23
Matɨꞌɨj yoꞌjáj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato
(Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Jn. 18:28-38)
1 Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi ájhuiixɨj ɨ maj aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ, matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato.
2 Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌyaa tu tyéetyoj tɨ aꞌmúu caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee mej mij huatyényoꞌseꞌen ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee jimi. Aꞌyaa pu tyíꞌxaj tɨjɨn capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ mej mij tyáꞌnajchityeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan ɨ tɨ huáꞌjijveꞌ, aꞌyaa pu ajta tyihuáꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua, tɨ jee ajta rey jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee.
3 Tɨꞌquij Piláato aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ paj Rey jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan?
Ajta ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Jee nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj jaxaj.
4 Tɨꞌquij Piláato aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨjɨn:
—Capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ nyaj jɨn joꞌxɨ́jtyeꞌen.
5 Majta aꞌɨ́ɨmaj, caꞌnyíin mu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Jéehua pu jeꞌej puaꞌaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa pu aꞌyan tyojoꞌtyóochej a Galileea, ajta ijíij aꞌyaa pu rɨcɨj aꞌyájna Judea.
Matɨꞌɨj yoꞌjáj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Herodes
6 Ajta ɨ Piláato, tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌmújna mu Jesús aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea?
7 Tɨꞌɨj Piláato aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌáa jáꞌmaꞌcan joꞌtɨj ɨ Herodes tyejéꞌijtaj, aj puꞌij huoꞌtaꞌíj maj jáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Herodes, ɨ rey tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Jerusalén.
8 Ajta ɨ Herodes, jéehua pu huatóotyamuaꞌvej tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye puꞌríj áꞌtyeej tɨ jaséjramuɨꞌcaꞌaj, ajta jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ Jesús tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huárɨnyij tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ.
9 Jéehua pu tyeeꞌíhuoꞌriꞌ, ajta ɨ Jesús capu huatanyúj.
10 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌáa mu véjriꞌ jimí joꞌtyúꞌuucaꞌaj, jéetzeꞌ mu caꞌnyíin jɨn tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj.
11 Ajta ɨ Herodes, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj jáaꞌuurej, majta jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Matɨꞌɨj mij cáanarij juꞌcáachejtye tɨ naa een, tɨꞌɨj tyihuáꞌcaanaa ɨ maj jamuán tyíꞌijta ɨ Herodes, ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíj mej mij majtáhuaꞌaj jáꞌanviꞌtɨj ɨ Piláato jimi.
12 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́ɨ mu juꞌ amíincustyamuaꞌaj muáꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Piláato, ajta aꞌɨ́jna ɨ Herodes, tɨꞌɨj quee xu aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, móocheꞌ mu tyúuchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.
Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj jaajéꞌcaj ɨ Jesús
(Mt. 27:15-26; Mr. 15:6-15; Jn. 18:39—19:16)
13 Ajta ɨ Piláato huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyityatatyíj, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee.
14 Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siatɨꞌɨj yajaveꞌréꞌnyijtye nye jimi, aꞌyaa xu jitzán tyíꞌpuaꞌrityaꞌcaꞌaj yee aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee mej mij jéꞌtaꞌ huácɨɨnyej, nuꞌríj tyeeꞌíhuoꞌriꞌ, muaꞌaj senyeséeracaj. Ajta quee jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ siaj jɨn jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ.
15 Capu ajta jeꞌej jáꞌmiteerasteꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ajtáhuaꞌaj muyoꞌtaꞌítyacaꞌ ityájma jimi. Aꞌɨ́j xu jɨn seríj jamuaꞌreej tɨquee aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj tɨ aꞌmúu huámuɨꞌnyij, jiꞌnye capu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee.
16 Puéjtzij nu jaatáꞌsij aꞌmújcɨj, nyatɨꞌɨjta nyij jaatátoosij.
17 Aꞌyaa mu tyeyíꞌtɨhuaꞌaj maj séej huatátoonyij ɨ maj eetyánamiꞌ aꞌájna matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj.
18 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, néijmiꞌi mu aꞌyan tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Micheꞌ jaajéꞌcaj aꞌmújcɨj mu Jesús, pajta ɨ Barrabás huatátoonyij.
19 (Aꞌɨ́jna ɨ Barrabás, aꞌɨ́j pu jɨn eetyánamiꞌhuacaꞌaj, jiꞌnye caꞌnyíjraꞌaj pu huoꞌtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee Jerusalén maj jáꞌchajcaꞌaj mej mij huoꞌtanyóꞌsiꞌtyeꞌen ɨ Roma maj jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu ajta sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌtyacuiꞌcariaꞌaj.)
20 Ajta ɨ Piláato jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jaatátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu jɨn ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtajé tɨꞌij jáamuaꞌreej jeꞌej maj tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.
