17
Dãwụ́dị̃ kí Gũlĩyátõ be
1 Ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ, ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ tra kí ãsĩkárĩ ĩꞌbadrị̂ kí sĩ mụjó ãꞌdị́ gá Sọ́kọ̃ gá, ꞌdĩ Yụ́dã gá, tra kí ru drĩdríŋĩ Sọ́kọ̃ ꞌbadrị́ Ãzékã be rĩ gá, ꞌdĩ Ị̃fị̃sị̃ Dãmị́mụ̃ gá.
2 Sáwụ̃lọ̃ kí ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe tra kí dó ru áꞌbụ ꞌa Élã drị̂ agá, se kí dó ru láyĩnĩ sĩ sĩ mụjó ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌba rụ́ ãꞌdị́ gá.
3 ꞌBá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ utu kí pá ꞌbé ãzí rĩ drị̃ gá ãzíla ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ utu kí pá ꞌbé ãzí rĩ drị̃ gá, áꞌbụ kí drĩdríŋĩ gá cí.
4 Kẹ́jẹ́ŋị́ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú rĩ ꞌbadrị̂ ꞌbã rụ́ Gũlĩyátõ ꞌi, ĩꞌdi ꞌbá ãzí Gátũ gá la, ĩꞌdi ꞌbã ãzo ụrụgâlé ru rĩ ĩꞌdi fị́tị̃ úrômĩ.
5 Sụ̃ kõfíyã ãꞌdị́ drị́ idélé bũrônzĩ sĩ rĩ drị̃kã gá cí, ãzíla sụ̃ bõngó ãꞌdị́drị́ iꞌdálépi ãrã íní áni idélé bũrônzĩ sĩ rĩ ãni rú kị́lọ̃ kãlị́ tõwú drị̃ ázị̂rị̃
6 sũ ãko pá gá ãꞌdị́ ãni idélé aya bũrônzĩ sĩ la kí cí, ãzíla bõngó idélé bũrônzĩ sĩ rĩ kọ́trọ́ gá.
7 Ãjụ́ céke ĩꞌdidrị̂ use cécé ife ꞌbá bõngó cãlépi rĩ ꞌbã kí sĩ bõngó cãjó rĩ áni. Ãjụ́ sị́ aya rú rĩ ãnzị̃ lã kị́lọ̃ ázị̂rị̃, ꞌbá ãko ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ ĩꞌdi ĩꞌdĩ ꞌbã drị̃lẹ́ gá.
8 Gũlĩyátõ tụ pá za dó ụ́ꞌdụ́kọ́ ụrụ gá sĩ ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌba rụ̂lé, “Ĩmi ụ̃tị̃ ĩmi íni ãꞌdị́ gá yã? Ĩmi ũrã má adru kẹ́jẹ́ŋị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ ꞌbadrị̂ ku yã? Ĩmi adru ãtíꞌbó Sáwụ̃lọ̃ ãni la ku yã? Ĩmi ãpẽ mání ꞌbá ãlu ĩmi agá ꞌdâ la ꞌbã ãzí ꞌbã asị́ ãꞌdị́ gá má rụ́ ꞌdõlé.
9 Drĩ áma ꞌdị rá, ãma dó acá ãtíꞌbó ĩmi ani la rú. Wó ádrĩ ĩꞌdi ꞌdị rá, ĩmi acá ãtíꞌbó ãma ãni la rú.”
10 Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô jọ, “Ma drị̃nzá fẽ ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbaní ãndrũ, ĩfẽ mání ꞌbá ãlu ãma dó sĩ ãma co ĩꞌdi be ãlu kí ãlu be.”
11 Sáwụ̃lọ̃ kí mụ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ abe ị́jọ́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô ꞌbã jọlé rĩ arelé ꞌbo acá kí cãndí sĩ ãzíla ụ̃rị̃ sĩ.
