3
Ɨ Jesús ajta ɨ Nicodemo
1 Aꞌáa pu sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨjma jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj ɨ fariseos, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Nicodemo, tyáatɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ jéehua juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
2 Aꞌɨ́ɨ pu tɨ́caꞌ ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, tyáamuaꞌreej tɨ ɨ Dios mojoꞌtaꞌítyacaꞌ pej pij tyitáamuaꞌtyej, jiꞌnye capu aꞌtɨ́j jaayíꞌtɨn tɨ aꞌyan rɨjcaj patɨꞌɨj muáaj, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios jimi séjreꞌej.
3 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨpuaꞌaj quee ɨ aꞌtɨ́j jájcuan huanɨeꞌhuaj, capu ɨꞌríj tɨ jaaséj joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.
4 Nicodemo pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j ajtáhuaꞌaj huanɨeꞌhuaj tɨpuaꞌaj arí vástɨꞌ puéꞌeenyeꞌ? ¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ ajtáhuaꞌaj atyáhuiꞌxɨn ɨ jucáaraꞌ jitze ɨ junáanaj tɨꞌij ajtáhuaꞌaj huanɨeꞌhuaj?
5 Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨquee huóojajcuareꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huáɨꞌhuaj ɨ jájtyij jɨmeꞌ, ajta quee huanɨeꞌhuaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.
6 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ yan pu maꞌcan ɨ cháanacaj japua, ajta ɨ tɨ aꞌɨ́jna jitze huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
7 Capáj jeꞌej tyáꞌmuaꞌajcaj nyaj aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ yee: “Juxɨeꞌveꞌ paj jájcuan huanɨeꞌhuaj.”
8 Joꞌtɨj naꞌaj pu huáꞌaacaj, tyij pajta janamuaj tɨ jujhuaꞌnaj, capáj jamuaꞌreej joꞌtɨj pujmuaꞌ joꞌvéꞌyiꞌij nusu jeꞌej tɨ pujmuaꞌ huaruꞌpij. Aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj een aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze huanánɨeꞌhuacaꞌ.
9 Nicodemo pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij?
10 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj tyihuáꞌmuaꞌtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ¿nyi pequee yóꞌitej tyiꞌtɨ́j nyaj muaꞌixaatyeꞌ?
11 Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, ityáj tu aꞌɨ́jna huáꞌixaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j tyej tyámuaꞌ naa tyíꞌmuaꞌreej, tyajta jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tyaj huaséj, siajta muaꞌaj caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej tyej tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ.
12 Tɨpuaꞌaj sequée náꞌtzaahuatyeꞌej tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j nyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌej yan tɨ maꞌcan ɨ cháanacaj japua, ¿jiꞌnye setyinaꞌantzaahuatyeꞌsij tɨpuaꞌaj aꞌɨ́j nyajamuaatéꞌexaatyeꞌen ɨ tajapuá tɨ tyajáꞌmaꞌcan?
13 ’Capu aꞌtɨ́j ujoꞌojnyéj ɨ tajapuá, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tɨ yavaꞌcáanyej ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ tɨꞌij puéꞌeen ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.
14 Ajta aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ Moisés tyeꞌejpíj aꞌɨ́jcɨ ɨ cúꞌcuꞌuj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ Dios jaꞌajriáj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ,
15 mataꞌaj mij néijmiꞌi ɨ maj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij jusén jɨmeꞌ maj júurij muáꞌraꞌnyij.
Dios pu huaꞌxɨeꞌveꞌ néijmiꞌcaa ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua
16 ’Dios pu huápuɨꞌɨj huoꞌxɨeꞌvej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ juyój ujoꞌtaꞌítyacaꞌ, mataꞌaj mij néijmiꞌi ɨ maj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij quee huácuiꞌnyij, sulu mej mij jusén jɨmeꞌ júurij muáꞌraꞌnyij.
17 Jiꞌnye capu ɨ Dios aꞌɨ́jna jɨn uyoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ juyój tɨꞌij puéjtzij huoꞌtáꞌan ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, sulu tɨꞌij néijmiꞌcaa huáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan.
18 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ ɨ Dios, capu puéjtzij jacɨꞌtyij, ajta ɨ tɨ quee jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j puéjtzij cɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨquee tyáꞌantzaahuaj ɨ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ ɨ Dios.
