14
Yónãtãnĩ ꞌbã ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú rĩ kí ndẽjó rĩ.
1 Ụ́ꞌdụ́ ãzí ãlu Yónãtãnĩ Sáwụ̃lọ̃ ngọ́pị jọ kãrị́lẹ̃ gọ́bẹ́rẹ́ ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ ní, “Mí ámụ, ãma amụ́ mụlé ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌbarụ́ wókõ ꞌá ꞌdã gâsĩ.” Wó Yónãtãnĩ lũ ị́jọ́ ꞌdi átẹ́pị̃ ní gẹ̃rị̃ sĩ ku.
2 Wó íni ꞌdĩ Sáwụ̃lọ̃ la uꞌá gá Gị̃bẹ́yã gá ꞌá ꞌdã sĩ ife põmũgũránãtĩ rú la ị̃ndụ́ gá Mị̃gị̃rọ́nị̃ gá. Ãgọbị ĩꞌdi be ꞌdãá ĩndĩ rĩ kí ãni rú ꞌbá 600.
3 Ĩꞌba agá ꞌdãá ĩndĩ rĩ Ãhíjã ĩfódĩ sụ̃lépi jụ́jụ́ gá cí rĩ, Ị̃kãbọ́dị̃ ádrị́pị Ãhị̃tụ́bụ̃ ngọ́pị ꞌi, Fĩnẽhásĩ ngọ́pị, Élĩ ngọ́pị, ándrá ãzị́ ngalépi átáló ru Úpí ní Sị́lọ̃ gá rĩ ꞌi. ꞌBá ãzí nị̃lépi la Yónãtãnĩ mụ rá la kí ꞌdáyụ.
4 Wókõ ãlu-ãlu Yónãtãnĩ ꞌbã sĩ gẹ̃rị̃ ndrụ̃jó sĩ lẽjó alịjó ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌba rụ̂lé rĩ gá írã ãzí ngoꞌbo-ngoꞌbo la kí cí; ãlu rĩ rụ́ la Bõzézĩ ꞌi ãzí rĩ ꞌbã rụ́ Sẽné ꞌi.
5 Íra ngoꞌbo ãzí rĩ tu pá ndre ãngũ ụ́rụ́ Mĩkĩmásĩ gâlé ru, ãzí rĩ ndre ãngũ ándrá Gébã gâlé ru.
6 Yónãtãnĩ jọ kãrị́lẹ̃ ĩꞌdi ꞌbã gọ́bẹ́rẹ́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ ní, mí amụ́, ãma amụ́ zalé ãsĩkárĩ ꞌá ru ĩtãrãlépi ku ꞌdã ꞌba rụ̂lé. Ãzí rĩ sĩ Úpí la nõ icó ãzị́ ngalé ãma kẹ̃jị́ gá rá be. Ãko ãzí ícó Úpí atrịlé sĩ ãma pajó ku, ĩꞌdi ãꞌdị́ ndẽ rá táni ꞌbá ũꞌbí kí sĩ jõku ꞌbá were kí sĩ.
7 Kãrị́lẹ̃ gọ́bẹ́rẹ́ ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ ujílépi rĩ jọ ĩꞌdiní, “Mí idé ị́jọ́ cí ími ásị́ ꞌbã ũrãlé ĩꞌdi míní múké rĩ, ma bábá mi be ásị́ sĩ ãzíla ídri sĩ.”
8 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Yónãtãnĩ jọ, “Múké, lẽ ãza ĩꞌba rụ́ ꞌâlé, ꞌbã andré kí rû sĩ ãma benĩ.
9 Drĩ kí jọ la ãmaní, ‘Ĩtẽ ꞌdãá kpere ãmaní acá agá ĩmi rụ́,’ ãma pá tu ãngũ ãmaní sĩ pá tujó rĩ gá ãmụ ĩꞌba rụ̂lé ku.
10 Wó drĩ kí jọ la, ‘Ĩmi amụ́ ãma rụ́ ꞌdõlé ãꞌdị́ gá’ yã áni, ãma dó tụ ꞌbé sị́ gá ụrụ gâlé ru. ꞌDĩ la dó adru ãmaní ícétáŋá Úpí ꞌbã sĩ kí fẽjó ãma drị́lẹ́ gá rĩ ꞌi.”