Yésẽ pẽ Dãwụ́dị̃ tị ãngũ ãꞌdị́ drị̂ gâlé
12 Dãwụ́dị̃ ĩꞌdi ándrá ágọ́bị́ umvelé Yésẽ Ĩfũrátã gó ru rĩ ꞌbã ngọ́pị, angájó Bẹ̃tẹ̃lẹ̃hẹ́mụ̃ gá ꞌdĩ ãngũ Yụ́dã drị̂ agá. Ĩꞌdi ꞌbã anzị ãgọbị rĩ kí pírí rĩ gá ãrõ ãzíla sáwã Sáwụ̃lọ̃ ngárĩ sĩ ĩꞌdi dó ꞌdĩ sĩ ĩdránígó ru.
13 Anzị Yésẽ drị́ na kãyú rĩ mụ kí Sáwụ̃lọ̃ trũ ãꞌdị́ gâlé ĩndĩ, ngọ́tị́ŋá kãyú rĩ Ĩlĩyábũ ꞌi, ị̃rị̃ rĩ Ãbĩnãdábũ ꞌi, na rĩ Sámã ꞌi.
14 Dãwụ́dị̃ dó ngọ́tị́ŋá ãsị̃jó rĩ ꞌi, ãnzị kãyú na ꞌdĩ mụ kí ãꞌdị́ gâlé Sáwụ̃lọ̃ trũ ĩndĩ,
15 wó Dãwụ́dị̃ ri acị́lé Sáwụ̃lọ̃ rụ̂lé ãzíla ri vâ gõlé vúlé átẹ́pị̃ ꞌbã kãbĩlõ kí ucélé Bẹ̃tẹ̃lẹ̃hẹ́mụ̃ gâlé.
16 Ụ́ꞌdụ́ kãlị́sụ ꞌdĩpí ụ́ꞌdụ́ ãlu ãlu sĩ Gũlĩyátõ la amụ́ pá utulé ụ̃ꞌbụ́tị sĩ ãzíla ĩndró sĩ ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí drị̃lẹ́ gá.
17 Ụ́ꞌdụ́ ãlu Yésẽ jọ ngọ́pị̃ Dãwụ́dị̃ ní, “Mí agụ mí ádrị́pịka ꞌbaní ãná ũbĩlé rá gụ́fá ãlu ꞌdĩ kí mũkátĩ mụdrị́ ꞌdĩ kí abe ĩꞌba rụ́ kámbĩ ãsĩkárĩ drị̂ gâlé gbõrú.
18 Mí agụ vâ lẹ́sụ́ kụ̃lépi rá ꞌdĩ ãsĩkárĩ ãmbógó ãsĩkárĩ álĩfũ ãlu kí drị̃lẹ́ gá rĩ ní ĩndĩ. Índre mí ádrị́pịka kí íngoní yã rĩ, mí ají dó sĩ mání ị́jọ́ kí tị gá rĩ ĩndĩ.
19 Mí ádrị́pịka kí Sáwụ̃lọ̃ abe ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí trũ áꞌbụ ꞌa Élã drị̂ gá kí ãꞌdị́ ꞌdị ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí abe lé ꞌdã.”
20 Dãwụ́dị̃ angá ụ̃ꞌbụ́tịnị́nị́ ãzíla aꞌbe dó kãbĩlõ kí ꞌbá ãzí kãbĩlõ ucélépi la be, ꞌdụ ãko fẽlé rĩ kí trũ mụjó átẹ́pị̃ Yésẽ ꞌbã jọlé rĩ áni. Ca dó kámbĩ gâlé ịsụ́ ꞌdĩ sĩ ãsĩkárĩ kí ru itú sĩ mụjó ãngũ ãꞌdị́ drị̂ gâlé, kí dó úngó ãꞌdị́ drị̂ ngo agá.
21 Ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí abe ụ̃tị̃ kí ꞌdĩ sĩ ru aꞌdị́ gá, ãsĩkárĩ ãlu ãlu ndre kí ru ãsĩkárĩ mẹ́rọ́ꞌbá ru rĩ be ndre-ndrẽ.
