13
Yesu Tóba Umulbain Olmalab Wapór O Nugulóp
1 ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ kari poko nóma yarilürr, Yesu umul yarilürr wagó, oya abüs küp kuri semrróne oya ini tüp amgatóm, Abdó alkomólóm. Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ metat asi yarilürr ibüka, oya tóbanan nidi kwarilürr ini tüpdü, akó oya moboküpdü ubi asi yarilürr ibüka tai kókó oya dómdóm ngürr nóma semrranórr.
2 ⌊Debóla⌋ Zudasón, Saemon Iskarriotón siman olom, ngaensingül gyagüpitótók ekyanórr Yesun wirri pamab tangdó angrinüm. Yesu tóba umulbain olmalpükü simam nóma alo yarilürr,
3 wa umul yarilürr wagó, Aba blaman kla oya tangdó kuri irrbüne. Wa umul yarilürr, wa Godkagabi tamórr, da wa akó Godka alkomóldase.
4 Da wa alo tógaldógabi bupadórr, tóba tumum mórrkenyórr ininürr. Barrgon mórrkenyórr ipadórr, tóba kobtoldó byamrókórr.
5 Wa nae apür kurrópdü ekanórr, da tóba umulbain olmalab wapór bagul we ngarkwat bókyanórr. Wa akó bargon mórrkenyórri zipür we norrgonónóp, wa ne kla byamrókórr kobtoldó.
6 Yesu Saemon Pitaka nóma tamórr, Pita oyabóka wagó, “Lod, ma ta ia kubó kürü wapór nugulo?”
7 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ma wa errkyadan koke emzyeto ka ne kla tónggapóndóla. Ma wa sab solodó emzyeto.”
8 Pita oyabóka wagó, “Kokean, ma kürü wapór kokean nugulo!”
Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka ne marü koke nóma mugulo, igósidi ma sab babul namulo kankü.”
9 Saemon Pita oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Lod, ma wa kürü wapór tibióban agulgu, a ma kürü tang a singülpükü kugul!”
10 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Nadü pama blaman apüre, wa blaman ⌊kolkala⌋. Wa myamem dudu koke apüre, wata igósidi tóba wapór nizan nugule. E wa blaman kolkalakla; wata darrpan yenkü asine, wa kolkal kokea.”
11 (Yesu umul bainürr oya sab wirri pamab tangdó nótó ingrine. Wa ene igósidi bóktanórr wagó, “E wa blaman kolkalakla. A darrü yabükagab kolkal kokea.”)
12 Yesun ibü wapór bagula nóma blakónórr, wa akó tóba tumum mórrkenyórr batenórr. Wa tóba mórran pokodó alkomólórr tógaldó. Da ibü nümtinóp wagó, “E ia kuri emzyetane, ka yabüka ne poko tónggapóna?
13 E kürü Umulbain Pam akó Lodbóka ngiliandakla. E amkoman poko bóktandakla: ka módógla.
14 Ka yabü wapór kuri nugulnüma yabü Lodzanla akó Umulbain Pamzanla, da e ta igósidi yabiób darrpan-darrpanab wapór inzan bagul kwarilünke.
15 Ka wa ini yabü asenóm akó umulümpükü tónggapóna. E inzan tómbapón kwarilünke, ka yabüzan nangónónóma.
16 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ⌊leba zaget olom⌋ wirri kokea tóba wirri pamdógabi, akó bóktan bamtül pam wirri kokea oyakagabi, oya nótó zirrapónda.
17 E ini amkoman bóktan kuri umulbainane. E sab bagürwóm koralo, e ne tórrmendó nóma urrbulo.
18 Ka wa yabü blamandó koke bóktandóla; ka umulóla ka nibiób yazebórró. A ngaen Godón Wialómórrón Bóktana ne poko bóktanórr, ene pokoa küppükü kuri baine wagó, ‘Ki alo nisadi alo namülnürri, kürüka kolae wató tónggapónórr.’
19 Ka wa yabü errkyadan azazildóla, ene da ma sab tómbapóne. Ini bóktan kakóm nóma tómbapóne, e sab amkoman kangunane wagó, ka watókla, ene ⌊Kerriso⌋.