11 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ iꞌda kí dó ru ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌbaní. Ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ jọ kí, “Ĩndre ꞌbá Ĩbũrãníyã drị̂ ãfũ kí ꞌbụ́ ĩꞌbaní galé sĩ ru ụ̃zị̃jó rĩ kí agâlé kí ãgã ꞌdã nu.”
12 Ãsĩkárĩ ꞌdĩ jọ kí Yónãtãnĩ ꞌbaní ꞌbá ãko ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ be, “Ĩmi amụ́ ãma rụ́ ãꞌdị́ gá ꞌdõlé, ãma ĩminí ímbátáŋá fẽ rá.”
Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Yónãtãnĩ jọ kãrị́lẹ̃ gọ́bẹ́rẹ́ ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ ní mí átụ áma vú gâsĩ, “Úpí fẽ kí Ịsịrayị́lị̃ drị́ alé gá ꞌbo.”
13 Yónãtãnĩ ayú ĩꞌdĩ ꞌbã drị́ kí pá abe sĩ tụjó ụrụ gâlé ĩꞌdĩ ꞌbã kãrị́lẹ̃ gọ́bẹ́rẹ́ ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ be. ꞌBá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ uꞌde kí Yónãtãnĩ drị̃lẹ́ gá, kãrị́lẹ̃ ãko ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ mụ dó kí ụ́ꞌdị́ trũ ĩꞌdi vúlé gá ꞌdãá.
14 Ãꞌdị́ drị̃drị̃ rĩ gá Yónãtãnĩ kí kãrị́lẹ̃ gọ́bẹ́rẹ́ ãko ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ be ụꞌdị́ kí ãgọbị ãzí kí ũgũgõ kãlị́ ị̃rị̃ ãngũ ãzí mgbọ ãnirú nụ̃sụ̃ ékã la agá.
Ịsịrayị́lị̃ ꞌbã ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí ndẽjó rĩ
15 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ụ̃rị̃ fi dó ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí agá ꞌbá kámbĩ gá rĩ kí ãzíla ásé agá rĩ kí abe, yã kí dó sĩ ụ̃rị̃ sĩ yã-yã. Ãsĩkárĩ ãngũ tẽlépi rĩ kí ãzíla ꞌbá ꞌbá ralépi rĩ kí abe idé kí ụ̃rị̃ sĩ, ũyãkĩyã aya dó sĩ ãngũ. Ụ̃rị̃ ꞌdĩ Ãdróŋá ꞌbã tị ãpẽlé nĩ la.
16 Ãsĩkárĩ Sáwụ̃lọ̃ drị́ ãngũ undrélépi Gị̃bẹ́yã Bénzãmĩnĩ drị̂ gá rĩ ndre ãsĩkárĩ iré kí dó ru kpékpé ụ̃cẹ̃lé ãngũ pírí gâsĩ.
17 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ jọ ꞌbá ĩꞌdi abe rĩ ꞌbaní, “Ĩlã ãzíla ĩmi ịsụ́ mání ꞌbá ãma agá ꞌdâ ꞌdá yụ rĩ kî,” kí mụ ꞌbá kí lãlé ꞌbo, ịsụ́ kí Yónãtãnĩ kí kãrị́lẹ̃ ĩꞌdi ꞌbã gọ́bẹ́rẹ́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ be ꞌdáyụ.
18 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Sáwụ̃lọ̃ jọ Ãhíjã átáló ru rĩ ní, “Mí ají mání Sãndụ́kụ̃ tị icíma drị́ Ãdróŋá drị̂ ꞌdộ.” Sáwã ꞌdã sĩ Sãndụ́kụ̃ Ãdróŋá drị̂ ĩꞌdi ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe ꞌdãá cí.
19 ꞌBo sáwã Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã dị̃ agá ị́jọ́ jọ sĩ ãtalo kí abe ꞌdĩ gá ꞌdâ, úzáŋá iꞌdó dó tụlé ãngũ ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌbã kí sĩ ru trajó rĩ gá ụrụgá ụrụgá. Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Sáwụ̃lọ̃ jọ átáló Ãhíjã ní, “Mí ũrã ku, ímụ áyụ. Mí anzé ími drị́.”
20 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ kí ãsĩkárĩ ĩꞌdidrị̂ abe pírí ụ̃tị̃ kí dó ru mụjó ãꞌdị́ gá, ịsụ́ kí ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí agá ãbãŋá ãmbógó la fi kí drị̃ gá nĩ, kí ru ũsõ agá ménéŋá ãꞌdị́ drị̂ kí sĩ ãyá-ãyá.
