19
Soró whi̧tamo dokoretei tekȩteremó yale fo
1 Atéró, Yesuné ai forape yóló kemetepa, ai Kaleli hae taaróló Judia hae kwiamó fole Jordan wȩi tȩyóló uté fakeró felepó.
2 Atéró fóló beteremó, so whi̧ feané a̧ sya wou betepa, atimané kisi beterape wisirótua yalepó.
3 Atéró, mepaae Farisi whi̧rape Yesu beterepaae wóló a̧ ha̧sókó fuléró ka̧ae kelaai woseturaalu, “Kale yóló muló betere foné beta̧ whi̧né ama so sawa ha̧sókó fole ala, ó mepaae kae kae doasi dowi ala depakélé tokó̧ falatepa Kótóné fo mulepé munié?” yalepó.
4 Ti fo depa, Yesuné ama tokó̧ mótu duraalu, “Asȩmó yóló muló betere fo dosa̧ayóló diaao̧ kisipa munié? Take keké nale alimó so whi̧ aleturaalu, whi̧ kae aleyóo, so kae aleyóo erapó.
5 Atére betené beta̧ whi̧ a̧ so dokoturaalu, ama alimaró hamatamo taaróló, ama somatamo mo beta̧ tikitóró daayóló betaalo ai ape,” yalepó.
6 “Atimaamo tamotei, Kótóné dekaaporóló mo beta̧ tikitóró alée faló beteretei, mo whi̧né tekeyao̧sóró yae,” yalepó.
7 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ti ai fo epateimo, Moses-né yóló muló betere foné duraalu, whi̧ beta̧né ama soma tokó̧ falaai depata, ti so tokó̧ falatere asȩ ai soné sóró fó̧póló, melae ere fomo, ha̧le noatepa yaleé?” yalepó.
8 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Moses-né ai ere fota, diaao̧ dowa̧ae fóló du betere alamó, so tokó̧ falaai depa, ha̧le ho̧ko tokó̧ feni, asȩ sóró fó̧póló melae yóló ai ere ape. Ti atéró so tokó̧ fatu betere alata, take keké nale alimó, Talené atei ala yae yóló inipó.
9 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae whi̧né ama soma me nópu nénipatei, ha̧le tokó̧ faróló, ai whi̧ a̧ me kae sotamo dokotepa, ti atétere whi̧ a̧ dowi ala yóló mo ti folokoleratapó,” yalepó.
10 Ti fo depa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “So dokóló betere ala doasi hapólu ereteiné da̧ so dokoni ha̧le betepakélé, mo wisirapóló kisipa mutapó,” yalepó.
11 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Whi̧ fea so dokoni, ha̧le betenénitei, atei ala yó̧póló Talené ama tukóló muló betere whi̧né beta̧ mo su̧mó enérapó.
12 Ti noatepae, take mepaae whi̧rape hamané deyale sukamótei, nóluku fopei deyóo, mepaae whi̧rape ti mo whi̧nétei nóluku sokóo, mepaae whi̧rape ti Kótóné ó hepen be tua̧mó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala eraairaalu, so dokotere ala taaróló, Talené kutó beta̧ diróo dua dapó. Mepaae whi̧rapené i dere fo sya fóló, ya̧ naao wotoró bitu Talené ala mo su̧mó eranérapóló kisipa mutepata, ti téyó̧póló yae,” yalepó.
Yesuró beleka̧atiki naale senaaletamo
(Mak 10:13-16, Luk 18:15-17)
13 Téró, so whi̧ atimané naale senaale Yesuné naase mulóló momaró̧póló dapesó walepó. Téyaletei, ama yó matere whi̧rapené ai kale naale senaale dapesó wale so whi̧ foné sóró seséyalepó.
14 Atétepa, Yesuné duraalu, “Mepaae so whi̧tamo i naale senaale kaae betepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare hepen bemó mole alarape saalo ai ape. Térapa, ai naale senaale atima ȩ beterepaae wó̧pólópa, sesé yao̧se,” yalepó.
15 Atéró, ama atimané tikimó naase mulóló momayóló kemetepa, atima ai betere tiki taaróló felepó.
Yesuró beta̧ kokopei néli whi̧tamo
(Mak 10:17-31, Luk 18:18-30)
16 Téró, whi̧ beta̧ Yesu beterepaae wóló woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, mo ti betó tare bete saairaalu, noa wisi alakó yaaloé?” yalepó.
