Polón Peba Mórrag
Galatia
Sos Pamkolpamdó
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Mórrag Nótó Wialómórr, Nóma, akó Nóla
⌊Apostol⌋ Pol ini peba mórrag wató wialómórr Galatia prrobins sos pamkolpamdó. Aprrapórr wa ini peba mórrag ugón wialómlórr pail 49 ngarkwat nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm, Pol a Barrnabas amkoman bangun pamkolpam nóma umulbain namülnürri Antiok wirri basirr sosdó (Apostolab Tórrmen 14:28).
Galatia
Galatia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne prrobins alngomól yarilürr. Errkya ene prrobins Tórrki kantrri kugupidüma, Eisia Maenorr kugupidü. Pol ini peba mórrag dokyanan sosdó zirrnapónóp ene prrobins kugupidü. Wa ne sosbóka apónda atang poko 1:2, aprrapórr we klambóka apónda ini aüd wirri basirr kugupidü, Dórrbi, Listrra, akó Ikonium. Pol akó Barrnabas ini basirrdü umul bainürri ibü ngaen-gógópan ne agóltagól yarilürr Yesun Morroal Bóktan amgolkü pail 46dügab kókó 48 amrran. Sosa ugón bórrangórr ola.
Ene Ikonium wirri basirrdü barrkyanan Zu koboa ngyaben yarilürr, da Pol umulbain zaget ola bókyanórr ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋. Abün ⌊Zu pamkolpam⌋ akó Zu-koke nidi kwarilürr Yesun amkoman angun pamkolpamóm bainóp. Listrra akó Dórrbi i amkoman Zu-koke wirri basirr namülnürri, Rrom godódó ne tóre kwarilürr. Luk ibükwata wialómórr, Pol akó Barrnabas, i Listrram nóma umul bainürri Apostolab Tórrmen 14dü.
Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Polón zitülkus ini arüngan peba mórrag wialómóm we kla yarilürr, Galatia amkoman bangun pamkolpam dümdümdü amarrum obae umulbaindügab, abün amkoman bangun pamkolpama ne kla mamoanóm bainóp. Ene müp wa tai we kla yarilürr igó, ngibürr wirri Zu pama, Yesun amkoman angun pamóm nidi bainóp, ene amkoman bangun pam, Zu-koke nidi kwarilürr, ibü nilóp tibiób ⌊gyabi sopae singgalgónóm⌋ akó ngibürr Zu gida mamoanóm.
Ini peba mórragdó Pol Galatia pamkolpam wirri arüngi nilóp ene obae umulbain bóktan amgatóm akó bakonóm Morroal Bóktandó Yesunkwata, Pol ibü ngaen-gógópan ne klambóka umul ninóp (1:6-7). Ene Bóktana igó poko müsirrga ainda wa, ma zidbain ia ipudo wata gyauranme akó ma ia ngyabeno Zu gida kalkuma (5:1).
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-5
B. Darrü Morroal Bóktan Yesunkwata babula, wata darrpan Bóktana 1:6-10
C. Pol tóba bódlangórr wagó, wa amkoman apostola 1:11–2:21
1. Pol apostolóm ia bainürr 1:11-24
2. Apostola Polón emzyetóp Zerrusalemóm 2:1-10
3. Pol Pitan agórr Antioküm oya tórrmenanme 2:11-21
D. Pol wekwata wialómórr, Mosesón gida akó Yesun amkoman angun 3:1–5:1
1. Mi dümdüm tonarr pamkolpamóm bairre amkoman bangundügabi, a gida mamoandógabi koke 3:1-14
2. Mosesón gida akó alkamül-koke bóktan 3:15-29
3. Mi myamem leba zaget is kokeakla, a mi Godón olmalóm kuri bainóp 4:1-7
4. Polón gyakolae Galatia sos pamkolpamabkwata 4:8-20
5. Agarr akó Serra 4:21–5:1
E. Mi iazan ngyaben kwarilo 5:2–6:10
1. Yesu Kerrisozan ngyabendó barrób 5:2-12
2. Mibü moboküpdü ubi mibiób darrpan-darrpandó asi ki yarilün 5:13-15
3. Mi Godón Samu mamoan kwarilo a mibiób kolae büban ubi koke 5:16-26
4. Mi mibiób darrpan-darrpan tangbólean kwarilo müp amarrum 6:1-10
F. Dómdóm alakón bóktan 6:11-18
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
1 Ka, Pol, ⌊apostol⌋ nótókla, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Pamkolpam ó darrü pama kürü koke zirrkapónórr. A Yesu Kerriso akó God, Ab nótóke, oya nótó irsümülürr büdüldügab, i kürü zirrkapórri.
2 Blaman ⌊zonaretala⌋, kankü ae nidipko, dabyóndako morroal yawal bóktan zirrbapónóm yabüka.
Ka yabüka wialómdóla, sos pamkolpamdó Galatia bwóbdü nidi ngyabendakla.
3 Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó ⌊Lod⌋ Yesu Kerriso.
4 Yesu tóba arról ekyanórr mibü kolae tonarrabkü mibü aurdü amanóm ini tüpan pamkolpamab kolae gyagüpitótók akó tulmildügab, Godón ubi ngarkwatódó, Ab nótóke.
