Áruán buk ái Paulo a le on uri narsán bos tám ruruna á
KORIN
Worwor táil
I buk minái git mákái bál ái Paulo ngo a lala mámna rung til Korin di mur i Karisito má ák lala hol sur di. Te á kálámul di nem ngo da kipi kiskis án tátáil i lotu iatung Korin má dik pua pala Paulo. Pasi dik parai ngo ái Paulo kápte ngo ái á kesi apostolo muswan, má ngorer kápate atur páptai rakrakai suri nák tipar tumani lotu iatung Korin. Io, má te á bos tám ruruna di mur i matngan holhol ngorer, di hol apakta pas di sang má dik mák asosih i Paulo. I pákánbung minái, ái Paulo a lu kiskis be á Esiá, má ák longrai suri bos sápkin tatalen er i katbán tan tám ruruna á Korin. Ák lala tinang i bál ngorer, má kán lala nemnem ngo da hol kaleng, pasi ák dos pala Tito uradi Korin mai kesá buk suri akeng i di suri kándi sápkin tatalen. Mái sár ái Paulo a lala hol besang suri bos Korin, ki ak murwa pas Tito. A nem ngo na arsuar mam Tito er na kaleng til Korin suri nák mánán pasi ngo tan Korin dikte hol kaleng ngo kápte. Ái Paulo kápate bana Tito adi Toroas pasi ák han uradi Makedoniá (2Ko 2:12-13). On á buk minái, ái Paulo a lala parai kán him án arbin, má a parai mul ngo lain arbin a lain kuluk i di á tan nagogon si Moses, kabin kápate nem ngo da táu alari kán worwor erei dikte kipi tungu suri dáng kaleng uri nagogon si Moses má mur on mul (2:14–6:18). A bit ret mam rung di apakta pas di, má ák parai ngo ái sang ákte kipi rangrangas, má rangrangas er a kipi a tangan di sang (4:1-18, 6:1-10). Io, mái Paulo a lala ri suri ngo da hol kaleng (5:20–7:4). Má ngo ái Paulo a arsuar mam Tito adi Makedoniá (7:5-6), má ái Tito a puksai ngo dikte hol kaleng á bos Korin, ki ák lala gas i bál ái Paulo (7:6-16). Mái Paulo a parai mul si di ngo da lain eran tumani kándi artabar ur singin bos tám ruruna á Ierusalem (8:1–9:15). Má ák tari rakrakai án inau ur si rung di hol agengen i Paulo ngo da hol kaleng mul, na káp wor rakrakai ái Paulo uri di mai rakrakai a tari singin ái Káláu i pákánbung ngo na hut narsá di adi Korin (10:1–13:10).
1
1 Iau Paulo, ákte ilwa pas iau ái Káláu ngorer i kán nemnem suri ina him án apostolo káián ái Iesu Karisito. Giur ái Timoteo, tuá git i Karisito, giur tarwa palai worwor minái uri narsán tan tám ruruna di kis á Korin má uri narsá gam no á matananu káián ái Káláu i kunlán balis á Girik.
2 Artangan má bál matau kándiar ái Káláu Kák git mái Konom Iesu Karisito, na kis tiklik mam gam.
Ái Paulo a ot kuluk ur si Káláu suri kán artangan
3 Parpara agas ur si Káláu, koner a Káláu káián kángit Konom Iesu Karisito má a Kákán mul. Ái á Káláu er Kák git a Tám Armámna má a Tám Arabálbál.
4 Pákánbung gim áslai taun, ái Káláu a lu abálbál gim. A longoi ngorer mam gim suri gima long arwat on suri tangan rung di áslai taun. Pákánbung ngo di áslai taun, ki a arwat si gim suri gima asali ur si di á matngan arabálbál ái Káláu ákte tari si gim.
5 Gim mánán ngo ái Karisito a kipi rangrangas. Má kabin gim káián ái Karisito, gim mul gim lu kipi rangrangas. Má i pákánbung ái Karisito a áslai rangrangas, a kipi mul i arabálbál tilami si Káláu. Má kabin gim kes mam Karisito, ngorer ái Karisito a lu abálbál pas gim mul mai matngan arabálbál er ái Káláu a tari singin.
6 Má pasi á ngorer i pákánbung gim sang gim áslai taun, a tangan gam mák arakrakai i taniá gam mul. A kabin i pákánbung gam á matananu si Káláu gam áslai rangrangas, gim arwat suri abálbál pas gam mul mai matngan arabálbál er ái Káláu a lu tangan gim mai. Má ngorer gamá kis pau má kápgamte puplir i pákánbung gam áslai matngan rangrangas er gim áslai.
7 Áá, gama áslai rangrangas ngorer sár mul gimáte áslai, má gama kipi mul i kán arabálbál ái Káláu ngorer gim lu kipi. Má pasi á ngorer, ák lala tumran i kángim ruruna i gam ngo gama tur rakrakai i lalin boh rangrangas.
