6
Jesús tö s'wöbla'wé̱ tö we̱s se' ké s'sia̱rëpa ki̱muk
“¡A' e̱' kkö'nú! Mik a' tö ì buaë we̱ke s'ki̱moie, eta̱ kë̀ iwa̱r sulitane wörki̱ a̱s ie'pa tö a' kkeö̀ka̱. A' tö iwé̱ es, e' ta̱ Skëköl dör S'yë́ tso' ká̱ jaì a̱, e' kë̀ tö ì mepa a' a̱ iskéie.
“E' kue̱ki̱ mik a' tö s'sia̱rëpa ki̱meke, eta̱ kë̀ e' tté pparka̱ sulitane kukua we̱s e̱' ökwakpa es. Ie'pa tö iwe̱ke ie'pa ñì dapa'wo̱ wé a̱ ena ñala̱ wa a̱s sulitane tö ie'pa kkeö̀ka̱. Moki̱ ye' tö a' a̱ ichè tö pë' tö ie'pa kkeekeka̱ e' ë̀ dör ie'pa icha ské. Erë mik a' tö s'sia̱rëpa ki̱meke, eta̱ a' tö iú̱ bë̀rë, kë̀ ichar yi a̱. Es Skëköl tö ì ko̱s tso' blëule ese sue̱ke, e' tö ì buaë meraë a' a̱ iskéie.
Jesús tö s'wöbla'wé̱ tö we̱s se' ké ttök S'yë́ ta̱
(Lucas 11.2-4)
“Mik a' ttöke S'yë́ ta̱, eta̱ kë̀ a' ttök sulitane wörki̱ we̱s e̱' ökwakpa es. Sulu ie'pa wöbatsö e̱' duökse̱r ttök S'yë́ ta̱ ie'pa ñì dapa'wo̱ wé a̱ ena wé̱ pë' daparke tai̱ë ká̱ áie ese ska' a̱s ikkea̱rka̱. Moki̱ yö ichè a' a̱ tö ie'pa icha ské detke iulà a̱ se̱raa̱. Erë mik a' ttöke S'yë́ ta̱, eta̱ a' yúwa̱ a' úshu̱ a̱, ukkö wötö́wa̱ ee̱ a' ttö́ Skëköl dör a' Yë́ e' ta̱ bë̀rë. A' tö iwe̱ke es, e' ta̱ Skëköl tö ì ko̱s tso' blëule ese sue̱ke, e' tö ì buaë meraë a' a̱ iskéie.
“Ñies mik a' ttöke S'yë́ ta̱, eta̱ kë̀ a' ttök we̱s pë' kë̀ tö ie' dalöiè e'pa ttöke ie'pa këkölpa ta̱ es. Ie'pa ttöke ttè etkë̀ wa tai̱ë batsì̱ë kë̀ wà ta̱'. Ie'pa tö ibikeitseke tö ikëkölpa tö ie'pa ttö̀ ttsèmi ie'pa tté tai̱ë e' kue̱ki̱. Kë̀ a' tö iu̱k we̱s ie'pa es. Ì kiane a' ki̱ e' jche̱r Skëköl wa̱ ka̱m a' tö ie' a̱ ikiö̀ e' yöki̱. A' ttö́ ie' ta̱ i' es:
 
‘A Sa' Yë́ tso' ká̱ jaì a̱,
a̱s be' dalöiö̀ sa' tö ì ulitane tsa̱ta̱.
10 A̱s be' dö̀ sa' blúie da'a̱ie.
Ì kiane be' ki̱ a̱s e' o̱r ká̱ i' ki̱
we̱s io̱rke ká̱ jaì a̱ es.
11 Chkè kiane sa' ki̱ i̱'ñe se̱noie e' mú sa' a̱.
12 Sa' nuì̱ olo'yö́ sa' ki̱
we̱s sa' tö s'male̱pa ki̱ inuì̱ olo'yeke es.
13 Kë̀ sa' marttsa̱ tö ì sulu tö sa' e̱rkiöù̱,
e' skéie sa' tsa̱tkö́ yi dör sulu ichö́k* e' yöki̱.’
 
14 “S'male̱pa nuì̱ olo'yeke a' tö ie'pa ki̱, e' ta̱ ñies S'yë́ tso' ká̱ jaì a̱, e' tö a' nuì̱ olo'yeraë a' ki̱. 15 Erë a' kë̀ tö s'male̱pa ki̱ inuì̱ olo'yè, e' ta̱ S'yë́ kë̀ tö a' nuì̱ olo'yepa a' ki̱.
Jesús s'wöbla'wé̱ tö we̱s se' ké batsök
16 “Mik a' batsöke Skëköl a̱, eta̱ kë̀ a' e̱' ök sia̱rë we̱s e̱' ökwakpa es. Ie'pa e̱' öke sia̱rëla a̱s s'male̱pa tö isa̱ù̱ ta̱ ikkeöka̱rakitö ibatsökerak e' kue̱ki̱. Moki̱ ye' tö a' a̱ ichè tö ie'pa icha ské detke ie'pa ulà a̱. 17 Erë mik a' batsöke, eta̱ a' wöskuö́ö, a' tsa̱iklö́ö, 18 a̱s s'male̱pa kë̀ tö isa̱ù̱ tö a' tso' batsök. S'yë́ kë̀ wërta̱' e' tö íyi ulitane tso' blëule e' sue̱ke. A' batsö́ ie' ë̀ wöa̱ ta̱ ie' tö iské meraë a' a̱ buaë.