22 Dãwụ́dị̃ aꞌbe ãko ĩꞌdiní agụlé rĩ kí ágọ́bị́ ãko kí tãmbalépi rĩ drị́, ãzíla afụ ru ãsĩkárĩ ꞌba rụ̂lé sĩ ádrị́pịka kí zịjó.
23 Ĩꞌdiní ị́jọ́ jọ agá ádrị́pịka kí abe, Gũlĩyátõ kẹ́jẹ́ŋị́ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú rĩ ꞌbadrị̂, ãfũ ãsĩkárĩ kí agâlé ãzíla za ụ́ꞌdụ́kọ́ sĩ údu rĩ áni re, wó Dãwụ́dị̃ are ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã jọlé rĩ kí rá.
24 Ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ drĩ kí ĩꞌdi ndre ꞌbo kí pírí apá ụ̃rị̃ sĩ rá.
25 Ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ri kí ru ụzịlé, “Índre ágọ́bị́ ãfũlépi ꞌdĩ rá yã? Ĩꞌdi ãfũ ụ́ꞌdụ́ ãlu ãlu sĩ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí idelé. ꞌBá ĩꞌdi ꞌdịlépi rĩ ní úpí la málĩ ãmbógó la fẽ rá. Ĩꞌdi vâ ꞌbá ꞌdã ní ĩꞌdi ꞌbã ị̃zẹ́pị fẽ ũkú ru ãzíla ĩꞌdi ꞌbá lị́cọ́ ꞌdã agá rĩ kí nze mụ̃sọ́rọ̃ ꞌbeŋá gá rá ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí agá ꞌdâ.”
26 Dãwụ́dị̃ zị ãsĩkárĩ pá tulépi ĩꞌdi andre gá rĩ kí, “Ála ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô ꞌdịlépi ãzíla drị̃nzá ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí drị̃ gá rĩ wụ̃lépi rá rĩ ní ãꞌdu fẽ? Ágọ́bị́ la Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gó ru ĩtãrãlé ku drị̃nzá fẽlépi ãsĩkárĩ Ãdróŋá ídri rĩ drị̂ ꞌbaní ꞌdĩ dó ãꞌdi ꞌi?”
27 ꞌBá ꞌdĩ ri kí Dãwụ́dị̃ ní ị́jọ́ ꞌdĩ amvilé ị̃dị́-ị̃dị́, “Ãndá-ãndá ru, ꞌdĩ ị́jọ́ úpí ꞌbã mụlé idélé ꞌbá ágọ́bị́ ꞌdã ꞌdịlépi rá rĩ nî rĩ ꞌi.”
28 Dãwụ́dị̃ ꞌbã ádrị́pị kãyú Ĩlĩyábũ la mụ Dãwụ́dị̃ arelé ị́jọ́ jọ agá ꞌbá ꞌdĩ kí abe, ũmbã na dó ĩꞌdi Dãwụ́dị̃ ní ãzíla zị dó ĩꞌdi, “Mí amụ́ ꞌdõlé ãꞌdu gá? Mí aꞌbe dó kãbĩlõ kí ãꞌdi drị́? Ánị̃ mi ãfó ru ãzíla ími ị́jọ́ ũnzí rĩ lọ́lọ́. Ílẽ íni ngá ãꞌdị́ ꞌdĩ ndrelé ĩndĩ.”
29 Dãwụ́dị̃ umvi, “Má idé dó ãꞌdu? Má icó dó ị́jọ́ jọlé ku yã?”
30 Uja ru ádrị́pị̃ rụ́ ꞌdâ rĩ sĩ ꞌbá ãzí rĩ rụ́, ãzíla zị zịtáŋá ãlu ꞌdã ị̃dị́, ꞌbá umvi kí ĩꞌdiní tá ãlu ꞌdã áni.
31 Ị́jọ́ Dãwụ́dị̃ ꞌbã jọlé rĩ kí ꞌbá ꞌdĩ are kí kí rá ãzíla agụ kí kí lũlé Sáwụ̃lọ̃ nî, Sáwụ̃lọ̃ ãpẽ dó sĩ ꞌbá tị sĩ ĩꞌdi umvejó.