17 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Noa wisi alakó yaaloé? yóló, ȩpaae wosetere-a, noatepa de? Ti wisi ala erótu betere Tale beta̧ beterapa, ai ti betere bete saaitepa, ti ama yae yóló muló betere fo beta̧ wisiyóló sya fóló eró tawae,” yalepó.
18 Ai fo depa, kale whi̧né duraalu, “Noa ala maaté?” depa, Yesuné a̧paae tokó̧ móturaalu, “Whi̧ me ti dóló sukunao̧se, so nópu nao̧se, o̧la o̧lémi sao̧se, me whi̧ dilikó̧ló só deraairaalu, kapala fo yao̧se erapó.
19 Naao dere alaró dere fotamoné naao hae aya wisi doi muó̧póló hae aya ao̧mó naameyóló mo dua betae. Téturaalu, naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé, atéró yaala sókó fu betae,” yalepó.
20 Tétepa, kale kokopei whi̧né duraalu, “Ai yae yóló muló betere alarape beta̧kókélé ya̧lo tikini, betere doko̧ fea ya̧lo sya fóló eró tarapa, me noa alakómo ha̧sókó fóló ya̧lo inire?” yalepó.
21 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao kisipanétamo mo beta̧ alakókélé ha̧sókó feni, mo turó sya fóló eratere whi̧ betaai kisipa mutepa, ti ya̧ fóló, naao tare o̧la o̧larape fea dotonóló moni sóró yoleale yóló betere whi̧rapemó ha̧le melae. Atétepa, ti naao saaire o̧la o̧la ó hepen bemó mo doasi horóló mupa, saalo ai ape. Atéró melólóta, ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.
22 Téró, kale kokopei whi̧né ai dere fo wosóló furaalu, a̧ o̧la o̧la fea tare néli whi̧ betereteiné, a̧ fomoné sinité felepó.
23 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Fea o̧la o̧la mole néli whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare hepen be tua̧paae sókó faairetei mo dirirapó.
24 Ya̧lo dia̧paae momó i dapa wosae. Kamel hupuné ketȩ́li dolomó sókó fenéretei, o̧la o̧la fea tare néli whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare hepen be tua̧paae sókó faairetei mo doasi dirirapó,” yalepó.
25 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené ai dere fo wosóló atima fomo depa, a̧paae woseturaalu, “Noa kaae whi̧mo aluyao̧sóró, tao saaloé?” yalepó.
26 Ai fo depa, Yesu atima beterepaae fetée fóló duraalu, “Atei ala fea mo whi̧né enénitei, Kótóné ama beta̧ fea ala fea mo su̧mó enérapó,” yalepó.
27 Ti fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Tale-ó, mióta da̧né tare o̧la o̧la fea taaróló, ya̧ sya walapa, naao da̧paae noa o̧lakó melaaloé?” yalepó.
28 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Take i haeró sa̧tamo ó o̧la o̧la fea momó kae kisi aleyóló mulatere sukamóta, kale Whi̧né Naalema tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó ama mo kae ere au wisinaale yóló betepa, kelaalopó. Téró, dia̧ ȩ sya wale whi̧rapekélé ai kale 12 doasi topo whi̧ betere tikimó bituraalu, 12 Israel fakerape taleyaalo ai ape.
29 Mepaae whi̧ dené ama be ó noma ó nema ó hama alima ó ama naale senaale ó ama kutó ó hae tikikélé fea taaróló, ya̧lo ala eraairaalu fupa, ti ai taaróló wale o̧la o̧lamó Talené beleróló, 100 félimó melaalo ai ape. Téturaalu, ai tómó mo ti betó tare betekélé matepa saalo ai ape.
30 Téyaalotei, mepaae mió mo doasi doi mole so whi̧rape take nalo atima doi munire whi̧ kaae betaalopó. Mió mepaae doasi doi muni, ha̧le ho̧ko sókó deyóló betere so whi̧, ti take nalo mo doasi doi mole topo whi̧ kaae betaalo ai ape,” yalepó.