8
Arról Apad Godón Samudüma
Da módóga, errkya kolae tonarrab darrem babula ibünkü, Kerriso Yesuka dabyórrün nidipko. Zitülkus módóga, arról Samuan arünga kürü* kuri kurruanórr kolae tonarr akó büdül, ibü arüngdügabi Kerriso Yesukama. Gida gaodó koke yarilürr mibü ⌊aurdü amanóm⌋ kolae tonarran arüngdügab, zitülkus oya arünga kari-karibóka zao-zao bainürr tüpan bübanme. A God mibü aurdü semanórr kolae tonarran arüngdügab, wa tóbanan Olom nóma zirrsapónórr. Ene Oloman büb kolae tonarrpükü tüpan bübzan yarilürr. Wa tóba büb ⌊gyaur klamzan⌋ nókyenóp kolae tonarr amanóm. Inzan tonarre God tüpan bübdü kolae tonarr zaz yónürr akó ⌊kolaean darrem⌋ ekyanórr. Ene igósüm, mi blamana gidan dümdüm bóktan poko ki mamoan korala, mi, kolae tonarr koke nidi ok aindakla mibiób ngyaben balngomólóm, a Godón Samu nidi ok aindakla mibü ngyaben balngomólóm. Ene kolpam, kolae tonarr nidi ok aindako tibiób ngyaben balngomólóm, i tibiób gyagüpitótók tibiób tüpan büban ubidü arrbündako. A ene kolpam, Godón Samu nidi ok aindako tibiób ngyaben balngomólóm, i tibiób gyagüpitótók Godón Samuan ubidü arrbündako. Darrü oloma tóba gyagüpitótók büban ubidü nóma angrinda, wa büdül kwatódóma. A darrü oloma tóba gyagüpitótók Godón Samuan ubidü nóma angrinda, wa arról akó paud apadóda. Ne oloma tóba gyagüpitótók tüpan büban ubidü nóma angrinda, wa igósidi Godón gódam koke-e. Wa Godón gida koke mamoanda. Anda, wa gaodó kokea Godón gida mamoanóm. We zitülkusdü, wa büdül kwatódóma. Tüpan büban ubia nibiób balngomólda, i gaodó kokeako Godón bagürwóman ngitanóm.
A yadi, tüpan büban ubia yabü koke balngomólda, a Godón Samua yabü balngomólda, igó ne amkoman nómade wagó, Godón Samua yabü büb kugupidü ngyabenda. Kerrison Samu babul noakama, wa Kerrison koke-e. 10 Igó ne amkoman nómade wagó, Kerriso yabü büb kugupidü ngyabenda, yabü büb go büdül kwatódómako kolae tonarrabme, a yabü samu go arrólako ⌊dümdüm tonarrabme⌋. 11 Akó igó ne amkoman nómade wagó, God, Yesun nótó irsümülürr büdüldügab, oya Samua yabü büb kugupidü ngyabenda, da God, Kerrison nótó irsümülürr büdüldügab, sab yabü büb ta irsine büdüldügab. Wa yabü büb arról nülirre tóba Samudüma, yabü büb kugupidü nótó ngyabenda.
12 Da módóga, zonaretal, mi wata ngyaben kwarilo Godón Samuan ubi ngarkwatódó, a igó koke, tüpan büban ubi ngarkwatódó. 13 Zitülkus módóga, e ne nóma ngyabendakla tüpan büban ubi ngarkwatódó, e sab nurrbarino. A e ne yabiób büban kolae tulmil nóma büdüldü irrbünane Godón Samuan tangbamtindügabi, e arról kwarilo. 14 Ene amkomana, zitülkus Godón Samua nibiób balngomólda, i Godón olmalako. 15 E Godón olmalakla, zitülkus God yabü ne Samu nókyenóp, igó samu kokea, yabü nótó gum-guman ngibtanda ⌊leba zaget⌋ kolpamzan. A e ene Samu nóma ipüdarre, wa yabü Godón olmalóm ninóp. Akó ene Samudüma mi górrgandakla wagó, “Ba, kürü Ab!”+ 16 Godón Samu akó mibü samu, i nizana igó bóktan karrkukus aindamli wagó, mi Godón olmalakla. 17 Zitülkus mi oya olmalakla, mi sab igósidi oyakagab blaman elklaza yazebrre. Mi sab ene elklaza yazebrre Kerrisokü, mi amkoman ne azid nóma aeng kwarilo wankü, igósüm mi ta oya ⌊wirri kómal zyón⌋ ipüdórre wankü.
Elnga Wirri Kómal Zyón
18 Ka amkoman gyagüpi tótókdóla wagó, mibü azid aeng ini tonarrdó wata karia, ka wirri kómal zyón nóma ngakandóla, wa sab mibüka ne kla okaka simzazile. 19 God blaman ne elklaza tómbapónórr, oyakamóm nae amandako ibü okaka azazinüm oya olmal nidipko. 20 Zitülkus módóga, ene tómbapórrón elklaza gaodó kokeako tómbapónóm, i ne kla ki tómbapórre. I gaodó kokeako, igó koke igó tibiób ubi ngarkwatódó, a Godón ubi ngarkwatódó. A ⌊gedlóngóm bain⌋ asine 21 wagó, ene tüpdü tómbapórrón elklaza sab yuse abürründügabi, enana errkya ene elklaza amkoman abündako. Olgabi ene tómbapórrón elklaza sab popa we korale Godón olmalab wirri kómal zyóndü. 22 Ki umul igósakla wagó, ngaendógab kókó errkya blaman tómbapórrón ne elklazako molwal bangóndako akó azid aengdako wamaka kola ngaen-gógópan azid nóma apadódo, marrna bain minggüpanan. 23 Akó wata idi koke, a mi ta inzan, Godón Samu nidi ipüdóp ngaen-gógópan gyaur klamzan, mi molwal bangóndakla moboküpdü, mizan Godkamóm nae amandakla mibü dudu dümdüm aliónüm tóbanan olmalzan. Ene tonarrdó, wa sab mibü büb aurdü semóne nurrbarin-gum. 24 Zitülkus módóga, mi ene klamóm gedlóngóm baindakla we tonarrdógab, God mibü nóma zid tinóp. A mi ne darrü klamóm nóma gedlóngóm bairre, mi ne kla kuri nóserre, mi taiwan koke gedlóngóm bairre ene klamóm. Ia darrü olom asine nótó gedlóngóm bainda, wa ne kla asenda? Koke. 25 A mi ne darrü klamóm nóma gedlóngóm bairre, mi asen küsilan ne klamakla, mi ene kla piküpan akyan kwarilo.