32 Dãwụ́dị̃ jọ Sáwụ̃lọ̃ ní, “ꞌBá ãzí ꞌbã ásị́ ꞌba umvú ágọ́bị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú ꞌdĩ sĩ ku, ãtíꞌbó mídrị̂ la mụ ĩꞌdi rụ̂lé ãꞌdị́ gá rá.”
33 Sáwụ̃lọ̃ umvi ĩꞌdiní, “Mí icó mụlé ágọ́bị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú ꞌdĩ rụ̂lé ãꞌdị́ gá ku, mi drĩ ngọ́tị́ŋá, wó iꞌdó ándrá ãꞌdị́ ꞌdịlé kãrị̃lẹ̃ sĩ.”
34 Wó Dãwụ́dị̃ jọ Sáwụ̃lọ̃ ní, “Ãtíꞌbó mídrị̂ la jõ átẹ́pị̃ ꞌbã kãbĩlõ kí ucé, kẹ̃mị̃ jõku ụ̃bọ̃gụ̃ drĩ jõ amụ́ kãbĩlõ ꞌdụlé kãbĩlõ kí agá yã áni,
35 ma vú la bĩ, ma kãbĩlõ ꞌdã apá tị la gá rĩ sĩ rá, wó drĩ angá áma drị̃ gá trụ, ma ĩꞌdi rụ tịꞌbị́ gá, ma ĩꞌdi co ãzíla ma ĩꞌdi ꞌdị rá.
36 Ãtíꞌbó mídrị̂ ꞌdị kẹ̃mị̃ kí ụ̃bọ̃gụ̃ be ị̃rị̃ trá rá, Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gó ru ĩtãrãlépi ku ꞌdĩ, ma ĩꞌdi ꞌdị cécé ĩꞌbã ãzí áni, ãꞌdusĩku ĩꞌdiní drị̃nzá fẽjó ãsĩkárĩ Ãdróŋá ídri rĩ drị̂ ꞌbaní rĩ sĩ.
37 Úpí áma apálépi kẹ̃mị̃ ãzíla ụ̃bọ̃gụ̃ ꞌbã únúká gá rá rĩ la áma pa ágọ́bị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gó ru ꞌdĩ drị́ gá rá.”
Sáwụ̃lọ̃ jọ Dãwụ́dị̃ ní, “Ímụ ãzíla Úpí ꞌba adru mí be.”
38 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sáwụ̃lọ̃ ụ̃sụ̃ dó Dãwụ́dị̃ ꞌbõngó ĩꞌdidrị́ ãꞌdị́ drị̂ kí sĩ, sụ̃ dó kọ́tị̃ ãꞌdị́ drị̂ ãzíla kõfíyã idélé bũrônzĩ sĩ rĩ drị̃ la gá.
39 Dãwụ́dị̃ umbé ĩꞌdi ꞌbã ménéŋá ãko ãꞌdị́ drị̂ kí drị̃ gá, ko dó drị̃ mụlé acị́ trũ sĩ kí ụ̃ꞌbị̃jó, ãꞌdusĩku ayú jõ drĩ ãko ꞌdĩ kí ídu ku.
Dãwụ́dị̃ jọ Sáwụ̃lọ̃ ní, “Má icó mụlé ãko ꞌdĩ kí trũ ku, ãꞌdusĩku sị kí ma ku.” Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ trũ dó sĩ kí rá.
40 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ꞌdụ dó ĩꞌdi ꞌbã túrê drị́ gá ꞌdâ ĩndĩ, uya írã ũré la kí tõwú ꞌbãlé ĩꞌdĩ ꞌbã bẹ́gị̃ sĩ acị́jó kãbĩlõ ucé trũ rĩ agá, ꞌdụ ĩꞌdĩ bã rõgbógbõ drị́ gá ꞌda ĩndĩ ãzíla mụ dó sĩ ãꞌdị́ gá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô rụ̂lé.
41 Ịsụ́ ꞌdĩ sĩ Gũlĩyátõ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gó ru rĩ, amụ́ ꞌbá ĩꞌdĩ ꞌbã gọ́bẹ́rẹ́ ãꞌdị́ drị̂ kí ujílépi rĩ be drị̃lẹ́ gá, ãzíla asé dó ru ãni rú Dãwụ́dị̃ andre gá.
42 Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô ndre Dãwụ́dị̃ ngọ́tị́ŋá ãzí ãzị́ kóru la rú, mẹ́lẹ́tị la dị̃-dị̃ ãzíla ũnĩ-ambamba rú, ide dó sĩ Dãwụ́dị̃ ide ĩdẽ.
43 Jọ Dãwụ́dị̃ ní, “Mí ũrã ma ũcógó míní dó sĩ amụ́jó má rụ́ ꞌdõlé túré trũ ꞌdĩ yã?” Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ gô wã dó sĩ Dãwụ́dị̃ ãdroŋa ĩꞌdidrị̂ kí rụ́ sĩ.
44 Gũlĩyátõ jọ Dãwụ́dị̃ ní, “Mí amụ́ má rụ́ ꞌdõlé, ma ími ĩzá fẽ tilé ãriŋa ꞌbụ̃ gá rĩ ꞌbaní rá ãzíla ãnãkpá ásé agá rĩ kí ími ĩzá na rá.”
45 Dãwụ́dị̃ jọ dó Gũlĩyátõ ní, “Mi amụ́ má rụ́ ꞌdõlé ménéŋá trũ, ãjụ́ trũ ãzíla ãjụ́ ãmbógó rĩ trũ, wó má amụ́ mí rụ́ ꞌdõlé Úpí Ũkpó ꞌdị́pị, Ãdróŋá ãsĩkárĩ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ drị́ míní sĩ drị̃nzá fẽjó ĩꞌdiní rĩ ꞌbã rụ́ sĩ.
46 Ụ́ꞌdụ́ ãndrũ ꞌdĩ sĩ Úpí fẽ mi áma drị́ gá ꞌbo, ma ími ꞌdị, ma ími drị̃kã lị rá, ãzíla ma ꞌbá mídrị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú ũdrãlépi rĩ kí ꞌbã ãvũ fẽ tilé ãriŋa ꞌbụ̃ gá rĩ ꞌbaní ãzíla ãnãkpá kí kí ĩzá na nĩ. ꞌBá pírí ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ rĩ kí dó sĩ nị̃la rá Ãdróŋá ĩꞌdi Ịsịrayị́lị̃ gá cí.
47 ꞌBá pírí ru tralépi ꞌdâ ri kí dó sĩ nị̃ la Úpí pa ꞌbá ménéŋá sĩ jõku ãjụ́ sĩ la ku, ãꞌdusĩku ãꞌdị́ ꞌdĩ Úpí ãni, ãzíla ĩꞌdi ĩmi fẽ pírí ãmã drị́ agá rá.”
48 Gũlĩyátõ ꞌbã ru asé agá ãni rú ãꞌdị́ gá ꞌdĩ gá ꞌdâ, Dãwụ́dị̃ cẹ̃ dó mbẽlẽŋá ru sĩ mụjó ĩꞌdi drị̃ tẽjó láyĩnĩ ãꞌdị́ drị̂ gá ꞌdãá.
49 Dãwụ́dị̃ su dó drị́ ĩꞌdĩ ꞌbã bẹ́gị̃ agâlé, aꞌdụ́ dó írã ãzíla rõgbógbõ, iwi dó ĩꞌdi ãzíla vu dó sĩ ágọ́bị́ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ rú rĩ androko gá dõꞌbõ, Gũlĩyátõ aꞌdé dó tị drị̃ gá kpụ́kụ-kpụ́kụ rú.
