9
Dios pu huaꞌantyíhuoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan
1 Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ jimi, canu tyíꞌhueꞌtaj. Ajta ɨ nyaj jɨn maꞌúumuaꞌrej jamuán ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyaa mu tyíꞌnyeꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna,
2 jéehua nu nyaxaamujrityeꞌ, nyajta aꞌnáj tɨnaꞌaj jajpuéjtzij ɨ nyaxɨéjnyuꞌcaa tzajtaꞌ,
3 aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨpuaꞌaj ɨꞌríitan naꞌráanajchij tɨ Cɨríistuꞌ manúurɨeenyij, tɨꞌij naꞌantyipuáꞌrityeꞌen huaꞌ jitze maꞌcan ɨ nyeꞌihuáamuaꞌ, aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyityeꞌráanyej nyatɨꞌɨj nyáaj.
4 Aꞌɨ́ɨ mu Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ Dios huatyóoyojmuaꞌtyej. Dios pu ajta huatyáꞌɨtzee huaꞌ jimi aꞌɨ́jna tɨ naa séeriaꞌaj taꞌraa, ajta huaꞌ jimi tyuꞌtáꞌ ɨ junyúucaa jeꞌej tɨ tyaꞌraꞌnyíicheꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa mu tyaꞌancuriáaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ yiꞌráj jeꞌej maj tyáꞌnaꞌmichej, ajta muiꞌcaa jɨn tyihuaꞌtáratziiriꞌ.
5 Aꞌɨ́ɨ mu majta huaꞌ jitze eerámaꞌcan ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, ajta huaꞌ jitze pu aꞌyan tyeꞌráanyej aꞌɨ́jna ɨ Cɨríistuꞌ tɨ ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, tyicheꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj tyéꞌtyojtziꞌreꞌej. Cheꞌ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij.
6 Canu aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ ɨ nyúucarij quee tyiꞌtɨ́j huɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ Dios tɨ huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, sulu aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌɨ́jcɨ jitze eeráanyej ɨ Israel, camu néijmiꞌi jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ajtyámaꞌcan.
7 Camu majta néijmiꞌi yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, sulu Dios pu aꞌyan tyaatéꞌexaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej muáꞌjuꞌun aꞌyóojmuaꞌ ɨ maj jitzán eerányesij aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac.”
8 Aꞌyaa puꞌij tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ maj quee néijmiꞌi yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios ɨ maj Abraham jitze eeráanyej, sulu aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jɨn Dios tyaꞌtóoratziiriꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham.
9 Jiꞌnye Dios pu aꞌyan tyaꞌtóoratziiriꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham tɨjɨn: “Aꞌnáj nyaj nyeríj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, nyáaj nu nyajtáhuaꞌaj yaꞌuvéꞌnyesij, ajta ɨ Sara pu arí tyiyóoj taꞌmej.”
10 Ajta quee aꞌɨ́ɨ naꞌaj. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj ɨ yójmuaꞌmuaꞌ ɨ Rebeca, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ huaꞌ táataj aꞌɨ́jna ɨ Isaac,
11 Ajta matɨꞌɨj quee xu nánɨeꞌhuacaj ɨ maj huaꞌpuaj, matɨꞌɨj quee xu tyiꞌtɨ́j jeꞌej uuriáacaj, tɨpuaꞌaj tɨ xáꞌpuɨꞌ een, naꞌríij tɨ jeꞌej puaꞌaj een, aꞌyaa pu Dios tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ huaꞌ náanaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna tɨ vástɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaatyáhuɨɨreꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ páꞌrɨꞌɨj.”
12-13 Ajta aꞌyan tɨjɨn: “Nyáaj nu jaxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ Jacob, nyajta jájchaꞌɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Esaú.” Aꞌyaa puꞌij tyéꞌmiteereꞌ jeꞌej tɨ rɨcɨj ɨ Dios tɨꞌij aꞌɨ́ɨn séej aváꞌhuoonyij, jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌveꞌ, ajta quee aꞌyan tyaataxáatan jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn huarɨ́j.
14 ¿Nyij aꞌɨ́jcɨ jɨn aꞌyan tyetyuꞌtaxájtaj tɨ ɨ Dios quee xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj? Catu xaa nyuꞌuj.
15 Jiꞌnye Dios pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés tɨjɨn: “Nyáaj nu tyaatúꞌuunyiꞌraj aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyinaꞌráanajchi, nyajta nu jaꞌancuꞌvaxɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ ajta aꞌyan tyinaꞌráanajchi.”
16 Aꞌyaa puꞌij, capu aꞌyan tyáꞌcɨꞌtyij ɨ aꞌtɨ́j aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ jusɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, nusu jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn tyíꞌtyeseꞌ, sulu jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌancuꞌvaxɨꞌɨj.
17 Jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ ɨ Dios aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ rey Egipto tɨ tyejéꞌijtacaꞌaj tɨjɨn: “Aꞌyaa nu rey jɨmeꞌ tyimuaꞌantyáarujtye nyej nyij aꞌ jimi huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ nyaj jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej, ajta mej mij néijmiꞌqueꞌ náamuaꞌtyij íiyan ɨ cháanacaj japua.”
18 Aꞌyaa puꞌij ɨ Dios tyáꞌcuꞌvej aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan tyaꞌráanajchi, ajta aꞌyan tyaꞌtáꞌcaa tɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyeꞌtyánaamuan ɨ juxɨéjnyuꞌcaa aꞌtɨ́j tɨ ajta aꞌyan tyaꞌráanajchi.
19 Ajta aꞌtɨ́j pu aꞌyan tyuꞌtaxájtaj tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ ɨ Dios tajitzé tyíꞌpuaꞌrityeꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨn jusɨ́ɨj aꞌyan taꞌuurej?”
20 ¡Pajta muáaj tyáatɨꞌ! ¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen pej pij aꞌyan tyíꞌanyuusteꞌ ɨ Dios jimi? ¿Nyiquij ɨ xáꞌrij aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaatyátaahuacaꞌ yee: “Jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan petyinatyátaahuacaꞌ?”
21 Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ xáꞌrij tyíꞌtaꞌhuacaa, aꞌyaa pu tyuꞌtóocɨꞌpuaj tɨ tyuꞌmuárɨeꞌen ɨ xaríj jɨmeꞌ, tɨꞌij séecan tyúꞌtaahuaj ɨ xáꞌrijtzee tɨ naa tyuꞌséꞌrin, ajta séecan tɨ chaꞌnaꞌaj tɨnaꞌaj tyíꞌhuɨɨreꞌ.
22 Dios pu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ taataséjratyeꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej, aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi tyoꞌtáviicueꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tɨ aꞌyan tyihuaꞌtyévijtyaꞌcaꞌaj mej mij jóꞌvetyij.
23 Aꞌyaa puꞌij ajta ityájma tyitaataséjra tɨ aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huaꞌancuꞌvajxɨ, ajta anaquéej tyámuaꞌ táaruuj tyej tyij huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantaj táꞌraꞌnyij.
24 Aꞌyaa pu ɨ Dios tyitaatajé, ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
25 Aꞌyaa pu ajta tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ ɨ yuꞌxarij jitze aꞌɨ́jna ɨ Oseas tɨjɨn:
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee nyejitzé ajtyámaꞌcantacaꞌaj,
aꞌyaa nu huoꞌtámuaꞌsij tɨjɨn muꞌríj nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen,
nyajta aꞌɨ́ɨjma ɨ nyaj quee huaꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj,
aꞌyaa nu nyajta tyihuoꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn nyaj huaꞌxɨeꞌveꞌ.
26 Ajta joꞌmaj aꞌyan tyihuojoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee yee:
“Muaꞌaj xu quee nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen”,
aꞌyaa mu tyihuoꞌtaxájtaj maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios tɨ júurij.
27 Ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, Isaías pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Tyij majta jéehua ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyan aꞌchu tɨꞌɨj ɨ séj tɨ aꞌáa jaꞌajtyájcaj joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájrij, capu néijmiꞌcaa huɨɨreꞌen tɨꞌij ɨ Dios huaꞌ japua huatányuunyij,
28 jiꞌnye jiyeꞌtzín pu ɨ Dios néijmiꞌi antyipuáꞌrityeꞌsij tɨꞌij puéjtzij huoꞌtáꞌan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.”
29 Aꞌyájna tɨꞌɨj ajta arí tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías tɨjɨn:
Tɨpuaꞌaj ɨ Dios tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej quee taatáꞌnyijcheꞌ,
tyej tyij séecan jitze eeramaꞌcáantaj, aꞌyaa puꞌij ajta tyiꞌtaꞌuréenyijcheꞌ,
tɨꞌɨj tyihuóꞌruuj ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa a Sodoma majta a Gomorra.
Ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan
30 ¿Jiꞌnye tyetyuꞌtaxájtaj aꞌíjna jɨmeꞌ? Nyiquij aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tyaj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ Dios tyámuaꞌ huóꞌruuj ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj majta jahuoocaꞌaj mej mij jɨꞌréꞌnyeꞌej huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi.
31 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj, ɨ maj aꞌyan tyáꞌhuoocaꞌaj ɨ nyúucarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta mej mij jɨꞌréꞌnyeꞌej huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ mu quee jaꞌancuriáaꞌ ɨ maj jahuoocaꞌaj.
32 ¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ mequee jaꞌancuriáaꞌ? Aꞌyaa mu een jɨn huamuéꞌtɨchej maj quee aꞌɨ́jna jitze tyiꞌcaꞌnyajcaꞌaj ɨ maj jitzán tyáꞌtzaahuatyeꞌ, sulu jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j jɨn rɨjcaa.
33 Aꞌɨ́j mu jɨn huamuéꞌtɨchej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn:
Nyáaj séej tyévij huataꞌítyij a Sión,
aꞌyaa pu tyinaatyáhuɨɨreꞌej tɨꞌɨj ɨ tyetyéj ɨ maj jitzán éjcataj ɨ tyétyacaa,
ajta ɨ tɨ jitzán tyíꞌcaꞌnyej capu jaatatyéviꞌrasteꞌsij.