11
Kwarén kar toropwap mwanap nɨnɨkan sénámp kar
1 Ankwap kumuruk Jisaso akwapea ankwap fek yakrá Kwarén kar toropwap. Mao kar toropwapia pwaránko, wakmwaek mao éréképá yárak i konámp arop ankwapao man sérrá, “Tokwae Kar e, amo yinan Kwarén kar toropwap i konap nɨnɨk yénkrá farákápae. Arop ént mek nér i konámp Jono mao éréképea yárak i konámp arop fárákapan yénkrá fárákapámpnámp yinan kor takae.”
2 Tá mao am fárákapan sérrá, “Nánkár yumo Kwarén kar toropwap mwaria te yumo arakrá sér kipo:
‘Ayao! Yino nɨnɨk námp te, arop ponankor waráp e te
yiki karenorá nɨnɨkanápono.
Tá waráp firáp taokeyak nanap ke ankár koropano.
3 Fɨr kumur méntép fár mwanámp puri fek ti-sápampo.
4 Amo yinomp kwatae nɨnɨk nɨk mo, pwarampo.
Am te apae riteanápe,
Arop fárákap yinan napo, yino maomp kwatae nɨnɨk
nɨk mo pwar konámpono.
Amo yinan mokop nap nke naerianámp ankank mek
kwatae mwaek párakop kwapono.’ ”
5 Tá mao am fárákapan sérrá, “Táte yumo ou mekamp arop ankárankao maomp nouroup arop ankwap yak nánko, kumur kupuk mao akwapea am nouroupén sérrá, ‘Nouroup o! Amo onan pan yinɨnkaopwe sápae!
6 Onomp nouroup ankwap kumuruk korop nánko, man sánk nanamp fɨr tank mono.’
7 Tá am nap mekamp arop maomp kar far-pwarará sérrá, ‘Wae ménki kéri yak nánko, tárápu tia amp rae. Ono fárámpea amwan ankank sánk nanamp pourou moiane. Onan kéménki kwapono.’ Ae te mokop nae-námpono?
8 Ono yumwan sénampono: Am nap naropwaro náráp nouroupén nɨnɨkria am fek man ankank sánk mono. Mao wumwinámp kar wa te ankár kokwae kareria maok, mao fárámpea mao monámp ankank am ponankor nénk naenámpon.
9 Ono yumwan sérrá: Yumo ankank moria Kwarén sénapo te, am monap ankank fwap yumwan nénk naenámpon. Yumo ankár am monap ankank oupourounkria maok, yumo fwap nke mwanapon. Yumo ankár ménki fek poporokwap napo, Kwaro yumwan ménki kɨk-pwar naenámpon.
10 Am te apae riteanápe, arop, námo am ankank sámp naeria Kwarén sénámp te, ankár am táman sámp konámpon. Arop, ankank sámp nae nɨkia oupourounk námp te waeman táman nke konámpon. Arop, námwan ménki kɨk-pwaraeria poporokwap nánko te, Kwaro man ménki kɨk-pwar naenámpon.
11 Táte yumo ou mekamp arop ankwapamp tárápao náráp naropwarén ‘Námwan éntékam sápae’rá sénánko te, am naropwar te fwap am sénámp pwarará, tákam-ti sánk naenámp nie? Mono.
12 Táte tárápao naropwarén sérrá, ‘Námwan kae sápae’rá sénánko te, am pwarará kao kwatae sánk naenámp nie? Am támao kuri mono.
13 Yumo apárokamp kwatae nɨnɨkráp arop wuriman, yiráp tárápan kwapwe kare ankank kwaporok sánk konapono. Taknámp, yumo fwapia mér kar mwanapon: Yámar mek yaknámp yiráp Naropwar te námwan sápaeria kar toropwapnámp aropan Yiki Kor Spirit man sánk naenámpon.”
‘Jisas te Satanént tére námp’rá sériap kar
Matyu 12:22-37; Mak 3:20-27
14 Arop ankwap kwatae-aropao maomp top kor me kéri fákeyak nánko, Jisaso am kwatae-aropan yéréperá kérép nánko maok, am top kor me kéri yaknámp arop wae fwap kar sér. Aenánko maok, koumteouráp arop am táman nkea korokop.
15 Aenapan maok, arop ankwap fárákapao sérrá, “Mao te kwatae-arop poukeyak konámp Satanomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpon.”
16 Tá arop ankwap fárákapao, mao te mokoponrá nke mwar ritea am fárákapao man sérrá, “Amo kárákáre ankwap yoro napo, yino nkeaka Kwaromp kárákáre amont yak námpan mér mwanámpon.”
17 Aenapo maok, Jisaso am fárákapamp nɨnɨk wae méria, mao am fárákapan sérrá, “Táte arop maomp fi taokeyak námp kuk pɨrékarea yorowar nánko te, am fi te kwatae akwap naenámpon. Táte ankárank fi mwearoao kuk pɨrékarea yorowar nap te, am mwearo fwapi kénki yakáp mono.
18 Tá taknámp Satanomp fi kuk pɨrékarea yorowarria te, mokopia ankank poukwap mwanap kárákáre sámp mwanapon? Aeno yumo mokopia ‘Satanomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpono’rá sénapon.