50 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Dãwụ́dị̃ ndẽ dó Gũlĩyátõ rõgbógbõ ãzíla írã ífí ãlu sĩ, ménéŋá kóru vu ĩꞌdi írã sĩ ꞌbũrã vũ gá, ꞌdị dó sĩ ĩꞌdi rá.
51 Dãwụ́dị̃ cẹ̃ dó ãzíla tu dó pá drị̃ la gá ꞌdãá, anzé dó Gũlĩyátõ ꞌbã ménéŋá ĩꞌdĩ ꞌbã nákũrá agâlé rãwũ, ꞌdị dó sĩ ĩꞌdi rá ãzíla lị dó drị̃kã la wẹ́ ménéŋâ sĩ.
Ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí dó mụ ndrelé la úꞌdị ĩꞌbã Kẹ́jẹ́ŋị̂ ꞌbo íni, uja kí dó ũngúkú sĩ ru cejó wákátá ụ́ngụ́lẹ́ gá.
52 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí ꞌbá Yụ́dã drị̂ kí abe angá kí dó cẹ̃rẹ́ trũ sĩ ru afụjó ãsĩkárĩ Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí vú drojó. Dro kí dó kí kpere Gátũ gá ãzíla kpere Ị̃kị̃rọ́nị̃ gá. ꞌBá ũdrãlépi rá rĩ kí ꞌbá ĩpẽŋãlé rá rĩ kí abe uꞌde kí dó ꞌbárá gẹ̃rị̃ agâsĩ iꞌdójó Sãrãyị́mụ̃ gá mụjó Gẹ́tụ̃ gá cajó kpere Ị̃kị̃rọ́nị̃ gá.
53 ꞌBá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí dó mụ ru ujalé ĩꞌbaní ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ kí dro agâlé rĩ sĩ ꞌbo, ra kí dó kámbĩ ꞌbá Fị̃lị̃sị̃tị́nị̃ drị̂ ꞌbadrị̂ rá.
54 Dãwụ́dị̃ ꞌdụ dó Gũlĩyátõ ꞌbã drị̃kã trũ mụjó Yẹ̃rụ́sãlẹ́mụ̃ gâlé ĩndĩ, wó mba Gũlĩyátõ ꞌbã ãko ãꞌdị́ drị̂ kí tã ĩꞌdidrị́ hémã agá.
55 Sáwụ̃lọ̃ ꞌbã Dãwụ́dị̃ vú ndre agá ĩꞌdi ꞌbã mụ agá Gũlĩyátõ rụ́ ãꞌdị́ gá ꞌdĩ gá ꞌdâ, zị Ãbị̃nẹ́rị̃ ãmbógó ãsĩkárĩ ĩꞌdidrị̂ ꞌi, “Kãrị́lẹ̃ ꞌdã ãꞌdi ngọ́pị ꞌi.” Ãbị̃nẹ́rị̃ umvi, “Úpí míní uꞌájó ídri rĩ áni, ánị̃ ku.”
56 Úpí jọ, “Lẽ mí ịsụ́ kãrị́lẹ̃ ꞌdã ãꞌdi ngọ́pị yã rĩ nị̃lé rá.”
57 Cọtị́ Dãwụ́dị̃ la dó mụ ãgõlé angájó Gũlĩyátõ ꞌdịŋá gâlé rĩ sĩ ꞌbo, Ãbị̃nẹ́rị̃ ꞌdụ dó ĩꞌdi agụlé Sáwụ̃lọ̃ drị̃lẹ́ gâlé Gũlĩyátõ ꞌbã drị̃kã trũ drị́ gá.
58 Sáwụ̃lọ̃ zị dó ĩꞌdi, “Mi ãꞌdi ngọ́pị ꞌi.”
Dãwụ́dị̃ umvi, “Ma ãtíꞌbó mídrị́ Yésẽ Bẹ̃tẹ̃lẹ̃hẹ́mụ̃ gá rĩ ꞌbã ngọ́pị ꞌi.”