26 Ene dadan ngarkwatódó, Godón Samua mibü tangbamtinda, mi arüng-koke nómadakla samuan ngarkwatódó. Zitülkus módóga, mi umul-kókakla mi larógóm tóre ki bako korala, a Godón Samua wató tóreda mibünkü syóngpükü, bóktan opor-babul. 27 God, nótó asenda mibü moboküpdü ne klame, wa tóba Samuan gyagüpitótókbóka umula. Wa umula wagó, Samua tóreda Godón pamkolpamabkü Godón ubi ngarkwatódó.
28 Akó mi umul igósakla wagó, Godón zagetanme morroala sab tame blaman klamdógab ibünkü, ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbe Godkamóm, wa nibiób ngibaunürr tóba angrirrün bóktan ngarkwatódó. 29 Zitülkus módóga, God ngaen nibióbbóka kuri umul bainürr, wa ta ngaen amanórr tóba Olmalzan bainüm tóba obzeksyók ngarkwatódó. Ene igósüm, oya Olom sab ngaen olomzan yarile abün zoretalpükü. 30 Akó wa nibiób ngaen amanórr tóba Olmalzan bainüm, wa ibü ta ngibaunürr. Akó wa nibiób ngibaunürr, wa ta ibü dümdüm tonarr pamkolpamóm ninóp.§ Akó wa nibiób dümdüm tonarr pamkolpamóm ninóp, wa ta ibü ngi wirri kwitüm emele akó sab wirri kómal zyón nókyerre.
Godón Moboküpdü Ubi
31 Da mi ia poko bóktórre inikwata? God ne minkü asi nóma yarile, ia darrü pam gaodóma mibüka bóka bamgünüm? Koke! 32 Anda, God tóbanan olom koke lal yarilürr, a wa ma oya ibü tangdó ingrinürr, oya nidi ki emkólórre. Wa ene kla tónggapónórr mibü blamanabkü. Wa mibü tóba Olom tókyenóp, da ia wa sab blaman elklaza mibü popa koke tülirre? Ó, wa sab tülirre. 33 Ia darrü pam sab asi yarile, nótó bóktóne Godka wagó, oya alearrón pamkolpama darrü kolae tónggapónóp? Koke, zitülkus God ene watóke, ibü nótó azebda dümdüm tonarr pamkolpamzan. 34 Ia darrü pam gaodóma ibü zaz ainüm akó Godka bóktanóm wagó, wa ibü kolaean darrem ki nülirre? Koke, zitülkus Kerriso Yesu nurrótókórr mibünkü. Akó wirrian kla módóga ene klamdógab: God oya irsümülürr arróldó. Akó errkya wa wirri pabodómase Godón tutul tangdó akó Godka tóredase mibünkü. 35 Ia darrü pam gaodóma ó ia darrü kla asine mibü arrgrratóm Kerrison moboküpdü ubidügabi? Koke. Kerrison moboküpdü ubi metat asine mibüka. Ia müp tonarra tótókda ó mibü moboküp müpdümako, ta ia ngibürr kolpama mibü wirri müp alióndako. Ia kua, ta ia mibü mórrkenyórr babulako. Ia mi büdül aroat kwatódómakla, ta ia darrü pama mibü akrranóm kainda gazirr turriki. 36 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,
“Marü ngianme, ngibürr kolpama kibü akrranóm kaindako dudu ngürrzan;
i kibü igó ngabkandako wagó, ki ⌊sipzanakla⌋, i nibiób bódabónóm kaindako.”+
37 A blaman ini elklaza nóma tómbapóndako, mi ibü memokan ⌊ut-ut baindakla⌋ oyakama, moboküpdü ubi noane mibükamóm. 38-39 Ka ini poko igósidi wialómdóla, zitülkus ka amkoman karrkukusi angundóla wagó, darrü kla gaodó kokea mibü arrgrratóm Godón moboküpdü ubidügabi, Kerriso Yesuka ne klame, mibü Lod. Ia mi nurrbarino, ta ia mi arrólakla. Ia ⌊anerruako⌋, ta ia kolae samuako.* Ia errkya ne klama tómbapóndako, ta ia sab ne klama tómbapón kwarile. Ia darrü arüngpükü klama, ia kwitüdü ne klame, ta ia tüp kugupidü ne klame, ta ia darrü tónggapórrón ne klame.
* 8:2 kürü: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: mibü. Akó ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: marü. 8:10 yabü samu go arrólako, Grrik bóktanan darrü küp módóga: Godón Samua arról akyanda. + 8:15 Galatia 4:5-7 8:29 umul bainürr, Grrik bóktan oporan darrü küp módóga, yazebórr. § 8:30 God pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm bainda Yesu Kerrisokama, ibü amkoman bangundügabi. + 8:36 Wórr Peba 44:22 * 8:38-39 kolae samu, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna singüldü pam. Mórrke-mórrke módóga: rulers.