5
Jisaso ént Betesda aokore fek arop ankárank fwapi papámp kar
Taki pwatea maok, Juda lotu i konap Yae Tokwae korop námp fek, Jisaso Jerusalem mek akwap.
Jerusalem mek sipsip mank konap ménki tokwae yak námp fek ént aokore am fek yak. Am ént aokoreamp e te Hibru kar fek te ‘Betesda’rá sér i konapon. Am ént aokore fik, tankáp mwanap naepik éntik yoroia pwate nap yak námpon. Am kaerik am fek te kápae kare touwenap arop am fek tankáp konap te yi néneráp arop, tá pu kwataenámp arop, tá kour surumpwi yakápnap arop fárákap am fek tankáprá ént meknámp purumpur aokanoria yépékrá tankáp i konapono. Ankwap ke fek Tokwae Karamp enselo ént aokore mek am mek pɨkia anakop nánko, am ént purumpur aokea pwaránko maok, tá arop am mek manénkɨr mekia pɨk nánko te maomp touwerao kor warko fwap i konámpon.
Arop ankárankamp ént aokore fik am fek tank námp te maomp touwe te 38 yopwar yakámp. Jisaso am arop ampánko, man nkea maok, maomp touwe te wokwaek karkampao yak námpria wae mérámp kwamp, Jisaso man sérrá, “Ae te amo te waráp pourou te fwapanoria nape?”
Aeránko maok, am touwenámp arop támao Jisasomp kar pwarokwaprá sérrá maok, “Arop Tokwae, ént purumpurnámp ke fek te, onan sámpeaka ént aokore mek pap naenámp arop te mono. Onoku pɨk nae nanko maok, arop ankwapao onan kámá-pwarará námomékɨr mekia pɨk konámpon.”
Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Amo fárámprá waráp am fek amp i konap ankank sámprá akwapae.” Aeránko maok, am aropamp pourou koupour kar wae kwapwe kare. Aenánko maok, táte am arop náráp am fek amp i konámp ankank sámpea akwapámp. Am yae te Sabat yae fekara, 10 Juda taokeyakáp konap arop fákáre am fwapinámp arop táman sérrá, “Oukoumwan te Sabat yae fekara, amo te waráp amp i konap ankank sámpea akwap kwapono. Am te founo.” 11 Aerapo maok, mao am fárákapan sérrá, “Onan fwapi papnámp aropao onan, ‘Waráp am fek amp i konap ankank sámpea akwapae’rá séri námpon.” 12 Am fárákapao man turunkrá, “Amwan te apae aropao sérrá, ‘Waráp am fek amp i konap ankank sámpea akwapae’ ri námpon?” 13 Aerapo maok, kápae kare koumteouráp arop am fek néntápapo, Jisas wae akwap tenámpara, am touwe fwapinámp aropao kor mao te wanonorá fwapia mér mono.
14 Wakmwaek Jisaso lotu nap tokwae mek man nkea maok, man sérrá, “Amo wawae! Oukoumwan te amo wae fwap napon. Warko amo kwatae nɨnɨki kwapono. Takria waráp pourou warko touwe tokwae kar koropantáno.” 15 Aeránko maok, am aropao akwapea Juda taokeyakáp konap arop fákárean sérrá, “Onan touwe fwapi papnámp arop te Jisas támaono.”
16 Aerámpantá maok, am fákárerao am feknámpia Jisasén yoporrá pokopiapon. Am te apae riteanápe, Sabat yae fek takrá tére námpantá niapon. 17 Aeapo maok, Jisaso nopok am fárákapan sérrá, “Onomp Naropwar te kápae kare por kumur méntép térerá koropea oukoumwan námpon. Tá ono kor tére konampon.” 18 Aerámpantá maok, am fákárerao wawia yonkwae pwarámpea Jisasén sámp-wouroump mwaria wae. Aeria mao arakrá sér, “Mao te Sabat yae anepér i konap lo mwar oupoukour akwap mono. Mao sérrá, ‘Kwar te náráp Naropwar kare’rá sénámpon. Am kar mao takrá sénámp te námoku támao Kwar niamp yak námpon!”
