14
Náráwa káman dá Jesu yáilá káin oel kuliuk
(Mat 26.1-16; Luk 22.1-6; Jon 12.1-8)
Angelo yá Iháng Hátiuk hang Israel yá Másáng Yisná Muná Náená watán rám káungá wata naráng hátingga umi sinak tátá watán rám yará yá árán du pris tátáwi yáni me lo yan tiksa watá kálu rekálu kilakon Jesu ket tángga utkámut tánin ingga suliuráng. Enendu ing miuráng, “Rám umi sinak rámá hára muná náuta ámna náráwa yá náhángga kuk tángga kun táng hilák tánirot.”
Wahára wu Jesu wu it Betani káin ámna Saimon huphuráp ilalák lepra tángga átkiuk watán it káin sungngi nangga átnárán, náráwa káman áwuk watá máruk káman sup álosim hánám kutná alabasta watanan dá táng tolená wata kinan oel mungnganá kikiná ále kánang kutná nad wata uminá yá táng tolená yumnakngá táwi hánám bá yuyuwáyan tárák wa táng áwáng káting márák tángga oel wa Jesu yáilá káin kulin háuk.
Wáina tán kangga ámna kámá wahára áturáng háranan watá pahán káráp hára yáni meme táuráng, “Náuta ku oel álo kámá wa táng lem tánggoek? Oel wata supmá yá yara ore káman ni ukuro árená álo háláng yámámáyan tárák. Nándá wa táng yumnak tángga supmá wa iháng ni ukuro wa yámátne ku kándáng hálenggim,” wáina mengga náráwa wa me káto inángga me táng muráng.
Wáina inát kangga Jesu yá yánuk, “Sat árik, náuta ku pahán márap imánggoeráng? Watá nák álo kámá hánám neháng tolek. Ni ukuro wawu rámá rámá sáni yot átneráng. Rina háláng yáminán du rám kámá wu wáina háláng yámineráng. Iná nák ku rámá rámá sányot ma átnándát. Náráwa nátá álo tátáyan wawu wa táek. Watá oel sutna káin tek wawu árám kinan rám rina átnát wata tiyawing namek. No pálipuk hánám ing sánin, káwakngá káwakngá Táwi yan me pingnga álosim meng isurát rehára rehára kuinek wawu náráwa nátá rina táek wa hányon mengga narángguineráng.”
10 Wáina yánáng hálin du disaepelná 12 wata orek yáni háranan Judas Iskariot watá pris tátáwi yáin yáni yan káin Jesu táng yámán ket tátáya hangga kuk. 11 Pris yáin yáni yá Judas yan me wa narángga herongnge hánám tángga sup kaminemán ing inuráng. Kulá Judas málámbá ku wahára átang gu kálu rekálu ku Jesu táng ket yáni hára tin ingga kálu ya suliuk.
Jesu yá disaepelná yot sungngi náuráng
(Mat 26.17-30; Luk 22.7-23; Jon 13.21-30; 1 Ko 11.23-26)
12 Kulá Israel yá Másáng Yisná Muná Náená watán rám hulátitiná wahára wu sipsip nanggená utang singga Angelo yá Iháng Hátiuk wata naráng hátingngátaráng, wahára wu disaepel yá Jesu inuráng, “Nándá rekáin kungga ku rám táwi watán sungngi tiyawitne ku nanaya narelák?”
13 Wáina inát tu Jesu yá disaepelná yará suring yámángga yánuk, “Sán du it yáilá wata kinan kung hangga káinemálák ku ámna káman dá umi kátang tánggatang áwáng kálu hára sáháng tunggap táinek, wa isutang kuinemálák. 14 Kungga it reta kinan han kangga ku it wata márumá ininemálák, ‘Tiksa yá ing mek, “Nákkán it pahálá ku re, wahára ku no disaepelna yot sungngi nangga Angelo yá Iháng Hátiuk ngá rám wata naráng hátinemán?” ’ 15 Wáina inán du it pahálá táwi torong káin kutná kutná wakáin erek tiyawená wa sálen du wakáin sungngi náni nanayan wa tiyawinemálák.”
