7
Esteban áu nok‑riay
1 Huanäi jü tiöpopo chë nésauhueme jü Estebantau ínel jiaahua:
—¿Jatchu lútulai jü emo bétana nokhuame?
2 Áapo éntok, ínel ä yómmiak:
—Eme ínomak huéerim, éntok eme ín áchayim, nechem nok jíkkaja. Jü itom Dios, jü tua yörisi maachi, jü itom yoyöhua Abrahamtau au yeu machíriakai Mesopotamia buíaräpo áa aneyo, ketune kee jum Haraniu ä jóateyo.
3 Huanäi ínel au jiaahua: “Em buíarapë yeu huéiye, éntok em huáhuaijrame tösime, buíarata ín enchi téjhuanakeu bíchë huéiye.”
4 Huanäi Abraham Caldea buíaräpo yeu sika Haraniu jóatek. Chúkula béja ä áchaihua múkuk. Dios éntok, juka Abrahamta äbo nüpak ï buíarahui én enchim jóakäpo.
5 Të huanäi kaita buíata ä miíkak ímï ä átteanakëhui, kía áma ä chéptiläpo belékkanik junne Të ál‑la ä mik rókaka nookak, éntok áapörik muksukäpo jume ä üusihuam ä átteanake tíaka. Të huámechi taahuarimmet Abraham ketune kaabeta üusekai.
6 Éntok Dios kéchä téjhuak jume at yeu sákariam kaa bem buíaräpo am jóanake tíaka, tattäbuim bétuk am jíapsinakëhui, éntok jiókot am jonähui naiki cien huásuktiapo.
7 Të Dios ínel ket au jiaahua: “Ínapone chúkula hua nación jiokocham josúkamtat nokta béttesi machik chúpanake Huanäi bempo huämi yeu sájaka ímï buíaräpo jóateka ín nésauhui jonake.”
8 Dios Abrahamtamak nokta yetchak, juka circuncisión téamta señalpo ä mákaka, jünákiachinakë béchïbo íkäi nokta nau tütehuakamta bétana. Kíalïku juka ä üusi Isaacta yeu tómtek, Abraham guojnaiki taáhuarim huei ä circuncidaroak. Álë bénasi ket jü Isaac juka ä üusi Jacobta circuncidaroak. Jacob éntok, ket jíba jume ä dóoce üusim ínel jume dóoce pueblo Israelta yoiyöhuam.
9 ’Ímëi Jacobta üusim, bannaataka itom yoiyöhuamtukaïhuim, ímëri bem saiy José béppam jita jípupeiyay íäri béchïbom ä nénkak. Jume ä jínukame éntok, Egiptou bíchaa ä nuksájjak. Të Dios Joseta aníak,
10 éntok sïme hua jiókot ä josúakä bétana ä jínëuk. Súahuata ä miíkak, éntok juka Faraonta, Egíptopo reyta, au bíchaa türik jíapsita ä jípunakë béchïbo ä aníak. Huäri éntok ä yäut yétchak jum Egíptopo ä nésaunakë béchïbo, éntok ä jóapo junne.
11 ’Huámechi taáhuarimmet buere tébaa siika éntok jiókot máchira jum sïme Egipto buíaräpo éntok Canaán buiärapo. Jume itom yoiyöhuam kaa bem buänakeu téu máchiakay.
12 Të Jacob jünéaka jum Egiptopo tirijkom ayukähui, jume ä üusim bannaataka itom yoiyöhuakäïhuim áman sáuhuek bát huëpo.
13 Júchi huëpo áman am jaahuak, José béja ámeu au täyatebok jume ä sayímmehui. Júnëli jü Faraón jüneïak jábeta yoremiampo juka Joseta jometukähui.
14 Huanäi José ä áchay Jacobta áman núnutebok éntok sïme jume nau huérim at yeu sákariam, sïme náu setenta y cincotukay.
15 Ínëli yeu sikäpo jü Jacob jum Egiptou bíchaa siika áman jóaseka. Ámani muúkuk éntok ä üúsihuam bannaataka itom yoiyöhuakäïhuim.
16 Huanäi chúkula jume bem ótahuam jum Siquem téäu tóijhuak. Ámanïrim mäáhuak jum sépultura Abrahamta jínnukäpo jume Hamor téamta üusimmehui.
17 ’Béja Diosta Abrahamtamak ä nokakau yechari chúpisei, jü pueblo Israel jum Egíptopo chëhuasu au büruriai.
18 Huámechi taáhuarimmet éntok, jum Egíptopo täbui rey nésautáitek Joséeta bétana kaita jünériaka, éntok ä yáarihuata bétana junne.
19 Ïri rey jume itomak huérim bäitautáitek, éntok huame itom yoiyöhuam jiókot jotáitek, útteapo bem üusim jübua tómteme am guötituaka am kókko ïaaka, kaa emo am bürurianakë béchïbo.