21 ꞌBá Ĩbũrãníyã rú ándrá uꞌálépi ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí abe rĩ ko kí drị̃ mụlé ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị́ uꞌálépi Sáwụ̃lọ̃ ãzíla Yónãtãnĩ be rĩ ꞌbá rụ́ sĩ ru icíjó ĩꞌba abe.
22 ꞌBá Ịsịrayị́lị̃ drị́ ru ụ̃zị̃lépi ãngũ ꞌbé ꞌa rú Ịfụrayị́mụ̃ drị̂ agá rĩ kí mụ arelé la ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ mvu kí apálé rá, icí kí ru sĩ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí vú drojó sĩ ãꞌdị́ ꞌdịjó ĩꞌba abe.
23 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Úpí pa dó sĩ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ nĩ, ãzíla ãꞌdị́ ꞌdã mụ ru isí trũ kpere alị Bẹ̃tị̃ Ávẹ̃nị̃ rá.
Aza sĩ Sáwụ̃lọ̃ na ũyõ
24 Ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí ãbị́rị́ fụ dó kí trẹ̃yị́, ãꞌdusĩku Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã kí atrịjó ũyõ naŋá sĩ cí rĩ sĩ jọ, “ꞌBá ãkónã nalépi ꞌdĩ sĩ ãngũ nị drĩ ku rú rĩ ãzíla má ũfẽ drĩ ꞌdĩ sĩ áma ãrígó tị mẹ́rọ́ꞌbá ꞌba rụ́ ku rú rĩ, Ãdróŋá ꞌbã wã ĩꞌdi rá.” Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá ãzí na dó sĩ ãkõ ãzí ãluŋá la ku.
25 Ãsĩkárĩ kí dó mụ filé pírí mị̃rị́ agâlé ꞌbo, ịsụ́ kí ãnụ́ fi vũ gá.
26 Kí mụ filé ꞌbo, ndre kí dó ãnụ̂ ꞌi, wó ụ̃rị̃ ũyõ nalé rĩ drị̂ sĩ ꞌbá ãzí ãlu la su drị́ tị gá ku.
27 Wó Yónãtãnĩ ꞌbã ũyõ átẹ́pị̃ ꞌbã nalé sĩ ꞌbá kí atrịjó ãko ãzí naŋá gá cí rĩ arejó ku rĩ sĩ, su túré ĩꞌdidrị́ gá rĩ jũrũ ãnụ́ agâlé, mbe ãnụ̂ rá. Ĩꞌdi dó mụ mbelé la ꞌbo, mịfị́ la ce dó rá ãzíla ịsụ́ dó ũkpó úꞌdí ru.
28 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ãsĩkárĩ ĩꞌdidrị̂ ꞌbã ãzí ãlu la lũ ĩꞌdiní, “Mí átẹ́pị atrị ãsĩkárĩ kí ũyõ naŋá sĩ, jọ ꞌbá ãkónã nalépi ãndrũ rá rĩ Ãdróŋá ꞌbã wã ĩꞌdi rá, bã sĩ gápi fẽlépi la ꞌbá kí sĩ acájó ãbị́rị́ sĩ ũkpó kóru ꞌdĩ.”
29 Yónãtãnĩ jọ, “Má átẹ́pị ají ꞌbã sĩ ũcõgõ ꞌbá ãmadrị̂ ꞌbaní nĩ. Índre drĩ má ịsụ́ ũkpó ãnụ́ mání mbelé ꞌdĩ sĩ!
30 Míní ũrãjó la rĩ sĩ údrĩ tá ꞌbá kí aꞌbe agá ãkónã ĩꞌbaní arálé mẹ́rọ́ꞌbá ꞌbadrị́ rĩ kí na agá rá la mũkẽ la tá íngõpí yã? Ãma ụꞌdị́ tá nõ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí ũꞌbí ru rá.”
31 Ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ra kí ãzíla ụꞌdị́ kí dó ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí iꞌdójó Mĩkĩmásĩ gá cajó Ãyị̃yãlọ́nị̃ gá. Ãndẽ kí dó sĩ ãꞌdị́ vúlé gá káyĩ.
32 ꞌBá ꞌdĩ afụ kí ru ãko ĩꞌbaní arálé rĩ kí drị̃ gá, ra kí kãbĩlõ, ị̃ndrị́, tị́ ãzíla ụlị́ kí kí ꞌbárá vũ gá ãzíla na kí kí ãrí trũ mũtú.