16 Wáina yánán disaepel yará yándi wu kumálák ngáyá it yáilá kinan káin wa kungga káumálák ku kutná kutná wu Jesu yá yánuk wáina hánám re há tunggafen kangga ku yándi wu sungngi wa há tiyawing háliumálák.
17 Kulá it tá pup táuk wahára ku Jesu yá disaepelná 12 watyot áwáng hiuráng. 18 Kulá rám sungngi nangga áturáng wahára ku Jesu yá yánuk, “No pálipuk hánám ing sánin, káman nahára sungngi nangga átamán orek náni háranan káman dá ku nák neháng káyam ket yáni hára tin ket nehineráng.”
19 Wáina yánán disaepelná yá narángga pahán yáni yá márawin yáni káman káman inuráng, “Nákka hám melák?”
20 Wáina inát, Jesu yá yánuk, “12 sán háranan káman. Másáng iháng rápmám kinan nákkot satne háinek wata orek sáni háranan káman. 21 Ámna Nanggená ya sutná hára rina tunggafefeya uyená wawu wáina há tunggafeinek. Iná ukuro hánám bu ni ámna yá Ámna Nanggená táng káyam ket yáni hára tinek wa, watán márapmá wawu táwi tái hánám, iná maming gá ámna wa ma táng tiuk iná wawu álo kámá,” ingga yánuk.
22 Kulá rám sungngi nangga áturáng wahára ku Jesu yá másáng táng Ánutu yan káin sáponga tángga hikhuk tángga disaepelná yámángga yánuk, “Ná ihániráng, náwu nák yánumna.”
23 Wáina yánángga son hang wáin kap tángga Ánutu yan káin sáponga tángga yámán wahára erek nang hálit tu 24 yánuk, “Náwu nák sipna ámna náráwa máro hánám bá Ánutu yot pahán káman háháleyan kule háek. 25 No pálipuk hánám ing sánin, no wáin son ma náindát, ináku máriya Ánutu yan átkuku mirak káin du wáin hurápmá wa náinet,” wáina ingga yánuk.
26 Kulá hang kap káman mantángga sangga ku hangga ále yáilá Olif káin kuráng.
Jesu yá oleinelák ingga Pita inuk
(Mat 26.31-35; Luk 22.31-34; Jon 13.36-38)
27 Jesu yá disaepelná yánuk, “Sán erek hánám naráng hákhátik sáni yá han pitángga kuineráng, náuta me ing uyená yá átak,
‘No pin yáni tátá utkámut táe
sipsip pá hánghánáng táineráng.’*
28 Enendu máriya tárutang sangga ku no kálak Galili káin kuinet.”
29 Wáina men Pita yá miuk, “Iná kátu kámuk wata naráng hákhátik yáni yá han kepmáineráng hálen, nák ku ma kepmáindát.”
30 Wáina men son Jesu yá Pita inuk, “Pálipuk hánám kanin, kula yáung nahára hurák ká rám yará ma mantáená árán du ko hánám puk ‘nák Jesu ma naráng mát’ ingga rám kaláhu meinelák,” ingga inuk.
31 Enendu Pita yá táng hángháláng tángga sonson ing miuk, “Nák ku kákkot álo kámutnet. Kák ka ma naráng kamát ingga ma meindát,” ing men disaepel kámuk árong wáina re miuráng.
Jesu yá Getsemani káin sáponga táuk
(Mat 26.36-46; Luk 22.39-46)
32 Kulá ále kutná Getsemani káin kuráng ngáyá ku Jesu yá disaepelná yánuk, “Nahára putung átnárát no kung sáponga táin.” 33 Wáina yánángga ku kátu yápmangga Pita, Jeims yot Jon wa re ihángga málám bot kunggatang pahálá yá káto hálengga márawiuk. 34 Wáina hálendu yánuk, “Irukna yá táwi hánám márawin wata márapmá ná yá hála nutnándek. Nahára átang gu háleng rákit tángga átnárát.”
35 Wáina yánángga Jesu málám isikimo kungga sim bu táng hang káwak hára kátingga sáponga táuk, wawu kálu kámá átak hálendu rám wáik watá táng háháti wáina ta. 36 “Aba, Nanna,” ing miuk, “ko rina rina wawu álo tánggim re. Nák hára márapmá wa táng satá kuik. Enendu ko nákkán pahán ma isutnándalák ináku kakán pahán isutnelák.”