Kwaromp Táráp tére naenámp kárákáre yaknámp kar
19 Jisaso am fárákapan nopok sérrá, “Ono waeman yumwan kare kar sénampon: Táráp námoku mwar te námokuráp nɨnɨk fek saráp ankwap ankank tére naenámp pourou mono. Mao tére námp ankank te Naropwaro nánko nkea pwatea maok, kápae kare ankank Naropwaro tére námp te, Tárápao kor mántwaok tére námpon. 20 Am te apae riteanápe, Naropwaro náráp Tárápan warákárria man ponankor ankank yénkép námpon. Tá yumo korokop tokwae mwanap ankwap tére tokwae kar, mámá oukoumwan tére námpan kámákár akwap námp yénkép naerámpon. 21 Naropwaro sumpwinap arop kéménkia paprá yiki yak nénk konámpono. Tá taknámp Tárápao kor námoku warákárnámp nɨnɨk fek aropan yiki yak nénk naerámpon. 22 Naropwar te arop ankwapan yurukuprá kot mo i konámpono. Kot mwanap tére te wae ponankor Tárápan sánk tenámpon. 23 Aenámpara, arop ponankor Naropwaromp eran sakap konapnámp taknámp, Tárápamp eran kor sakap mwanapono. Arop Tárápamp e sakap mo i konámp te, Tárápan sámp-kérép nánko éknámp Naropwaromp eran kor sakap mono.
24 Ono wae yumwan kare kar sér rae: Arop onomp kar wawia onan sámp-kérép nánko éknamp Naropwar man mér námp te, mao te fwap yiki yaká yak naenámpon. Am arop man kot mo, tá sumpwi konap pwararea oukoumwan te wae yiki yak námpono.
25 Ono yumwan kare kar sér rae: Am korop naenámp yae te oukoumwan te wae korop námpon. Aenámpara am arop fákáre oukoumwan sumpwi nap niamp yakáp nap, Kwaromp Tárápamp kar wa mwanapon. Tá am wanap arop fárákap te yiki yakáp sámp mwanapon. 26 Naropwar te námoku yiki yak fi korara, Tárápan kárákáre sánk nánko, mao kuri yiki yak fi korrápono. 27 Mao te Aropamp Tárápara, Naropwaro man koumteouráp aropamp nɨnɨk yurukuprá kot naenámp kárákáre sánk námpon. 28 Yumo te am ono má sénamp kar táman nɨnɨk tokwae kwapono. Am ke korop naerianámp te, apár me mek yakápnap ponankor koumteouráp arop te Tárápamp kar wawia, 29 apár me pwarará érik ouroumpá korop mwarea napon. Takia maok, arop fárákap kwapwe kare nɨnɨki nap te warko ferámpea yiki yakáp mwanapon. Aeno kwatae nɨnɨkinap arop fárákap te warko ferámpea tukupá kotia napo, kotao sérrá, ‘Ponankor yaomwi mek pɨkenk’rá sénaenámpon.”
Arop ankwap fárákap ‘Jisas te wano’rá sériap kar
30 Jisaso warko sérrá, “Ono te onokump nɨnɨk fek ankwap ankank tére nanamp pourou mono. Ono te Naropwaro sénámp karwaok sarápria koumteouráp aropamp nɨnɨk yurukup nampono. Tá ono kot namp yae-párák námp te, apae riteanápe, ono te onokump nɨnɨkaok mono. Onan sámp-kérép nánko ék namp Naropwaromp nɨnɨkaok saráp nampara námpon.
31 Táte onoku mwar saráp téreria, onokump nɨnɨk fek kar farákáp nanko te, onomp kar te arop fárákapao karenoria fwapia mér mono. 32 Aeno arop ankwapao fokopeyakria onomp kar farákáp nánko te, ono wae am onomp kar farákáp námp te karenorá mér nampon.