5 Mi oya ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre metat-metat. ⌊Amen⌋.
Darrü Morroal Bóktan Yesunkwata Babula, Wata Darrpan Morroal Bóktana
6 Ka arrkürrdóla igó pokodógabi, e inzan büsai ia byalüngarre oyakagabi, yabü nótó ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm Kerrison gail tonarrdóma. Ka akó ta arrkürrdóla igó pokodógabi, e ia darrü umulbain bóktandó byalüngarre. I ene umulbain bóktan igó ngiliandako, morroal bóktan Yesunkwata, a ene koke.
7 Darrü morroal bóktan babula Yesunkwata. A ngibürr kolpama yabü gyagüpitótók kuri nalüngrre akó ibü ubi Yesu Kerrisonkwata Morroal Bóktan amzazilüma.
8 A dele kibü darrüpa ó ta darrü ⌊anerrua⌋ kwitümgab ne darrü morroal bóktan nóma ki adrrüte, darrpan ngarkwatódó kokea ene Morroal Bóktan, ki ne poko büdrrat kwarilnürrü yabüka, God oya ki amórr!
9 Ki yabü ini poko nüzazilóp ngaen, ka errkya akó arükla: Darrü oloma ne yabüka darrü morroal bóktan nóma adrrüte, darrpan ngarkwatódó kokea ene Morroal Bóktan, e ne poko kuri yazebrre, God oya ki amórr!
10 Ka inzan nóma bóktandóla, ia kürü ubia pamkolpama bóktórre kürükwata wagó, ka morroal olomla? Koke, kürü ubia God wató bóktóne kürükwata wagó, ka morroal olomla. Ó ka ia pamkolpam bagürwóman ngibtanóm kaindóla? Koke. Ka ne metat nóma ki yamküla pamkolpam bagürwóman ngibtanóm, ka Yesu Kerrison ⌊leba zaget olom⌋ koke ki namüla.
Pol Apostolóm Ia Bainürr
11 Kürü zonaretal, kürü ubi yabü umul-umulan ngibtanóma igó poko, ka yabüka ne Morroal Bóktan büdrrat namülnürrü, pamkolpamab gyagüpitótókdógabi kokea.
12 Zitülkus módóga, ka ini Bóktan darrü olomdógab koke ipadórró akó kürü darrü pama koke umul ain yarilürr, a ene go Yesu Kerriso yarilürr, kürüka nótó okaka simzazilürr.
13 E barrkrrurrü ka ngaen ⌊Zu pamkolpamab⌋ gida ia mamoan namülnürrü. Akó ka arüngane Godón sos pamkolpam ia wirri müp alión namülnürrü akó bütanin namülnürrü ibü kolae bainüm.
14 Ka Zu pamkolpamab gida karibóka-koke mamoan namülnürrü. Kürü kólba bwób lüól kamdala gida inzan koke mamoan kwarilürr. Zitülkus módóga, ka kólba abalbobatalab umulbain bóktan mamoan namülnürrü moboküpan wirri ubidügab.
15-16 A God ma gyagüpitótók esenórr tóba Olom okaka amzazilüm kürü moboküpdü. Wa kürü ngaen-gógópan tebe-tebe kümaikürr, ka kólba aipan bikómdüzan namülnürrü akó wa kürü ngikaunürr tóba gail tonarranme. Wa tóba Olom okaka simzazilürr kürü moboküpdü, igósüm ka oyakwata Morroal Bóktan ki amgola ibüka, Zu-koke nidipko. Ini pokoa nóma tómbapónórr, ka ikik bókrran bóktan amtinüm darrü pamdó koke wamórró.
17 Akó ka Zerrusalem wirri basirrdü koke kasilürrü ibüka ikiküm, apostolóm singül kwata nidi bainóp. A ka ma dümdüman Arrabia pórrpótyapdó wamórró. Ene kakóm, ka we tolkomólórró Damaskus.
18 Yesu tóba kürüka nóma pupo tübyónürr, aüd pail ene kakóm, ka we kasilürrü Zerrusalem Pitan asenóm. Ka wankü ola 15 ngürr amarró.
19 Ka ta Zeimsün emrranórr, Lodón zoret, da ka ngibürr apostol koke nósenarre.
20 Ka ne poko wialómdóla amkoman pokoa. Ka yabü Godón obzek kwata byaldóla, ka obae koke tizdóla.
21 We kakóm, ka we wamórró Sirria akó Silisia bwóbdü.
22 Sos pamkolpam Zudia prrobinsdü, Yesuka nidi dabyórrünako, i kürübóka umul küsilan kwarilürr.
23 A i wata ene bóktan arrkrru kwarilürr wagó, “Mibü ngaen wirri müp ne oloma alión yarilürr, errkya ma ene dadan bóktan wató amgolda Yesun amkoman angunankwata, wa ngaen kolae ainüm ne amkoman bangun yangólórr.”
24 Da módóga, i Godón ngi wirri kwitüm emngyelnóp, zitülkus God kürüka ne poko tónggapónórr.