37 Kulá son málám hurik tángga disaepelná yan káin áwángga kápuk ku ruhángga árát, Pita inuk, “Saimon, kák ka ruhángga átkoelák me? Rám hátetná kimo ma háleng rákit tángga átgim me? 38 Hálengga sáponga tángga átneráng watá ku ingirungngi hára ma háindáráng. Pálipuk, pahán dá ku álo táinemán ingga narángngátaráng, enendu sut tá ku hálángngá muná.”
39 Wáina mengga Jesu málám kung sáponga wanyon son táng hálingga sangga, 40 son áwángga kápuk ku rahán yáni yá márawin ruhángga árát, málám iháng tárut táuk wahára wu wáina ininemán ingga kámá ma naráng hátiuráng.
41 Málám son kuk ngáyá rám kaláhuná hára son áwuk wahára wu yánuk, “Sánda emá re ruhángga sek narángga átkoeráng me? Álo ruheráng! Rám bu áwek. Kaniráng, Ámna Nanggená táng mukmuro ámna ket yáni hára tinderáng. 42 Tárurát kunin! Nák neháng ket yáni hára titi wawu ná áwek ná.”
Judas yá Jesu táng káyam ket yáni hára tiuk
(Mat 26.47-56; Luk 22.47-53; Jon 18.2-11)
43 Emá me yánángga átnárán du disaepelná 12 háranan Judas yá waháranyon há áwáng hiuk. Pris tátáwi yáni, lo yan tiksa me ámna hulá hulá watá suring yámát ámna tombong hásák táwi watá ket yánin du kápik honggem bot ihángga watyot áwáng hiuráng.
44 Ámna Jesu táng yámámáya tiyawiuk watá ku tárák ing táinet ingga huphuráppon ing há yánuk, “Ámna káman no kang kumeinet wawu Jesu ku wa, ket tángga pinná kándáng tángga ku tángga kuineráng.” 45 Kulá Judas málám sopmuná ingmen Jesu rupmá káin kungga, “Tiksa!” ing inángga árong há kang kumiuk. 46 Wáina tán kangga ámna tombong táwi watá ket tángga káto táuráng. 47 Kulá ámna káman enanggon hetang átuk watá árong kápikngá uyingga táuk ngáyá mangga pris táwi yáni yan yáup ámna hára kátin kápik ká kárámanná numkálu sating san háuk.
48 Kulá Jesu yá wáina yánuk, “Nák ku tewe ámna tombong káman da máta yáreng yámámá hám, wáina hálendu sándá kápik kot honggem bot ihángga átang gu nák ket nehángga kunin ingga áweráng? 49 Rámá rámá wu sáni yot há átkoet, Táwi yan it káungá hánám bán kumbi kinan me sánáng tolingga átninggoet, wakáin du ket ma neháng kuráng. Enendu Ánutu yan me yá rina mek watá kungga kándáng re háleinek,” ing yánuk. 50 Kulá wahára átang gu disaepelná yá erek hánám sangga hárátiuráng.
51 Rám wahára wu ámna máto káman lap káman re sutná hára tawángga Jesu isutang kungngárán, wa árong ket tángngárát 52 lap wa sangga muláng pitákngá kuk.
Ámna hulá rahán yáni hára Jesu táng me hára tiuráng
(Mat 26.57-68; Luk 22.54-55,63-71; Jon 18.12-14,19-24)
53 Jesu ket tángga sat warán tánggatang pris táwi yáni watán káin kut pris tátáwi yáni me ámna hulá hulá me lo yan tiksa watá kámuk áwáng háwuru táuráng. 54 Pita málám Jesu isutang kuk, enendu kung mulangán sim átuk. Málám kung pris táwi yáni yan it kumbiná kinan káin kungga it pinná tátá yá káráp singga elengga árát tu watyot putung átang kárápmá elengga átuk.
55 Kulá pris tátáwi yáni me kaunsel kámuk watá hulá rehára kungga ku Jesu utkámut tánin ingga hulá ya suliuráng, enendu hulá ya sulit men sáuráng. 56 Ámna máro hánám watá áwáng me kusák wa iháng tingga miuráng, enendu me yáni iháng áwáng miuráng watá kámá kámá háliuráng.