33 ꞌBá ãzị́ jọ Sáwụ̃lọ̃ ní, “Índre, ãsĩkárĩ kí ị́jọ́ ũnzí la idé Úpí ụrụꞌbá gá ĩꞌbaní ĩzá najó ãrí trũ rĩ sĩ.”
Sáwụ̃lọ̃ jọ, “ꞌDĩ ị́jọ́ ũnzĩkãnã la, mí ãlĩ mání írã ãmbógó la.”
34 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, jọ dó, “Ímụ ꞌbá ꞌba rụ̂lé, íjọ ĩꞌbaní ꞌba ájí kí tị́, ãzíla kãbĩlõ ĩꞌbadrị̂ kí ꞌdõlé. ꞌBa ụlị́ kí kí ãzíla ꞌbã na kí kí ꞌdâ. Lẽ ĩmi idé ị́jọ́ ũnzí Úpí rụ́ ĩzá najó ꞌdĩ sĩ ãrí drĩ ala gá cí ku.”
Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá ãlu ãlu ají kí dó tị́ ãzíla kãbĩlõ ĩꞌba drị̂ kí ị́nị́ ꞌdã sĩ ụlị́lé ꞌdãá.
35 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ sị dó ãlĩtárĩ Úpí ní, ꞌdĩ pâlé drị̃drị̃ ĩꞌdiní ãlĩtárĩ sịjó Úpí ní rĩ ꞌi.
36 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ jọ dó, “Ãdro kí ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí vú ị́nị́ ãrã kpere ãngũ ꞌbã ụwị́ agá, lẽ ãma ụꞌdị́ kí kí pírí ꞌbá ãzí ãlu la ꞌba ace ku.”
Umvi kí ĩꞌdiní, “Mí idé ị́jọ́ cí ími ásị́ ꞌbã ũrãlé ĩꞌdi múké rĩ.”
Wó átáló jọ, “Lẽ ãzị kí Ãdróŋá ꞌdâ rá ká.”
37 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Sáwụ̃lọ̃ zị dó Ãdróŋá ꞌi, “Ãdróŋá ãma icó dó ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí vú drolé rá yã? Mí icó kí fẽlé ãma Ịsịrayị́lị̃ rú ꞌdĩ drị́ gá rá yã?” Wó ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ Ãdróŋá umvi ĩꞌdi ku.
38 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ jọ dó, “Ị́jọ́ ũnzí la cí! Ĩmi ãsĩkárĩ drị̃lẹ́ka rụ́ ꞌdĩ ĩmi amụ́ pírí ꞌdõlé, lẽ ãndrụ̃ kí ãꞌdi iza ị́jọ́ nĩ yã rĩ ꞌi.
39 Úpí Ịsịrayị́lị̃ palépi rĩ ꞌbã adrujó ídri rú rĩ áni, ána ũyõ ĩꞌdi rụ́ sĩ ꞌbá ũnzĩkãnã ngalépi rĩ ꞌbã drã nĩ. Drĩ táni adru mâ ngọ́pị Yónãtãnĩ ꞌi tí, lẽ ꞌbã drã rá.” Wó ꞌbá ãzí ape tị sĩ lũjó la ĩꞌdiní ũnzĩkãnã ãfũ íngõlé yã rĩ gá ku.
40 ꞌDã bã ũngúkú gá Sáwụ̃lọ̃ jọ, “ꞌBá pírí Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbaní, ĩtu pá ꞌdãá, ãma mâ ngọ́pị Yónãtãnĩ be ãma pá tu ꞌdộ.”
Umvi kí ĩꞌdiní, “Mí idé ị́jọ́ cí ími ásị́ ꞌbã ũrãlé ĩꞌdi múké rĩ ꞌi.”
41 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ zị Úpí ꞌi, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂, “Mí umvi ãndrũ ãtíꞌbó mídrị̂ tị ku ãꞌdu ị́jọ́ sĩ yã? ꞌBárĩ ílũ ãmaní ꞌbá ũnzĩkãnã gá rĩ ãzíla ꞌbá ị́jọ́ kó ru rĩ ꞌi.” ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ꞌbe kí dó jẽgê, jẽgê ꞌde dó Yónãtãnĩ kí drĩ gá Sáwụ̃lọ̃ be, ịsụ́ ꞌbá kí ị́jọ́ kóru.