21 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyaa tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Pataꞌaj yóꞌtatan, pataꞌaj yóꞌtatan.
22 Huéeicaj pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ? ¿Tyiꞌtanyí jeꞌej puaꞌaj huáruuj? Capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee tɨꞌij aꞌyan tyeꞌtyévijtyeꞌej tɨ huámuɨꞌnyij aꞌmújna, aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan nyanaꞌaj rɨnyij, puéjtzij nu jaatáꞌsij, nyajta jaatátoosij.
23 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jéetzeꞌ mu caꞌnyíin jɨn huatyejíihuajra, majtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíj tɨ jóꞌtatan. Aj mu mij tyuꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jéehua huatyejíihuajra.
24 Aj puꞌij ɨ Piláato jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨ aꞌyan huárɨnyij jeꞌej maj tyaaxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.
25 Tɨꞌquij jaatátoj aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jahuaviiricaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ tɨ aꞌɨ́jcɨ jɨn eetyánamiꞌhuacaꞌaj tɨ caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ mej mij huatyényoꞌseꞌen, tɨ ajta tyíꞌtyacuiꞌcariaꞌaj. Ajta ɨ Piláato, aꞌɨ́ɨ pu tyuꞌtátuii ɨ Jesús mej mij aꞌyan jáaꞌuurej jeꞌej maj tyaaxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.
Matɨꞌɨj yóꞌtatej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Jn. 19:17-27)
26 Matɨꞌɨj mij yoꞌjáj ɨ Jesús, aꞌáa mu yoojáasimaꞌcaj, matɨꞌɨj séej huatyéeviꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Simón Cirene tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌáa pu jaꞌtanyéj a ɨtzitáj, matɨꞌɨj mij juꞌhuatyéchuii ɨ cúruuj tɨꞌij jáachuisimeꞌen cújtaꞌ ɨ Jesús.
27 Jéehua mu tyeɨ́tyee huajúꞌcaꞌaj huaꞌ cújtaꞌ, mueꞌtɨ́j mu majta ɨ úucaa huajúꞌcaꞌaj muxaamúurityaꞌaj, majta antyuyíinyaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.
28 Aj puꞌij Jesús ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Muaꞌaj úucaa, mu siaj Jerusalén jáꞌmaꞌcan, caxu nyéetzij jɨn juyiinyaj, sulu jaꞌmua jɨmeꞌ siahuóoyiinyixɨꞌ, siajta aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ juyójmuaꞌ,
29 jiꞌnye aj pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ siaj jitzán aꞌyan tyuꞌtaxájtaj yee: “Dios pu tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee aꞌnáj tyiyóomuaꞌaj muáꞌraa, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee aꞌnáj tɨꞌríij huaꞌ jitze huataséjre, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee aꞌnáj tyuꞌtzíꞌtyej.”
30 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌyaa mu rɨnyij ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌsij ɨ jɨríj tɨjɨn: “Pataꞌaj tajapuá rájvetyij.” Majta aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyaatéꞌexaatyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ jɨríj tɨ huaquéetɨmee tɨjɨn: “Pataꞌaj taatyáꞌavaaj.”
31 Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyaꞌajpuéjtzij nyáaj nyej quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee, ¿nyij mequee jéetzeꞌ jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee?
32 Majta huaꞌpuácaa huajájpuasimaꞌaj ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌuuriajcaꞌaj mej mij huojoꞌtatan ɨ Jesús jamuán.
33 Matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Muɨꞌchíj muꞌtaj, aꞌáa mu mij yóꞌtatej huaꞌ jamuán ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌuuriajcaꞌaj. Séej mu óotatej muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, majta ɨ séej útataꞌ pujmuaꞌ ɨ Jesús.
34 Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, jiꞌnye camu jamuaꞌreej jeꞌej maj rɨcɨj.
Majta ɨ xantáaruꞌuj huáhuajcacaꞌ maj tyetyéj jɨn huóomueꞌtɨj mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ ɨ Jesús.
35 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa mu joꞌtyúꞌuu méesejracaꞌaj. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta jaatyáxaahuatacaꞌ, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌmúu pu séecan japua huatanyúj, cheꞌ ajta jujapuá huatányuunyij, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj ɨ tɨ ajta aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua.
36 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj mu ajtyáxɨɨriacaꞌ, majta jaatyáxaahuatacaꞌ, aꞌɨ́j mu majta jaatanyétzij tɨ juꞌcáayeꞌen ɨ nahuáj taꞌantzíjvi.
37 Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj Rey jɨmeꞌ petyiꞌtyávaacaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, pataꞌaj ajapua huatányuunyij.
38 Majta táabla óotatej joꞌtɨj joꞌojmuꞌuj ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ táabla tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ Rey aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.”