20 Huámechi taáhuarimmet Moisés yeu tómtek. Íkäi ili úsita Dios ámak al‑léaka taahuak. Jume ä áchaihuam baij metpo núkisi bem mampo ä jípurek.
21 Të bempörim sékäna ä ésok jü Faraonta malá ä téaka ä nüka, ä yöturiak ä asóakamta bénasi.
22 Kíalïku jü Moisés sïmeta majtíahuak jume Egíptopo jomem täyähui. Tüisi jítat jünéaka nonokai, éntok jita tékilta júne tüisi boojóriai.
23 ’Béja cuarenta huásuktiriam yúmariaka jü Moisés jume áamak huérim bitbábarek, jume Israelta üusim.
24 Huämi aneka juka senuk Egíptopo jometa Israelta üusimmak huéeri jiókot joamta bitchak. Të ä jínëu báreka, éntok ä jujut‑ria báreka, jü Moisés juka Egíptopo jometa mëak.
25 Bueïtuk áapo jume áamak huérim Israelpo joomem jünéemáchilei juka Diosta jum mampo bem jípuhuä bétana am jínëunakëhui áapörik béchïbo. Të bempo kaa at jünéaka taahuak.
26 Yokóriapo jü Moisés guoi yorémem Israelpo joomem ket nau nássuame téuhuak. Huanäi emo am tójaka, nau am al‑leë ïaaka, ínel ámeu jiaahua: “Eme nau huéeri; ¿jatchíakem nau nassua?”, ti ámeu jiaahua.
27 Huanäi hua seenu ä sai bébame Moiséjta yüaaka ínel au jiaahua: “¿Jábesu enchi itou yäut yéchala?
28 ¿Játchë nee ket më báare, tuuka huaka Egiptopo jometa em mëakä bénasi?”, tau jiaahua.
29 Íkäi jíkkajaka jü Moisés búitek Madián buíarau bícha. Huämi aanek kaa áma jométaka, éntok huämi guoyim üúsek.
30 ’Chúkula júchi cuarenta huásuktiriam huéy, jum kaa jóata bëmu Sinaí káuhui téamta náapo ä aney, jü Diosta ángel áu yeu machiriak juya zarzä téamta béetëpo.
31 Jü Moisés at guómtek hua ä bíchakäubechi. Huanäi au rúkteka tüisi ä bít báarey, jü Señor ínel au jiaahua:
32 “Ínapone jü em yoiyöhuam Dios, Abrahamta, Isaacta, éntok Jacobta Dios”, tau jiaahua. Huanäi jü Moisés májhueka au yöo táitek, éntok kaa ä bít báarey.
33 Jü Señor éntok, júchi ínel au jiaahua: “Emoë bocha yétcha, bueïtuk jü buíya em at huéekäu yörisi maachi.
34 Ínapo jum Egiptopo juka jiokot máchiraata ín génte bíchäu jüneria, éntok jiókot jíamtane jíkkajaka, äbo kóm siika am jínëu báreka. Júntukë inou rukte. Énchine áman jaa báare jum Egíptohui”, táu jiaahua. Bempo Moisejta omoutek inel au jiaka jabesu enchi itou yaurapo yechala.
35 ’Junaköri bempo juka Moiséjta omóutek, inel au jiaka: “¿Jabesu enchi itou yauräpo yechala?”, kaa ámeu ä yäuttu ïaaka junne, jü Dios jíba ä yäut yáaka ámeu ä bíttuak am jínëunakë béchïbo, hua ä ángelhua juya zárzata béetëpo au ä nokákäpámani.
36 Ïri Moisés ínel jume itom yoiyöhuam jum Egíptopo yeu núk siika, señaalim kaa jaibu johuame joaka huämi buíapo, éntok Mar Rojopo, éntok huám júya ániapo, cuarenta huásuktiapo ä núnübuakäpo.
37 Ïri Moisés ínel jume Israelta üusimmeu ínel jiáhuak: “Jü Dios senu profeetata enchimmeu bíttuanake enchim sailammet yeu simriata, ín enchimmeu bíttuahuakä bénasi. Huákärem nok jíkkaja”, ti ámeu jiaahua.
38 Ïri Moisés ínel ket hua áman júya ániapo itom yoiyöhuammak anekame, éntok jü Diosta ángeltamak ettejhuakäme jum Sinaí káhuichi, nokta áy jíapsihuamta áa bétana mabetaka itou ä tö simnakëhui.
39 ’Të huame itom yoiyöhuam juka Moiséjta kaa nok chupa báreka ä béj‑reka sájjak, éntokim notti báreka eiyai Egiptou bícha.