57 Kulá kámá yá ku tárutang Jesu ya me kusák ing miuráng, 58 “Ing men narumán, ‘No ámna yá Táwi yan it káungá hánám táená wa káting márák tángga son rám kaláhu kinan re nukngá táng tárut táinet wawu ket tá ma táindát.’ ” 59 Enendu me yáni iháng áwáng miuráng watá wáinanyon kámá kámá háliuráng.
60 Kulá pris táwi yáni watá kaunsel rahán yáni hára tárutang Jesu inuk, “Me hulá hulá kák ka menggoeráng wa rina? Kák ka me topmá kámá meinelák me muná?” ingga inuk. 61 Enendu Jesu yá me topmá kámá ma yánuk, ináku náng ingmen átuk.
Wáina árán pris táwi yáni watá son inuk, “Kák ku ámna Ánutu yá ámna náráwaná son iháháya miuk wa me? Ánutu nándá ináng sákngingngátamán wata Nanggená me?”
62 Wáina inán du Jesu yá miuk, “Wawu nák. Hang káineráng gu Ámna Nanggená wu Ánutu Uliháláng Márumá wata ketná álák kálu putung átnek ngáyá alek kán mukam wata ketnán áwinek.”
63 Wáina men narángga pris táwi yáni watá sutná káin lapmá tánggánengga átuk wa ráráhángga miuk, “Náuta ku me nukngá met nanaráya háleinemán? 64 Táwi yan kome tángga me mukmuro hánám wa há men naremán wata ku rina nareráng?”
Wáina yánán kámuk hánám miuráng, “Me mukmuro hánám mek wata álo kámá ku kámurán sáliknginek.” 65 Wáina mengga ku alup yáni málámba ketnán uráhángga lap pá rahálá pop tángga hárot kik táng sat árán, ket yáni mukátang utang gu inuráng, “Profet me meng, niyá nutak ingga!” Kulá waháranyon du it pinná tátá yá táng kung hányon uturáng.
Pita yá Jesu ma naráng mát ingga yánuk
(Mat 26.69-75; Luk 22.56-62; Jon 18.15-18,25-29)
66 Pita málám it ámang kálu kumbi kinan káin átang káráp elengga átnárán, pris táwi yáni yan yáup náráwa káman dá wahára áwuk ngáyá 67 Pita kárek ingmen kangga ku ing inuk, “Kák ku Jesu Nasaret nan watyot hányon átningngátalák.”
68 Ing inán Pita yá oleng mángga inuk, “Pálipuk hánám ko náuta melák wawu nák ma narát.” Ingga inángga sangga málám kumbi kálu mungnganá tangtang kun waháranyon hurák káman dá mantáuk.
69 Kulá son yáup náráwa watá káuk ku wahára árán, kangga ku ámna ále wahára hetang áturáng wa son yánuk, “Ámna náwu Jesu yan tombong.” 70 Wáina men Pita yá son olengga, “Nák muná” ing miuk.
Kulá isikimo átang sim bu ámna wahára hetang áturáng watá Pita inuráng, “Pálipuk kák ku Jesu yan tombong, náuta kák ku Galili nan yon.”
71 Wáina inát tu Pita yá yánuk, “Pálipuk hánám Ánutu rahálá hára met, nák Jesu ma naráng mát! Kandák me hálendu Ánutu yá álo neháng lem táinek. Ámna wa menggoeráng wawu nák ma naráng mát!”
72 Wáina yánángga árán waháranyon hurák ká son mantáuk. Kulá Pita yá Jesu yá me rina inuk wa naráng hátiuk: “Hurák ká rám yará ma mantáená árán du ko nák wa ma naráng mát ingga rám kaláhu meinelák.” Kulá wahára wu Pita yá pahálá utang táwi hánám wa kutuk.
* 14:27 Sekaraia 13.7 14:36 Me Aramek kálu ‘Aba’ wawu ‘Nan’. 14:63 Juda yan kálu wu rám ámna káman dá pahán márap tángga ku wata lapmá ráráhángngátak. Jesu yá ‘Nák ku Ánutu Nanggená’ ingga men du pris táwi yáni watá pahán márap tángga lapmá ráráhuk.