8 Rang buhang, gim nem ngo gama talas suri lala taun gim áslai i balis á Esiá. Gim kis imi katbán tilik lala taun a sorliwi kángim rakrakai, má ngorer gimá hol on ngo gima mat sang má.
9 A muswan imi bál gim gim áslai ngo páput má gima mat. Áá, tilik lala taun minái a sorliwi kángim rakrakai, mái sár a tapam hut suri gimá mánán pasi ngo kángim rakrakai kápate arwat suri tangan gim. Má pasi á ngorer gimá ruruna i rakrakai káián ái Káláu masik, koner a aptur kalengnai bos minat.
10 Áá, tungu ái Káláu a saras pas gim alari tilik rangrangas, má namur mul na balbal saras pas gim. Gimáte atri kángim ruruna on ngo na balbal saras pas gim,
11 má marán tili gam gam lu tangan gim mai kamu sung. Má ngorer ngo ái Káláu na asengsegeng i gim, gam no erei gamáte sung sur gim, gama ot kuluk ur si Káláu suri kán artangan uri narsá gim.
Ái Paulo a kelsei kán holhol suri laumái bos tám ruruna á Korin
12 Minái á táit a támin muswan, má ngorer iak mangan mai worwor uri narsá gam suri. Imi balang iau mánán ngo bos tatalen no iau longoi i katbán i gam a tur talas, má kápte kesi táit iau longoi a kis punpunam. Kak liu a ngorer i katbán i gam má i katbán matananu no. Kápte iau mur i mánán káián kálámul suri longoi tatalen er, mái sár ái Káláu ákte tari singing á kán artangan má iak long artálár pasi.
13-14 Te á kálámul erei Korin di parai ngo pákán ram iau le on uri narsá gam, sálán a punpunam. Erei kápate támin. Pákánbung gam lu wásái, sálán bos worwor a talas uri narsá gam. Mái sár, onin sang kápte gam lain talas uri iau. Má kak ruruna a ngoromin. Ngo kápte be gam mánán kulukna iau, ki gama mánán kulukna iau namur, suri ngorer i bung si Konom Iesu, gama laes sur iau ngorer iau lu laes sur gam.
15 Iau ngoi ngo gamáte mánán i iau má gamá ruruna i iau, pasi iak hol on ngo ina laum gam na min á ru á pákán, má tili kak aru pákán laum no gama kipi arasosah.
16 Iau ngoi ngo ina mulán han suri mák gam, má namur inak utliu ur Makedoniá. Má namur ina káling kis mudán suri mák gam mul i kak láklák kaleng til Makedoniá, má ngorer gama tangan iau suri kak láklák ur Iudáiá.
17 Iau hol on ngorer, mái sár kápte má iau longoi. Ki ngádáh, kápte iau hol kuluk? Kápte. Ngádáh, kak holhol a lu mur i mánán káián tan kálámul til main i naul bim? Auh, kápte. Ái rung er di sormángát suri da longoi táit, mái sár imi kándi hol kápate sormángát ngo da longoi, má kápte di long artálár pasi. Má á iau, kápte iau matngan kálámul ngorer.
18 Ái Káláu a lu muswan, má á iau mul kak worwor a lu muswan. Ngo iakte sormángát suri longoi táit, a sálán ngo ina long arwat pasi sang. Káp iau te ngoro te kálámul di lu sormángát suri táit da longoi má sálán ngo kápte.
19 Á iau mái Timoteo mái Sailas gimtul lu arbin narsá gam suri Natun ái Káláu, wa ái Iesu Karisito sang. Mái Iesu mul ngo a sormángát ngo na longoi táit, na long artálár on sang. Má ngorer ái ái koner a támin má a muswan.
20 Ái Iesu, ái ái koner a lu long arwat pasi boh worwor taru si Káláu. Má kabin i Iesu masik sár, git arwat suri gita parai ngo, “A támin.” Má i pákánbung git parai ngorer, git tátngai ngisán ái Káláu.
21 Ái Káláu sang koner a atumran i gim má gimá kes mam Karisito, má a longoi mul mam gam. Ákte kára pas git
22 má ákte akiláng i git, má ngorer ák para atalsai ngo git káián. Má ák oboi Tanián i bál git ngorer i akiláng ngo ákte tar kalar git mai, má akiláng er a para tusi ngo tan arasosah ái Káláu ákte oror pagas mai ngo ur káián kán matananu, tan táit er na hut muswan si git.
23 Ái Káláu sang a mánán on ngo iau parai támin á minái. Kápte iau nem ngo ina tari tilik taun uri iátin i gam mai wor rakrakai uri narsá gam suri sápkin er a hut i katbán i gam. Ái á káplabin kápte iau kaleng suri laum gam main Korin.
24 Koion gama hol on ngo iau nem suri ina kátlán i kamu ruruna. Káp ina te longoi ngorer kabin gam tur dik pagas mai kamu ruruna. Mái sár ngo gima hut, ki gim nem ngo gita him tiklik suri apakta pasi kamu gasgas.