42 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ jọ, “Ĩꞌbe jẽgê ãmã drĩdríŋĩ gá mâ ngọ́pị Yónãtãnĩ be.” Ịsụ́ ꞌbâ Yónãtãnĩ ꞌi.
43 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ zị Yónãtãnĩ ꞌi, “Ílũ mání mí idé ãꞌdu ị́jọ́ yã rĩ ꞌi.”
Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Yónãtãnĩ jọ ĩꞌdiní, “Má ãpẽ lú ãnụ́ ꞌbị̃lé túré áma drị́ gá rĩ ꞌbã drị̃lẹ́ sĩ. Índre, jõ drã rú yã áni ma bábá sĩ drãjó.”
44 Sáwụ̃lọ̃ jọ, “Yónãtãnĩ, lẽ ídrã rá ị́jọ́ míní idélé ꞌdĩ sĩ, jõ íni ku Ãdróŋá ꞌbã co ma jõku ꞌbã ꞌdị ma rá.”
45 Wó ãsĩkárĩ jọ kí Sáwụ̃lọ̃ ní, “Ílẽ Yónãtãnĩ patáŋá ãmbógó ꞌdĩ ajílépi Ịsịrayị́lị̃ ní ꞌdĩ ꞌbã drã rá yã? Icó ku, ãndá-ãndá ru Úpí ní adrujó ídri rĩ áni, ĩꞌdi ꞌbã drị̃ꞌbị́ ífí ãlu la icó vũ alólé ku ãꞌdusĩku nga ãzị́ ãndrũ ꞌdĩ áni rá la ãzãkoma Ãdróŋá drị̂ sĩ.” Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá pa kí dó sĩ Yónãtãnĩ rá, ꞌbã drã sĩ ku.
46 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ atrị dó ãsĩkárĩ kí ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí vú bĩŋá gá cí, ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ apá kí dó sĩ ĩꞌbadrị́ ãngũ gâlé.
Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã ãꞌdị́ ꞌdịjó mẹ́rọ́ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe rĩ
47 Sáwụ̃lọ̃ la dó mụ acálé úpí ru ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí drị̃lẹ́ gá ꞌbo, ꞌdị ãꞌdị́ mẹ́rọ́ꞌbá ĩꞌbadrị̂ kí abe wókõ pírí kí agá sĩ. ꞌBá Mụ̃wábụ̃ drị̂ kí, ꞌbá Ãmọ́nị̃ drị̂ kí, Ídõmũ ꞌi, ũpi Zóbã gá rĩ kí, ãzíla ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí abe. Ãngũ ĩꞌdiní tị jajó cí rĩ gá ĩꞌdi kí ndẽ rá.
48 ꞌDị ãꞌdị́ ásị́ ũkpó sĩ ndẽ sĩ ꞌbá Ãmãlẹ́kị̃ drị̂ kí rá, pa ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí ꞌbá kí ralépi rĩ kí drị́lẹ́ gá rá.
49 Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã anzị kí Yónãtãnĩ ꞌi, Ị̃sị́vị̃ ꞌi, Málị̃kị̃ Sụ́wã ꞌi, ị̃zẹ́pị̃ kãyú rĩ rụ́ la Mẽrábũ ꞌi, ãzíla vúléŋá rĩ rụ́ Mĩkálĩ ꞌi.
50 Ũkû ꞌbã rụ́ Ãhĩnõwámũ Ãhị̃mázị̃ ị̃zẹ́pị ꞌi. Ãmbógó ĩꞌdidrị́ ãsĩkárĩ kí drị̃lẹ́ gá rĩ Nẹ́rị̃ ngọ́pị Ãbị̃nẹ́rị̃ ꞌi, Nẹ́rị̃ ándrá Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã átịdrị́ ꞌi.
51 Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã átẹ́pị Kị́sị̃ kí Nẹ́rị̃ Ãbị̃nẹ́rị̃ ꞌbã átẹ́pị be kí Ãbị̃yẹ́lị̃ ꞌbã anzị kî.
52 Sáwã Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã adrujó ũpĩ gá rĩ sĩ ꞌdị ãꞌdị́ ásị́ pírí sĩ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí abe, Sáwụ̃lọ̃ drĩ kãrị́lẹ̃ ãzị́ ásị́ ũkpó jõku ũndũwã trũ la ndre, ĩꞌdi ĩꞌdi aꞌdụ́ ꞌbãlé ãsĩkárĩ ĩꞌdidrị̂ kí agá.