33 Yumo Jononámpok arop tirá kérép napo, tukupea wa napo, mao onomp nɨnɨk ntia tére nanampan ‘Am te kare karono’rá sérimpon. 34 Ono te arop ankwapao onomp kar, tá onomp tére ‘Karenorá sérenk’rá nɨnɨk mono. Aeno onomp nɨnɨk te, Kwaro yumwan warko éréképanoria maok, ono má kar farákáp nampon. 35 Jon te lam wae niampi yakria arop yumwan ponankor wae sánkámpon. Tá fae tákáre ke fek yumo am wae táman warákár napao maok, warko pwarari napon.
36 Aeno ankank Jonén kámákár akwap námp te mao oukoumwan ono tére nanamp máman farákáprá sérimpono. Am te am tére ponankor onomp Naropwaro onan, térea pwaraeria sáp námp támaono. Ono am tére nanko, aropan onomp Naropwaro onan sámp-kérép nánko ono ék namp yénkép námpon. 37 Tá onomp Naropwaro onan sámp-kérép nánko ono ék namp te, mao námoku kor onan yumwan yénkép námpon. Aenámpan maok, yumo te maomp kar te kánanke wa mo kar, tá yumo maomp yimetáp nke mo kare napon. 38 Yumo te am arop Naropwaro sámp-kérép nánko ék námp maomp kar wawia, mér mo napara, maomp karao kor yiráp nɨnɨk mek tank mo námpon. 39 Yiráp nɨnɨk te yumo Kwaromp Buk fekamp kar nkerá farákápria am kar ponankor yurukup napo, am támao yumwan yiki yaká yakáp mwanap sánk naenámprá nɨnɨk napao maok, am Kwaromp Buk fek kor onan yénkép konámpan, 40 yumo te ononampok koropea yiki yak sámp te monoria napon.
41 Ono te aropao onan e tokwae sápanáponoria mámá kar sér mono. 42 Aeno ono te yumwan wae mér nampon, yumo te Kwarén te ankár warákár mo kare napon. 43 Onomp Naropwaro onan apárok ékaeria sámp-kérép nánko ék nampan maok, yumo onomp kar sámp mo napon. Aeno arop ankárankao námokuráp nɨnɨk fek koropea sénámp karan maok, yumo koupour kar maomp kar sámp konapon. 44 Yumo te yumokuráp arop firao e tokwae sánk napo, sámp mwar kar i konapono. Ae konapan maok, yumo tére kwapwe napo, Kwaro warákárria e tokwae sánk naenámpan maok, yumo kokwae napon. Yumo tak nap te mokopia onan mér mwanapon? 45 Yiráp nɨnɨk te ono onomp Naropwaro nke námp fek yumwan kot naenámpan mpwe nɨnɨk mwanape. Mono. Yumwan mao kot naenámp arop te Moses támaono. Am arop te yumwan yaewour naenámprá nɨnɨknap aropono. 46 Táte yumo Mosesomp kar mér nap kwamp te, yumo onomp karan kor wawia mér mwanapon. Am te apae riteanápe, mao kumwinámp kar te yumwan onan érik yénkép námpon. 47 Aeno táte yumo mao kumwinámp kar karenorá mér moia te, mokopia onomp karan kor karenorá mér mwanapon?”
5:8 Mt 9:6 5:10 Jer 17:21; Lu 13:14 5:14 Jo 8:11 5:18 Jo 10:30-33 5:19 Jo 8:29 5:21 Jo 5:26 5:22 Ap 10:42 5:23 Fl 2:10-11 5:24 Jo 3:16 5:29 Ap 24:15 5:30 Jo 6:38 5:32 1 Jo 5:9 5:33 Jo 1:19-27 5:36 Jo 14:11 5:37 Lu 3:22 5:39 Lu 24:27 5:46 Ap 3:22 5:47 Lu 16:31