40 Huanärim Aróntau noókak ínel au jíaka: “Diosimte enchi itom yáaria ïaa böota itom téjhuanakeme, bueïtukte kaa jüneiya jita bénak jü Moiséjtau sikähui, hua Egipto buíaräpo itom yeu nuksikámtahui.”
41 Huanärim beceerota yáaka ä dios yáuhuak, éntokim animaalim súaka áu am buíssek, ofrendapo. Huanärim tüisi al‑leaka taahuak huaka bem mámammea yáata yöreka.
42 Huanäi jü Dios bempólaim tójjak. Jume chókkim téhuekapo ayúkame am yörinakë béchïbo júne kíal am tójjak, jum profétam librompo ínel ä jiä bénasi:
¿Jatchu eme, génte Israelpo joome, animáalim súaka inou am buíjnake jäku
áman juya ániapo cuarenta huásuktiapo rejteka?
43 Katem inou am buísse, ál‑lem juka enchim dios yáaritau am buíjnake,
éntokem juka enchim yáari Molók téamta áma kátekäu núnübuak,
éntok juka dios Renfán téamta chokki, huámëi enchim yáarim yöri báreka.
Júkäi enchim yáakä béchïbone enchim buíaräpo enchim yeu béebaka
jum Babiloniä teäpo huám bíchaa enchim bíttuanake.
44 ’Huämi mekka aniapo jume itom yoiyöhuam juka karpa káata jípurei jume tetta cháchaij‑rim leyta áma jïojteri bem áma ëriähui. Íiri yáahuak Diosta juka Moiséjta sáhuekä pámani bueïtuk jü Dios hua áapörik, Moiséjta, bíchakäu bénak ä yáa sáuhey.
45 Íkä kárita jume itom yoiyöhuam mabétak, éntokim Josuétamak kateka júne jíba ä huériai huate naciónim buíarau kimuboka, Diosta yeu béebakähuim bempörim juka buíata mak báreka. Júnëlim jíba ä jípurek juka rey Davidta nésauhuëu tajti.
46 Jü rey David éntok, Diosta bétana tühuata jájamek. Huanäi tiöpota yáa bábarek juka Jacobta Dios áma jóanakëhui. Të Dios kaa ä yaä ïak.
47 Huanäi jü Salomón ä yáuhuak juka Diosta káari.
48 Juka Dios sïme béppa yörisi machik kaa kari yorem yáaripo ä jójjoaï junne, profétata áa bétana ínel jiä bénasi:
49 Jü téhueka kia hua ín áma yeyésäu bénasine ä eria,
juka buíata éntok, ín at guóguokëu bénasi.
¿Jáichinakësa júntuk jü káari enchim nee yáarianakëhui?, ti jiaahua jü Señor,
éntok, ¿jáichinakësa jü ín at jimyórenakëhui?
50 ¿Jatchu kaa ínapo sïmeta juka ayúkamta yáala jäku?
51 ’Të emëe —ti ámeu jiaahua jü Esteban— jíbem ínel kaa Diosta noki jíkkaij báare, huame Diosta kaa täyame bénasi, éntokem áme bénasi jiápsa. Jíbem enchim yoiyöhuam bénasi mamachi.
52 ¿Jábe profétatasum kaa jiókot yáuhuak huame enchim yóyöhuam? Bempo huaka tua lútüriata joamta yebíjnake bétana bannaataka nokakame súuhuak. Én éntok, huákäi yepsak, eme yäurata mámpo ä yéchaka ä mëtebok.
53 Eme jume Diosta ángelesim mampo leyta mabétaka júnem kaa ä nésau páman kaate.
Jü Esteban sussutti máahuakä mëhuak
54 Íkärim jíkkajaka, jü Estebantau öómteka támim kumeka tahuak.
55 Të jü Esteban, Espíritu Santota at anë béchïbo, téhuekau reémtéka juka Diosta ujyóoria bitchak, éntok juka Jesústa Diosta bátam bétana huéekamta.
56 Huanäi ínel jiaahua:
—¡Juyú! Áman téhuekapone juka Yoremta Üusi titéhuaakamta Diosta bata bétana huéekamta bitcha.
57 Të bempo emo naka páttiaka, kusisi cháchayeka áu huántek.
58 Huaärim ä buíseka, jum puéblopo yeä nuksájaka, áman päkun ä mamáataitek ä mëbáreka. Jume ä nätuakame éntok, juka bem sanko béppa huemta jóiyak, senu yorem jübua yötumta, Saulo téamta, guokpo ä jóiyak ä suaya ïaaka.
59 Huanäi jü Esteban mamáahuaka ínel Diostau buaanak:
—Señor Jesús, ín jíapsine em mampo yétcha, aké ä mabeta.
60 Huanäi tónommia kíkteka, kusisi chayeka ínel jiaahua:
—Señor, íkäi kaa tühuata am yáakä násuk junne, Akë am jiokore.
Ínëli jíaka muukuk.