Íyi bua'bua blö́ ká̱ jaì a̱
(Lucas 12.33-34)
19-21 “Wé̱ a' íyi bua'bua tso' blëule ee̱ a' e̱r me'rie. E' kue̱ki̱ kë̀ a' tö íyi bua'bua blök ká̱ i' ki̱. Ká̱ i' ki̱ powak se' íyi sulu'we̱kewa̱, ñies akblökwakpa tö iekibleke. E' skéie, a' íyi bua'bua e' blö́ ká̱ jaì a̱. Ee̱ powak kë̀ dö̀pa íyi sulu'u̱kwa̱ ñies akblökwakpa kë̀ dö̀pa íyi ekiblök.
S'wöbla buaë ena s'wöbla suluë
(Lucas 11.34-36)
22 “S'wöbla dör we̱s bö'wö es s'chkà ko̱s a̱. E' kue̱ki̱ s'wöbla dör buaë, e' ta̱ se' chkà ko̱s e' a̱ ká̱ olo ta̱' buaë. E' dör we̱s se' e̱r dör buaë es, ì ko̱s dör buaë yësyësë ese ki̱ se' e̱r me'rie. 23 Erë s'wöbla kë̀ dör bua', e' ta̱ s'chkà ko̱s e' tso' stui a̱. E' dör we̱s se' e̱r suluë es, ì sulu ko̱s ese ki̱ se' e̱r me'rie. Erë se' e̱r buaë e' mía̱ne suluë stuiie, e' ta̱ e' dör suluë ichökle.
¿Yi dör a' wökir?
(Lucas 16.13)
24 “Wé̱ klöulewa̱ kanè mésoie, ese ka̱wöta̱ iwökir ë̀ ttö̀ dalöiök. Ie' wökirpa chö́pa böl, e̱'ma ie' ka̱wöta̱ eköl ë̀ dalöiök ena iëköl watöktsa̱. Es a' kë̀ a̱ e̱r menukwa̱ Skëköl ki̱ ena inuköl ki̱ ñita̱.
Kë̀ a' tkinuk ì ki̱
(Lucas 12.22-31)
25 “E' kue̱ki̱ ye' tö a' a̱ ichè: Ì kiane a' ki̱ se̱noie chkeie, di'ie, datsi'ie ìie, ese ko̱s kë̀ ki̱ a' tkinuk. S'tso' ttsë'ka e' kë̀ dör chkök ë̀me, ñies s'chkà kë̀ dör datsi' ë̀ ioie. 26 Dù sa̱ú̱ a' tö. Ie'pa kë̀ tö ì kuatketa̱' ì wöshteta̱', ie'pa kë̀ tö chkè bleta̱', erë S'yë́ tso' ká̱ jaì a̱ e' tö ie'pa tieke. Ie' é̱na a' dalër tai̱ë dù ko̱s tsa̱ta̱. 27 A' tkirke tai̱ë e̱' ki̱, e' kë̀ tö a' a̱ ka̱wö kí̱ mepa se̱noie ekuölö ë̀.
28 “¿Ì kue̱ki̱ a' tkirke datsi' ki̱? Ma'ma wörkua bua'buaala ese sa̱ú̱ we̱s italar, kë̀ kaneblöta̱', kë̀ datsi' yueta̱'. 29 Erë́ blu' bak kiè Salomón, e' wa̱ íyi ulitane bua'buaë bak tai̱ë, erë ye' tö a' a̱ ichè tö ie' datsi' bua'bua kë̀ wër buaë we̱s ma'ma wër es. 30 Ka̱kö sué̱sö i̱'ñe, bule ta̱ iñanewa, erë Skëköl tö iki̱tkeke buaala iwörkua wa. Ie' tö ka̱kö ki̱tkeke es, ¡e' yita̱ ie' tö a' kianeia̱ e̱rblök buaë ie' mik, esepa paieraë! 31 E' kue̱ki̱ kë̀ a' tkinuk. Kë̀ a' e̱' chakök, ‘¿Ì ñèmi sa' tö?’ ö ‘¿Ì yèmi sa' tö?’ ö ‘¿Ì wa sa' e̱' paiö̀mi?’ 32 Pë' kë̀ tö Skëköl dalöiè esepa tkirke tai̱ë íyi ko̱s ekkë ki̱. Erë ì ko̱s kiane a' ki̱ e' jche̱rtke a' Yë́ tso' ká̱ jaì a̱ e' wa̱. 33 E' kue̱ki̱ ì ko̱s blúie ie' tso' ena ì dör yësyësë ie' a̱ ese ki̱ a' e̱r múwa̱ ke̱we. A' tö iwe̱ke es, e' ta̱ ñies íyi ñekkë ko̱s döraë a' ulà a̱. 34 Diwö bit ekkë íyi tso' ki̱ tkine e' dör wë' se' a̱. Bulebök se' tkirmi ì tkö̀mi ee̱ e' ki̱, e' kue̱ki̱ kë̀ a' tkinuk iki̱ i' ta̱.
* 6:13 Yi dör sulu ichö́k: E' dör bë́ kiè Satanás e'.