19 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, puꞌríj puéjtzij huoꞌcɨꞌɨj, jiꞌnye jeꞌej mu puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, ajta tɨꞌɨj yan huataséjre ɨ tatzárij, camu jaataxɨéꞌvej, sulu jéetzeꞌ mu jaataxɨéꞌvej maj aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌ.
20 Néijmiꞌi ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj, camu jaxɨeꞌveꞌ ɨ tatzárij, camu majta jitzán utyáhuiixɨꞌɨj, jiꞌnye camu jaxɨeꞌveꞌ tɨ huataséjreꞌen ɨ maj jɨn jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj.
21 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨɨj, aꞌɨ́ɨ mu jitzán utyáhuiixɨꞌɨj ɨ tatzárij, taꞌaj ij huataséjreꞌen maj aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ.
Aꞌɨ́jna ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj ajtáhuaꞌaj pu Jesús jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaaj
22 Tɨꞌɨj ij Jesús aꞌáa joꞌmej aꞌájna a Judea tɨ putyajáꞌrɨcɨj, majta mu aꞌɨ́ɨmaj ujóꞌjuꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa puꞌij huaꞌ jamuán joꞌtyávaacaꞌaj aꞌchu puaꞌan xɨcáj huáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee.
23 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan aꞌɨ́ɨ pu ajta huáꞌɨɨracaꞌaj a aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Enón, véjriꞌ aꞌájna a Salim, jiꞌnye jéehua pu muɨꞌyacaꞌaj aꞌájna, aꞌɨ́j mu jɨn ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyinyiicaꞌaj tɨꞌij Juan huóꞌɨɨraj.
24 Néijmiꞌi pu aꞌíjna aꞌyan tyuꞌrɨ́j, matɨꞌɨj quee xu jeꞌtyanáavaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan.
25 Majta séecan ɨ maj Juan jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj huóotyaꞌxɨꞌɨn séej jamuán ɨ tɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ huáꞌyiꞌraj ɨ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj huóojajcuareꞌen,
26 aj mu mij ajeꞌréꞌnyej ɨ Juan jimi matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajamuán aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj után jitze pujmuaꞌ ɨ Jordán, ɨ paj jaaxájtacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ijíij huáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee majta néijmiꞌi ajoꞌréꞌnyinyii aꞌɨ́jcɨ jimi.
27 Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej rɨjcaj, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios aꞌyan tyaatáꞌan.
28 Muaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyáanamuajriꞌ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa nyaj quee nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, sulu sɨ́ɨj tɨ anaquéej ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi.
29 Joꞌtɨj aꞌtɨ́j joꞌtyényeɨɨchij, aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ aꞌɨ́j pu jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ tɨ jaꞌancuréꞌviꞌtɨj, ajta ɨ amíincuraꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌáa joꞌtyéjvee ajta jeꞌen janamuaj, aꞌɨ́ɨ pu jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij tɨꞌɨj jáanamuaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtaj. Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj ijíij jéehua tyíꞌnyetyamuaꞌveꞌ.
30 Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyeꞌentyájrutyej, nyajta nyáaj nyaj jéetzeꞌ cɨléenyeꞌ jɨn tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jútyeꞌ joꞌvéꞌmej
31 ’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jútyeꞌ joꞌvéꞌmej, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ íiyan maꞌcan ɨ cháanacaj japua, aꞌyan puꞌuj maꞌcan, ajta aꞌɨ́jna tyíꞌxaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨcɨj ɨ cháanacaj japua. Ajta aꞌɨ́jna tɨ tajapuá joꞌvéꞌmej aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej,
32 ajta aꞌɨ́jna huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyíꞌsej ajta jeꞌej tɨ tyúꞌnamuajriꞌ ɨ Dios jimi, ajta capu aꞌtɨ́j jaꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌxaj.
33 Ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtaj tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna tɨ Dios tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj,
34 jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌyaa pu tyíꞌxaj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye Dios pu aꞌyan jéehua tyuꞌtáꞌcaa ɨ ju júuricamej.
35 Ajta ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́ɨ pu jaxɨeꞌveꞌ ɨ juyój, ajta aꞌyan tyaatáꞌ tɨꞌij ɨ yójraꞌ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj.
36 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Dios yójraꞌ jimi, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej, ajta ɨ tɨquee jaxɨeꞌveꞌ tɨ jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen, capu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej, sulu Dios pu jéehua puéjtzij jaatáꞌsij.