' tö ikí̱ ché a̱neule:
—¡A David aleri, ye' sa̱ú̱ e̱r sia̱rë wa!
40 Jesús e̱' duése̱r ta̱ itsu̱k patkéitö. Mik ide, eta̱ Jesús tö ie' a̱ ichaké:
41 —¿Ì kiane be' ki̱ tö ye' tö iwè̱ be' a̱?
Ie' iiu̱té:
—A këkëpa, ye' ki̱ ikiane tö ye' wöbla buarne.
42 Jesús tö ie' a̱ iché:
—¡Be' e̱rblé ye' mik, e' wa be' buanene!
43 E' wösha̱ ta̱ ie' wöbla buanene ta̱ imía̱ Jesús ta̱ e' tö Skëköl ki̱keka̱rami tai̱ë. Ñies wé̱pa ko̱s tö isué̱ e'pa tö Skëköl ki̱keka̱rami tai̱ë.
* 18:20 Éxodo 20.12-16; Deuteronomio 5.16-20