39 Ajta sɨ́ɨj ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj ɨ tɨ ajta óotateehuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj tyéꞌjeevacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:
—¿Nyi pequee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aꞌáan mojoꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua? Pataꞌaj ajapua huatányuunyij, pajta ityájma japua.
40 Ajta ɨ sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyeyíꞌtɨhuaꞌaj, tɨ ajta óotateehuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jajtyáꞌxɨj aꞌyan tɨjɨn:
—¿Nyi pequee jáꞌtyeseꞌ ɨ Dios? Cásɨꞌ, aꞌyaa paj chaꞌtaj panaꞌaj tyaꞌajpuéjtzij tɨꞌɨj aꞌmújna.
41 Aꞌyaa pu tyiꞌtyéevijtɨj tyaj aꞌyan tyaꞌajpuéjtzij, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tyaj tyiꞌtɨ́j huáruuj, jiꞌnye puꞌríj aꞌyan tyitaacɨꞌɨj, ajta aꞌmújna, capu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee.
42 Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:
—Jesús, pataꞌaj noꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ paj jitzán huatyeꞌchesij ɨ paj tyuꞌtaꞌíjtaj.
43 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, ijíij paj aꞌáa joꞌtyaváaj puáꞌmej nyaj jamuán joꞌtɨj Dios tyámuaꞌ tyimuojoꞌtyátoosij.
Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús
(Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Jn. 19:28-30)
44 Tɨꞌɨj arí aꞌtzáaj tacuaríixpuaj putyiꞌrɨjcáj, aj puꞌij néijmiꞌqueꞌ huariáꞌtɨcaꞌriacaꞌ ɨ chuéj japua, huéeicaj ooraj pu aꞌchu áꞌtyeej tɨ huatɨ́caꞌ.
45 Aꞌɨ́jna ɨ xɨcáj oomuɨ́ꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ cɨ́ɨxurij tɨ aꞌúun joꞌtahuɨ́jcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jéꞌtaꞌ acásujtzaꞌan.
46 Caꞌnyíin pu jɨn huajíjhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús. Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Mu paj nyavástaraꞌ, muéetzij nu muaatátuireꞌsij ɨ nyaxɨéjnyuꞌcaa.
Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij huamuɨ́ꞌ.
47 Ajta aꞌɨ́jna xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyeꞌ anxɨtyej maj aráꞌasej, tɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ huarɨ́j, aj puꞌij tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, aꞌíi pu tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj.
48 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj ajtyáxɨɨriacaꞌ, matɨꞌɨj tyuꞌséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aj mu mij joꞌcɨ́xɨj, jiꞌnye muatóoxaamujrityej majta jeꞌej puaꞌaj tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ.
49 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuaꞌtyej, majta ɨ úucaa ɨ maj jamuán ujaꞌráacɨj aꞌájna a Galileea, aꞌɨ́ɨ mu aꞌ ɨmuáj joꞌtyúꞌuucaꞌaj, majta tyíꞌsejracaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨjcaj.
Matɨꞌɨj jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Jn. 19:38-42)
50 Aꞌáa pu ajta sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn José, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Arimatea, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, aꞌíi pu sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ juéesij. Tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevistacaꞌaj, ajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌcaꞌaj.
51 Ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu ajta jajchóꞌvaꞌcaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Dios tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua. Aꞌɨ́j pu jɨn quee jaꞌránajchacaꞌ jeꞌej maj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, capu ajta tyámuaꞌ jaataꞌaj jeꞌej maj huarɨ́j ɨ séecan ɨ juéesij.
52 Tɨꞌɨj ij aꞌáa joꞌmej ɨ Piláato jimi, ajta jeꞌen jaatáhuaviiriꞌ tɨ jaatátuiireꞌen ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús.
53 Aj puꞌij jaꞌajtajá ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, ajta jeꞌen sáavanaj jɨn jacáꞌijcatacaꞌ, tɨꞌquij aꞌúun joꞌtyájrupij joꞌtɨj jóocun, tɨꞌɨj ij uyoꞌréꞌtyej joꞌmaj yoꞌojcúunajraa, camu meexu aꞌnáj aꞌtɨ́j aꞌúun joꞌtyáꞌavaatacaꞌaj.
54 Puꞌríj aꞌájna putyíꞌrɨjcaa aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyámuaꞌ juꞌuurej, ajta arí tɨn atyojoꞌréꞌnyesimaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii.
55 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, ɨ maj aꞌáa jaꞌráacɨj a Galileea ɨ Jesús jamuán, aꞌɨ́ɨ mu cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ José. Matɨꞌɨj mij jaaséej joꞌtɨj jóocun, majta joꞌtɨj yóꞌruuj ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús.
56 Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j ɨ juchéj, aj mu mij tyámuaꞌ jáaruuj ɨ tuꞌpíj tɨ naa tyaarɨeꞌej, majta ɨ maj jacáhuaatyeꞌej, majta jeꞌen huóosoꞌpej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ.