16
Aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, jamuan ɨ́ saduceos, aꞌɨ́ɨ mú tirájhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús tihuaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíj
(Mr. 8:11-13; Lc. 12:54-56)
1 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ saduceos, aꞌɨ́ɨ mú á eꞌiréꞌene aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Jesús, mej mi raatémuaꞌitɨn huaꞌitzi jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen raatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn huaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan ɨ́ tɨ jetzen araújcaꞌane.
2 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Múꞌeen xu raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨni u júteꞌe. Tɨ́ꞌɨj huatechuíixare, ayée xu tíꞌixaxaꞌa tɨ nuꞌu naa huaꞌéꞌeneꞌe aꞌame aꞌiné huaréꞌepáꞌuviꞌi pu jáꞌaraa.
3 Naꞌari caí, tɨ́ꞌɨj huatapuáꞌare, ayée xu seajta siyen jɨ́meꞌen tíꞌixaxaꞌa yee íjii mú huatéviiyi, aꞌiné huaréꞌepáꞌuviꞌi pu jáꞌaraa, majta nuꞌu raꞌutanáa.
’Múꞌeen xu xaa raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨni u júteꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu aꞌatzu raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcájraꞌa, tɨ jetzen Dios raꞌantipuáꞌajteꞌen nain.
4 ’Múꞌeen mɨ sej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte, mɨ sej jeíhua jɨ́n autéꞌɨtzeaara, ayée xu rahuauca ɨ́ sej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan ɨ́ nej jetzen aráncaꞌane. Canu xaa neꞌu tiꞌitɨ́j amuaataseíjrateꞌesin sino ayée nuꞌu, ɨ́ tɨ éꞌeseijreꞌe jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás.
Aj pu i Jesús á huajaꞌutéhuii. Tɨꞌɨj jí iyáꞌuraa.
Jɨ́meꞌen ɨ́ niuucari tɨ caí jéꞌiyecan ɨ́ mej jɨ́n tíꞌimuaꞌatacareꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos
(Mr. 8:14-21)
5 Matɨ́ꞌɨj antacɨ́j utavén pújmeꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ mej yeꞌeraꞌɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ pan mej ráacuaꞌani.
6 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen, seꞌɨ́jna jɨmeꞌe fariseos mej ruꞌuteáaratzaca ɨ́ pan tzajtaꞌa tɨ ij ájcuꞌustaa, seajta seꞌɨ́jna jɨmeꞌe saduceos mej majta ruꞌuteáaratzaca. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
7 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú tíꞌiruꞌixaateꞌecaꞌa rujɨ́ɨmuaꞌa. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Ayee tiuꞌutaxájtacaꞌa amɨ́jna, aꞌiné catu yeꞌeráꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ pan.
8 Aj pu i Jesús ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij mej yeꞌí tíꞌixajtacaꞌa. Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Múꞌeen, mɨ sej caí aꞌatzu téꞌatzaahuateꞌe, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌiruꞌixaateꞌe yee sej caí pan tíchaꞌɨɨ?
9 ¿Ni secaí xɨ yaúꞌitɨe? ¿Ni seri yaꞌuhuáꞌaxɨ aꞌachú tɨ puaꞌan sicɨ́ri teꞌirájraa ɨ́ pan tɨ teꞌaváꞌaturaa netɨ́ꞌɨj huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌite ɨ́ mej anxɨ́j viꞌiraꞌa aráꞌasecaꞌa ɨ́ teɨte neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ taꞌanxɨ́vi ɨ́ pan?
10 ’¿Ni seajta seri yaꞌuhuáꞌaxɨ aꞌachú sej puaꞌamé caj teꞌevéꞌejɨste ɨ́ sicɨ́ri jetze netɨ́ꞌɨj huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌite ɨ́ mej muáacua viꞌiraꞌa aráꞌasecaꞌa ɨ́ teɨte neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ taꞌaráhuaꞌapua ɨ́ pan?
11 ’¿Aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri sej caí yaúꞌitɨe seꞌɨ́jna, ɨ́ nej caí jáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pan sino rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen seꞌɨ́jna ɨ́ mej caí jéꞌiyecan jɨ́n tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ saduceos?
12 Aj mú xaa mi yaúꞌitɨée muáꞌaraa tɨ ayén tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej yeꞌí tíꞌimuaꞌataca aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ saduceos. Capu xaa neꞌu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa yee rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n ruꞌuteáaratzaca ɨ́ pan tzajtaꞌa.
Pedro pu ayén raataxájtacaꞌa tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu
(Mr. 8:27-30; Lc. 9:18-21)
13 Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌuun tɨ eꞌejtémeꞌecan tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea de Filipo. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiquí metíꞌixa ɨ́ teɨte jaꞌatɨ́ nej púꞌeen i nej neajta teáataꞌa jetze airáane?
14 Ayee mú tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Seica mú miyen tiꞌixa pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Juan teecan tɨ tíꞌitemuaɨꞌɨhuacareꞌe, majta seica miyen tiꞌixa pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías, majta seica miyen tɨjɨ́n pej nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna Jeremías teecan naꞌari pej nuꞌu seɨ́j púꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.
15 Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Ari múꞌeen, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌatani nej púꞌeen?
16 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Muꞌée pej peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua, múꞌee pej peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Dios tɨ iꞌi ruuri.
17 Jesús pu ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Patáꞌaj huáꞌatemuaꞌaveꞌen múꞌee, Simón, i pej iꞌi yaujraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás. Huáꞌatemuaꞌaveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aꞌiné capu jaꞌatɨ́ ayén timuaatáꞌixaa tɨ íiyen seijreꞌe chaanaca japua, sino aꞌɨ́jna tɨ níꞌiyaꞌupua tɨ júteꞌe éꞌeseijreꞌe u ta japua, aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén timuaatáꞌixaa.
18 ’Neajta inee, ayée nu hui tíꞌimuaꞌixaateꞌe pej múꞌee peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Pedro, ɨ́ pej pajta piyen ántehuaa tɨjɨ́n ɨ́ tɨ iꞌi tetej. Neajta inee, neꞌíjna japua i tetej, nee nu ráꞌajtaahua ɨ́ neteyuu. Ajta, capu rɨꞌɨríista aꞌame tɨ aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu raatémuaꞌitɨn aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree mej mi huácuiꞌini ɨ́ teɨte.
19 ’Nee nu muaatáꞌasin pej peꞌɨ́jna jɨ́n antíꞌamuaꞌaréere pej tihuaꞌantácuuneꞌen ɨ́ teɨte mej mi aꞌuteárute aꞌájna Dios tɨ tejéꞌaijta. Patɨ́j penaꞌa pej teꞌiteanán íiyen chaanaca japua, Dios pu ayén cheꞌatá naꞌa teꞌiteánajsin u ta japua. Ajta patɨ́j penaꞌa pej teꞌantácuuna íiyen chaanaca japua, Dios pu ajta ayén cheꞌatá naꞌa teꞌantácuuna u ta japua. ―Ayee pu tiraatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
20 Aj pu i Jesús ayén tihuauꞌíjca aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe mej nuꞌu caí jaꞌatɨ́ ixaateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.
Jesús pu raataxájtacaꞌa tɨ nuꞌu mɨꞌɨni
(Mr. 8:31–9:1; Lc. 9:22-27)
21 Aꞌájnáꞌɨmua, Jesús pu aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ áꞌuraꞌani aꞌánna Jerusalén. Aꞌuu pu nuꞌu jeíhua rajpuaíitzi aꞌame. Majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌavaujsi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta huaꞌatéyujtaꞌa, majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, naímiꞌi mú aꞌij puaꞌa raruuren. Ruxeꞌeveꞌe nuꞌu mej raajéꞌica. Aj pu ijta huatarújsin huaíca xɨcájraꞌa jetze.
22 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu raꞌiráaviꞌitɨ ꞌáꞌayee. Aj pu i aꞌutéjche tɨ raꞌajteáꞌaxɨꞌɨn aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Chéꞌe aꞌij tíꞌimuavaɨreꞌe tɨ ij caí ayén tíꞌimuaruure, nevástaraꞌa.
23 Aj pu i pɨ́ ancuréꞌejvej aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n:
―Aricu áꞌuraꞌa, mɨ pej iꞌi Satanás. Jéꞌecan pej tinaꞌantiúꞌuuniꞌi nej ni auteáturan ɨ́ Dios jemi aꞌiné capej piyen tíꞌimuaꞌatze aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios, sino aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ teɨte.
24 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen, ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn caí chéꞌe ayén rɨjca aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ruseɨ́j, sino ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn rajpuaíitzi áꞌaraꞌani nee jamuan ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe.
25 ’Ayee puꞌu, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ tíꞌiteseꞌe tɨ caí huámɨꞌɨni, aꞌɨ́ɨ pu xaa neꞌu mɨꞌɨni. Aꞌɨ́j pu áꞌujɨsin ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ́ tɨ ayén éeniꞌicɨꞌe huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naꞌaráꞌastijre ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu xaa neꞌu rateuni ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa.
26 ’Ahuii, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ nain huamuáꞌitɨn naíjmiꞌi tɨ íiyen seijreꞌe chaanaca japua, ¿ni qui tiraatévaꞌɨri aꞌɨ́jna tɨ raamuáꞌitɨ tɨ puaꞌa yáꞌurɨeeni ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa? Capu xaa neꞌu aꞌatzu tiraatévaꞌɨri. Ari, ¿tiꞌitáani jɨ́n tíꞌipuataꞌatan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ij Dios ajtahuaꞌa raatátɨsten ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tɨ auj ruuricaꞌa? Capu tiꞌitɨ́j jɨ́n tíꞌipuataꞌatan xaa neꞌu.
27 ’Neajta inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane, nee nu neajtahuaꞌa yé veꞌecánejsin. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa huataseíjreꞌesin nain jɨmeꞌe tɨ́j ajta seijreꞌe ɨ́ Dios tɨ níꞌiyaꞌupua. Huáꞌa jamuan nu hui neajta huataseíjreꞌesin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua. Neajta nu tihuaꞌutáꞌasin seɨ́j neajta seɨ́j naíjmiꞌica aꞌij tɨ tihuaꞌuvíjteꞌe aꞌij mej tiꞌitɨ́j huáruu, seɨ́j ajta mɨ seɨ́j.
28 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, seica mej yé huatéꞌuuca ayajna, aꞌɨ́ɨ mú caí huácuiꞌini ajta menaꞌa caí amuacaícan naaseíj ɨ́ nej neajta teáataꞌa jetze airáane nej ni yé tanén nej ni tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua.