5
Ku je̱ Jesús du̱yakpítsum je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm
(Mt. 8.28‑34; Lc. 8.26‑39)
1 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Gadara.
2 Ku veꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱m barco jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk vyinkutá̱miji juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Je̱m tseꞌe cha̱a̱ꞌn joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa ñaxtá̱kada.
3 Ax je̱p tseꞌe o̱o̱ꞌkpa aajntkup chu̱u̱na yꞌijt; ni je̱ cadena ma̱a̱ta tseꞌe pa̱n kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tsum du̱yakꞌítu̱t,
4 ku̱x may náxani veꞌe jyayakcadenatsum vyeꞌna je̱m kya̱ꞌm je̱ts je̱m tyékum, je̱tseꞌe du̱tukpo̱jtikú̱x je̱ cadena; ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱yakyóju̱t.
5 Ijtp tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj yꞌayaꞌaxy vyídu̱t je̱m tonu̱n viinm tonu̱n ka̱jxm je̱ts joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa aajntk, je̱tseꞌe je̱ tsaaj ñatyuknaajkxa̱ꞌa̱jkaja.
6 Jékum jatyna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌixji je̱tseꞌe noomp je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni.
7 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―¿Ti ka̱tsts u̱u̱ꞌmeꞌe njaye̱jpump?, Jesús, je̱ Ka̱jxmit je̱ yꞌOnu̱k, je̱ Nteꞌyam je̱ Myajntk. Je̱ Nteꞌyam ka̱jx a̱ts mitseꞌe nmunooꞌkxtu̱k, kadi a̱ts xtsaachtún.
8 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ ku̱x ñu̱u̱jminupeꞌe je̱ Jesús je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap jidu̱ꞌu̱m:
―¡Ko̱ꞌo̱yjáyuvap, pítsumdini je̱m ya̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm!
9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ꞌamo̱tutu̱vi:
―¿Tiseꞌe mxa̱a̱j?
Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv:
―Miijl Am a̱tseꞌe nxa̱a̱j ku̱x vaꞌajts nu̱may a̱a̱tseꞌe.
10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús o̱o̱y du̱tunmunooꞌkxtk je̱ts kaꞌa veꞌe jékum du̱ké̱xu̱t je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jk.
11 Ta̱mji tseꞌe jya̱ꞌkxta vyeꞌna nu̱may je̱ ke̱e̱m je̱m tonu̱n viinm,
12 je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jk je̱ Jesús du̱munooꞌkxtkti:
―Pake̱xu̱ a̱a̱ts toꞌk aaj xim joma veꞌe je̱ ke̱e̱m je̱ts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntuktá̱kat.
13 Yakjajtu̱xju̱du tseꞌe je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsumdini je̱m je̱ yaaꞌtya̱jk jyaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe je̱ ke̱e̱m du̱tukta̱jkidi; nu̱me̱jtsk miijl joꞌn tseꞌe yꞌijtti je̱ ke̱e̱m. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ ke̱e̱m kyu̱snoomdi je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe yꞌanoꞌmidi je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm. Je̱p tseꞌe ñaxꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini.
14 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ ke̱e̱m íxpada, noomp tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌavanvaꞌkxta je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm je̱ts je̱m kam jo̱o̱tm. Je̱ nu̱may jayu tseꞌe o̱jts du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju.
15 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tu̱yꞌit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na xá̱xani je̱ts ó̱yani je̱ vyinmaꞌyu̱n. Vanꞌit tseꞌe cha̱ꞌkidi.
16 Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe tukmumaajntykju̱du vintso̱ veꞌe jyajtti je̱ ke̱e̱m je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tu̱ñu̱vaatsjini.
17 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tukvaatsnit je̱ yꞌitta je̱ ñaaxta.
18 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tu̱yꞌit, je̱ꞌe̱ tseꞌe munooꞌkxtkju je̱tseꞌe du̱ma̱a̱dat.
19 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjajty. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Na̱jkxu̱ je̱m mta̱kꞌam joma veꞌe je̱ mjayu, je̱m tseꞌe xtukmumaaydu̱ku̱t ti maaꞌyu̱neꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tu̱mtoꞌnu̱xju̱ je̱ts vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱mtukma̱ꞌa̱tju̱.
20 Je̱m kajpu̱n ka̱jxmda juuꞌ veꞌe je̱m decápolisit yꞌit jo̱o̱tm, je̱m tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk ñu̱jkx je̱tseꞌe du̱ꞌamaajntykvaꞌkxy nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon je̱ꞌe̱ ka̱jx. Atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi.
Je̱ Jairo je̱ ña̱a̱x je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ vyit du̱to̱o̱n
(Mt. 9.18‑26; Lc. 8.40‑56)
21 Ku veꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m barco jo̱o̱tm je̱ja jadoꞌk ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi, vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ꞌe̱.
22 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu ñu̱je̱ꞌyji juuꞌ veꞌe je̱p tsaptu̱jkp du̱nu̱vintsá̱nip, Jairo je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j. Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni,
23 je̱tseꞌe o̱o̱y du̱tunmunooꞌkxtk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―O̱o̱ꞌkuvaannupeꞌe a̱ts je̱ mpiꞌk na̱a̱x. Jaꞌmu̱ toꞌk aaj je̱tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j xtuknu̱kó̱nu̱t, veꞌem tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaku̱t, je̱tseꞌe jyaaꞌkjoojntykat.
24 Vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱di. Je̱ nu̱may jayu tseꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tna̱jkx je̱tseꞌe du̱tunꞌatijmojktini.
25 Je̱m tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk vyeꞌna juuꞌ veꞌe makme̱jtsk joojntani du̱jaye̱jpp je̱ vinnu̱jkxju̱ paꞌam.
26 Tá̱vani tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk o̱o̱y tyunyaktsaachpaaꞌtjada nu̱may je̱ tso̱ꞌyivata̱jk je̱ts tá̱vani veꞌe du̱tukmujokya̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, ax ni vinxu̱pa tseꞌe kyajo̱tka̱daꞌaky, nu̱yojkeꞌe yꞌo̱o̱ꞌktú̱v.
27 Ta̱ tseꞌe du̱mo̱tu vyeꞌna ti veꞌe je̱ Jesús tyuump kya̱jtsp, je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ Jesús je̱p ñaadup tso̱v je̱ja nu̱may jayu akujk, je̱tseꞌe je̱ vyit du̱to̱o̱jnji.
28 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: Tun ko̱o̱jyji xa ijk a̱tseꞌe ku̱ntá̱n xi vyit, jo̱tka̱daꞌakupts a̱tseꞌe.
29 Ku veꞌe je̱ vyit du̱ta̱a̱jn, tun jatyji tseꞌe je̱ pyaꞌam yꞌatú̱vini je̱tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱jaꞌvi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ paꞌam ñu̱vaꞌachju̱.
30 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ mya̱kkin du̱yaktún, vanꞌit tseꞌe vyaꞌku̱mpijt joma veꞌe je̱ nu̱may jayu, je̱tseꞌe vyaajñ:
―¿Pa̱n tseꞌe a̱ts ya̱ nvit tu̱du̱tá̱n?
31 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi:
―Mꞌixp xa mitseꞌe je̱ts je̱ nu̱may jayu veꞌe mꞌatijmojkjup, je̱tseꞌe mvaꞌañ: “¿Pa̱nts a̱tseꞌe tu̱xtá̱n?”
32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱vinꞌixꞌapitsumku̱jx, je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌixuvaampy pa̱n pa̱neꞌe to̱o̱jnju.
33 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tyuntsa̱ꞌkini je̱tseꞌe nu̱nmíppnup je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe tyú̱vam juuꞌ du̱vaajnji ku̱x ñu̱jaꞌvipeꞌe vintso̱ veꞌe jyo̱tka̱daakni.
34 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―Ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daakni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. Na̱jkxni toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. Tso̱tseꞌe mꞌijtnit.
35 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu ñu̱je̱ꞌyjidi, je̱meꞌe je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n tya̱kꞌam cho̱o̱ꞌndi, je̱tseꞌe vyaandi:
―Tá̱vani xa veꞌe je̱ mna̱a̱x yꞌa̱a̱ꞌk. ¿Tya̱jxseꞌe xjaaꞌkꞌatsuꞌux ya̱ yakꞌixpa̱jkpa?
36 Ax tun ko̱o̱jyji tseꞌe je̱ Jesús du̱mo̱tu je̱ts ti veꞌe yakvaajnjip je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Ko̱o̱jyji a̱tseꞌe xjaanchjávat.
37 Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kayakjajtji je̱tseꞌe pyana̱jkxju̱t, je̱ Peedroji veꞌe je̱ts je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ yꞌuts.
38 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n tya̱kꞌam, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyunne̱ꞌe̱mda, tyunyaꞌaxta, tyuntsaachvinmáyda.
39 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tu̱jkp, vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi:
―¿Tya̱jx tseꞌe mne̱ꞌe̱mda je̱tseꞌe myaꞌaxta? Ku̱x ya̱ kiix ónu̱k, kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌka, maapji ya̱ꞌa̱ veꞌe.
40 Je̱tseꞌe du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakpitsumku̱jx je̱ jayu. Vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱di je̱ ónu̱k je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe mya̱a̱didu, je̱tseꞌe tya̱jki joma veꞌe je̱ kiix ónu̱k myaꞌaj.
41 Vanꞌit tseꞌe je̱ kiix ónu̱k je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱kji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Talita, cumi. (Ax jidu̱ꞌu̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, kiix ónu̱k, mits a̱tseꞌe nnu̱u̱jmip, pojtu̱kni.)
42 Ax tun jatyji tseꞌe je̱ kiix ónu̱k pyojtu̱kni je̱tseꞌe yo̱ꞌyꞌukvaanni, ku̱x makme̱jtsk joojntani veꞌe. Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi je̱ jáyuda.
43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat, je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ kiix ónu̱k du̱yakkáydat.