20 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka nadü pam zirrapóndóla, oya morroal tonarre nótó nóma apadóda, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, enta igósa, wa oya morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr.”
Yesu Nis Ngim Tóba Büdülankwata Bóktanórr
(Metyu 26:20-25; Mak 14:17-21; Luk 22:21-23)
21 Yesun ene bóktan kakóm, oya moboküpdü wirri müp yarilürr, da wa ibüka dümdüman bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrüpa yabükagab kalma kürü wirri pamab tangdó wató küngrine.”
22 Umulbain olmala tibiób ola ngabkanónóp; i umul-kók koralórr wa tai noanbóka apón yarilürr.
23 Darrü umulbain oloma, Yesun moboküpdü ubi neanka yarilürr, oya minggüpanan nólgópe banomól yarilürr.
24 Saemon Pita ene umulbain olomdó tangane wagó, “Yesun imti, wa ia tai noanbóka apónda!”
25 Wa Yesun dalgüpdü banomólórr, da oya imtinürr wagó, “Lod, ia nótóke?”
26 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka ini brred poko kübüldü yanggóbolo. Ka kubó noan ekyeno, da ene olom módóga.” Wa yanggóbólórr, da Zudasón we ekyanórr, Saemon Iskarriotón olom.
27 Zudas ene brred poko nóma ipadórr, satania oyaka ugón bangrinürr. Yesu oyabóka wagó, “Ma ne kla tónggapónóm kaindóla, da büsai tónggapó!”
28 Darrüpa ene alo tógaldó koke emzyatórr, Yesu ini poko iade bóktanórr Zudaska.
29 Zudas mani ngabkan olomzan yarilürr, ngibürr umulbain olmalab gyagüpitótók igó yarilürr wamaka, Yesu oya ngibürr kla bumiógüm ile Büdül Kórzyón Tóredó amarrum, ó akó ngibürr kla aliónüm elklaza-koke pamkolpam.
30 Zudas ene brred poko nóma ipadórr, wa dümdüman pulkaka we burruanórr. Ugón irrüb yarilürr.
Küsil Gyabi
31 Zudas nóma burruanórr, Yesu bóktanórr wagó, “Errkyadan Pamkolpamab Oloma ⌊wirri kómal zyón⌋ apadóda tóbankü; akó oyakama ta wirri kómal zyóna tótókda ama Godka.
32 Zitülkus wirri kómal zyóna oyakama tótókda ama Godka, God ta sab igósidi Olom wirri kómal zyón ekyene tóbakagabi; wa ene poko kubó dümdüman tónggapóne.
33 Moboküpdü olmal, ka sab yenkü ae tugupurr watóm namulo. E sab kürü kyamkülane, da ka yabü errkya byaldóla, ka Zu wirri ngi pam ne poko nilarre wagó, ‘E gaodó kokeakla ola tótókóm, ka nóla tótókdóla.’
34 Da errkyadan ka yabü küsil gida bóktan poko akyandóla: yabü moboküpdü ubi asi kwarile yabiób darrpan-darrpandó. Kürü moboküpdü ubizane yabüka, yabü moboküpdü ubi ta inzan kwarile ngibürr kolpamdó.
35 Yabü moboküpdü ubi darrpan-darrpandó asi ne nóma yarile, da blaman pamkolpam sab umul kwarile wagó, e kürü umulbain olmalakla.”
Yesu Singül kwata Bóktanórr Wagó, Pita Sab Oya Yalpine
(Metyu 26:31-35; Mak 14:27-31; Luk 22:31-34)
36 Saemon Pita Yesun imtinürr wagó, “Lod, ma ia nubó tótókdóla?”
Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka nóla tótókdóla, errkyadan ma koke tókyeno, a ma kürüka sab solodó tókyeno.”
37 Pita oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka wa gaodó koke iadela marüka akyanóm errkyadan? Ka sab nurrótoko marünkü!”
38 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ia ma amkoman kürünkü nurrótoko? Ka marü amkoman poko ayaldóla: siman karrakarra póyaea bóktan küsil nóma yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino igó, ma kürübóka umul-kókla.”