23
Jesús Pilatotau yeu tóijhuak
(Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Jn. 18:28-38)
1 Huanäi jü génte juebénaka áu tóboktiaka, Jesústam Pilatotau núk sájjak.
2 Huanärim ä nätua táytek, ínel jíaka:
—Íkäite téula, juka naciónta täbuiasi majtiamta. Rey Césarta kaa impuestom mák nésahue. Áapo Cristopo áu nanäikia; junëli éntok áu rey tíiya.
3 Huanäi jü Pilato ä temajek, ínel jíaka:
—¿Jachë empo jume Israelpo judíommeu Rey?
Huanäi Jesús ä yómmiak:
—Empo lútüriapo ínel jiaahua.
4 Huanäi Pilato ínel ámeu jiaahua jume tiöpopo nésahuemmehui, éntok jume géntemmehui:
—Kaitane juënak át téuhua, ï yoremtachi.
5 Të bempo chë úttiata johuay, ínel jíaka:
—Juka genteta sïme Judea buiärapo jometa áu tóboktitua jü ä majtiäubeyi. Jum Galiléa buiärapo naateka, éntok jíba ä josimey, äbo tájti.
Jesús rey Heroodestau yeu tóijhuak
6 Huanäi jü Pilato, Galiléa buiärapo ti jíayhuamta jíkkajaka, nátemajek:
—¿Jachu ï yoreme Galileo?
7 Huanäi jeehui ti áu jiaihuak, Heroodesta nésahuepo joome. Huanäi Heroodestau ä bíttuak. Huámechi taahuarimmet éntok jü Heroodes buere joära Jerusalémpo aaney.
8 Heroodes juka Jesústa bíchaka, tüisi al‑leaka taahuak. Bínhua naateka ä bít péiyay. Yún jita áa bétana jíkkaij‑latukay, éntok kaa jaibu johuamta ä bíchäpo ä yáanakeu ä bít péiyay.
9 Juebénasi ä temajek, të Jesús kaa ä nok yómmiak.
10 Ámam aaney, két jume tiöpopo tékiakammeu nésahueme éntok judíom ley am mamajtíame. Katim chúktemta nokaka ä nätuay.
11 Huanäi jü Heroodes éntok jume ä sontarohuam kía kaitäpo ä bít táytek. Huanärim ä junneria báreka reyta bénasi ä sánkotuak, béj‑remta éntok ujyorik. Huanäi jü Heroodes júchi jü Pilatotau ä bíttuak.
12 Huanärim náu türi táytek Pilato éntok Heroodes huäri taahuarit naateka; bueïtuk bannaatakam kaa náu türiakay, náhuim öomtilatukay.
Jesústat chúppuk, jü noki ä muknakëhui
(Mt. 27:15-26; Mr. 15:6-15; Jn. 18:39–19:16)
13 Huanäi jü Pilato jume tiöpopo tékiakammeu yäuchim náu núnuka, éntok huate yäuraata, éntok juka genteta,
14 ínel ámeu jiaahua:
—Eme íkä yoremta inou nüpak, genteta áu ä tóboktituä tíaka; të ínapo bürusine ä temajek enchim jíkkajäpo; béjem jüneiya kaitane juënak át téuhuak, enchim áa bétana ä nätuähui.
15 Éntok Heroodes junne, kíalïku itou ä bíttuak. Béjem ä bitcha; kaita béttesi yáala, juka nokta mukiapo át chúpanakë béchïbo.
16 Anä bemmuchateboka ä búttia báare.
17 Jü Pilato jum pajko táapo huépul pereesota butbúttiay, jíba bem ä boojoriapo bénasi.
18 Të sïme jü génte senu huéchiapo huépülay bénasi jijiak, ínel jíakari:
—¡Päkunem yeu ä huéria júkäri, áman ä më béchïbo! ¡Barrabásta éntoke itou ä búttiatebo!
19 Ïri cárcelpo jípuhuay. Yäurata béj‑reka huatemmak áu tóboktialatukay jum pueblopo; senuk éntok két mëlatukay. Huäri béchïbo páttiatukay.
20 Jü Pilato juka Jesústa búttiatebo báreka, júchi ámeu nookak,
21 të bempo júchi chë kusisi chay táytek, ínel jíakari:
—¡Kúrusichem ä popontebo! ¡Kúrusichem ä popontebo!
22 Bájikum huëpo, jü Pilato júchi ínel ámeu jiaahua:
—¿Jatchiaka jita juënaksu yáala? Ínapo kaita át téula mukiapo nokta át chúpnakë béchïbo. Anä bemmuchateboka ä búttianake.
23 Të bempo jíba júchi chë kusisi chay táytek, kúrusit ä popon nésahueka. Huanäi jü bem jiahuia éntok jume tiöpopo chë nésahueme jiahuia, akim ä yúyüuk.
24 Huanäi béja jü Pilato nokta át chúppak, ä mëna béchïbo bempörim ä aahuäpo ámani.
25 Huanäi béja ä búttiak, juka yäurata béj‑reka huatemmak áu tóboktiakäuta, éntok senuk mëlataka cárcelpo yéchatukäuta. Jesústa éntok bem mámpo yétchak, bem ä yáa bárëpo áman ä yáa ïaka.
Jesústa kúrusit poponhuakä ä mukukähui
(Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Jn. 19:17-27)
26 Jukam Jesústa huériaka kúrusichä poponboka, senu yoremtam buíssek, Cireene buiärapo jometa Símon téamta, huasa bétana huémta. Huanärim juka kúrujta ä püaktituaka, Jesústa sáu ä huériutuay.
27 Huanäi génte tüisi büruka pueblopo jometaka áa sáu kaatey, éntok jáamuchim ä buanria sákame, éntokim ä sirok‑riay.
28 Të Jesús ámeu kúakteka ínel ámeu jiaahua:
—Jerusalémpo malariam, katem ino béchïbo buaana, ál‑lem enchim béchïbo buaana, éntok enchim üusim béchïbo.
29 Bueïtuk taahuari yúmanake, ínel jiaunähui: “Al‑leenakemme, jume kaa asoame éntok jume jauhuey júne kaa asoalame, jume kaabeta chïtuakame.”
30 Huanärim káhuimmeu ínel jiau táytinake: “¡Ito béppem huátte!” Jume ili júya káhuimmeu éntok: “¡Itomem ésso!”
31 Bueïtuk jü kúta síarita ínëli joatek, ¿jítasum áu yáanake jäni jü kúta huakiahui?
32 Guoy juëna yórememim huériay kétchi, Jesústa béucham mëboka.
33 Áman mukila kóba káhuï téäu yájakam juka Jesústa kúrusit poponak, éntok huame guoy juëna yóremem áa béuchi, huépülak ä bátam bétana, senuk éntok ä míköri bétana.
34 Huanäi Jesús ínel jiaahua:
—In Átchay, Akë am jiokore, bueïtukim kaa jüneiya jita bem joähui.
Jume sontarom éntok, juka Jesústa sánko näikimtek. Huanäi náhuim ä jätek.
35 Jü génte éntok ä bitchay, éntok jume kobanarom júne két ä junneriay, ínel jíakari:
—Jume huatem jínëuk. Én éntok éläpo áu jínëunake, áapo tua jü Cristotuko, jü Diosta yeu púari.
36 Jume sontarom júne ä junneriaka áu rúkteka, bäa chibuta ä jïtuay,
37 ínel áu jíaka:
—Empo judíommeu reytuk, emoë jínëu.
38 Jü jïojteri éntok ä kóba béppa yáatukay. Griego nokpo jïojteritukay, latínpo éntok hebreopo, ínel jíaka: “Ïri ájäria jü judíommeu Rey.”
39 Senu juëna yoreme áabeu chäkame ä junneria jiaahuay, ínel jíaka:
—Empo jü Cristotukätekë emo jínëu, éntok itom kétchi.
40 Të jü senu áu omteka ínel áu jiaahua jü senukuhui:
—¿Jachë kaa Diosta májhue, empo két jíba alë bénasi jiokot machisi nokta emót chúpilatuk junne?
41 Lutüriapote ítapo ä ínnëa, juka tüisi itou johuamta. Kaa tühuatate mabeta juka itom yáakä béchïbo; të ï yoreme kaita juënak yáala.
42 Huanäi Jesústau ínel jiaahua:
—Inohuë huáate, béja reytaka äbo yepsäteko.
43 Jesús éntok ínel ä yómmiak:
—Lútüriapone ínel émou jiaahua, enë sep ínomak annake, áman paraísöpo.
Jesús muukuk
(Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Jn. 19:28-30)
44 Jíba tua béja lúl‑la kátekay. Huanäi sïme ániat kaa machika taahuak, bájim jiäu tájti.
45 Huanäi jü täa kaa machisi taahuak. Jum tiöpopo éntok, jü cortina násuk áman síutek.
46 Huanäi Jesús tüisi kusisi cháchayek, ínel jíaka:
—In Átchay, em mámpone juka ín espíritu yétcha.
Ínëli jiausuka muukuk.
47 Huanäi hua romapo sontaro yäut íkäi bíchaka, Diosta úttileka taahuak, ínel jíaka:
—Lútüriapo ï yoreme lútüla jíapsihuamta jípurey.
48 Sïme jü génte juebena áma aneïhui, íkäi ínëli huémta bíchakame, táhuit emo chónaka sájjak.
49 Të sïme jume Jesústa täyähuim, éntok jume jáamuchim Galiléau naateka áamak kateïhuim, mékkäriat tahuaka ä bitchak, juka huémta.
Jesús mäahuak
(Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Jn. 19:38-42)
50 Senu yoreme áma aaney, tü yóremtaka entok lútüla jiápsaka, José tï téhuaka, jum pueblo Arimateapo jometaka, Judea buiärapo. Áapo jum judíom buere yäurapo tékiakay.
51 Ïri két juka Diosta reytaka ä nésaunakeu boobíchaïhuiy. Kaa ámebeu ä türey, juka jita benak Jesústau am yáakähui.
52 Pilatotau sika Jesústa takahua áu aahuak.
53 Kúrusit kóm ä yéchaka, sábanampo ä bïtiak. Huanäi téta guójöria bemelapo étapopo ä óorek; kaabe áma jee órehuay.
54 Huäri taahuarit sïme huéchiapo óorehuay, bueïtuk jü jimyóre taahuari abe naatey.
55 Jume jáamuchim Jesústamak áma yáij‑latukaïhuim Galiléa bétana, ámanim sájaka ä bitchak, jum téta guójöriapo ä maahuakäpo; éntokim át suuhuak, ják ä tekhuakähui juka ä takahua.
56 Huanärim bem joau nótteka, yünim jita musäla jubak yáuhuak, éntok unhuentom. Huanärim jimyore taahuapo jimyoorek, Diosta leyta ä jiäpo bénasi.