19 Tá kare Satan onan yaewour nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko te, wa yiráp arop fákáreran yaewouria kwatae-arop fákáre yéréperá kérép naenámpon? Aenámpara, yumoku yiráp arop fákárerao yiráp kar yurukup napo te, pwi yak mo naeria námpon.
20 Aeno táte Kwaro onan kárákáre sáp nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko, Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te wae yiráp wonae fik korop námp mér mwanapon.
21 Táte kárákáre kor arop ankwap oump ankank tia náráp nap-topok arop koropantá yérék nánko te, maomp nap mekamp ankank fwap tankáp naenámpono.
22 Aeno táte arop ankwap kárákáre kor karerao koropea am aropan yorowaria kwe-pwararea maomp yaekamp am fek yorowar naenámp nɨnɨk kárákáre sámp konámp oumpráp ankank pouroukoupea ti-akwapea arop ankwap fárákapan nénk naenámpon.
23 Arop onomp nouroup mo námp te, mao te onomp yopor aropono. Arop onan yaewourria koumteouráp aropan ankára mek tirá koupoukour mo námp te, am fárákapan ti-yérépe nánko pɨrɨkɨmp konapon.”
Kwatae-arop warko arákarrá koropnámp kar
Matyu 12:43-45
24 Jisaso ankwap kar sérrá, “Táte kwatae-arop arop pourouk woukoupeyak námpao worékár akwapea, mao kwar saráp mek yárakrá, am mek anepér naenámp apár oupourounk nánko, yak mo nánko te, warko mao sérrá, ‘Ono am wokwaek yakamp nap mek arákarrá akwap nae!’
25 Aeria maok, akwapeaka am nap nke nánko, am nap tɨri farákápea, ankank fwapokwapia pwate.
26 Aenánko maok, mao warko akwapea, fákánek kwatae-arop fárákap maomp kwatae nɨnɨk kámákár námp éréképá koropea am nap mek yakáp. Aenapo, wokwaek am arop maomp pourou kwatae-arop yakánko, kwatae yakámpao maok, oukoumwan te warko ankár porok kwatae kare arop yak námpon.”
Warákár tokwae konap kar
27 Kápae kare koumteouráp arop yakápapo, Jisas má kar farákápámpon. Aenko yupu ankwap am ou mek yakámpao Jisasén arakrá sér, “Am yupu wokwaek amwan fárákapea amwan mom wurumpámp, mao maok warákár naenámpon.”
28 Tá Jisaso sérrá, “Mo, arop fárákap Kwaromp kar wawia mántwaok nap te, am fárákapao saráp fwap warákár mwanapon.”
Jisasén ‘Kárákáre yoroae’rá sénapo yoporimp kar
Matyu 12:38-42; Mak 8:11-12
29 Kápae kare koumteouráp arop fárákap koropea koupoukour yakápapo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Mámá ke fekamp arop fárákap te kwatae nɨnɨkráp arop fárákapono. Am arop fárákapao sérrá, ‘Krais támaonorá yénképnámp kárákáre yoro napo, nke mwaro.’ Aerapan maok, ono am fárákapan am yénkép mono. Profet Jona yénképámp ankankan saráp yénkép nanampono.
30 Jona éntékamamp yare mek yinɨnki yakea érik korop nánko, Ninive mekamp arop fárákapan Kwaro man sámp-kérép námpan yénkép námpon. Táte taknámp, Aropamp Tárápao kor apár me mek yinɨnki yakeaka fárámp nanko, mámá ke fekamp arop fárákapan Kwaro onan sámp-kérép námp yénkép nae námpon.
31 Wakmwaek Kwaro arop fárákapan yurukupnámp ke fek, Siba fi mekamp kwino mámá ke fekamp arop fárákapént fokopeyakria, mámá ke fekamp arop fárákapamp kwatae nɨnɨk érik farákáp naenámpon. Am te apaeria námpanápe, am kwin te maomp apár panek faek karaok yak námpao koropea King Solomono farákápámp nɨnɨk kour wawi námpono. Aeno mapek yaknámp arop ankárankampamp nɨnɨk kour te Solomonomp nɨnɨk kour kámákár akwap námpon.
32 Taknámp wakmwaek Kwaro arop fárákapan yurukup naenámp ke fek Ninive mekamp arop fárákap foukouri yakápria oukoumwan má ke fek yakápnap arop fárákapamp kwatae nɨnɨk érik farákáp mwanapon. Am te apaeritea námpanápe, am Ninive mekamp arop fárákap Jona Kwaromp kar farákáp nánko, wawia kwatae nɨnɨk pwarará, Kwaronámpok tukupapono. Aeapara, oukoumwan mapek yaknámp arop ankárankampao farákápnámp kar te Jona farákápámp karan kámákár akwap námpon.”
Arop pouroukamp waeran sénámp kar
Matyu 5:15-16; 6:22-23
33 Tá Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Arop lam pounkouroupea nap te mek pap mo, tap woukwapá pap mo i konámpon. Narek kákánar fek páte napo, arop am nap mek koropria kor, am lam wae táman nke mwanapria.
34 Waráp yi te waráp pouroukamp lamono. Waráp yi kwapwe kare nánko te, waráp pourou mek kuri wae kwapwe námpon. Aeno waráp yi kwatae nánko te, waráp pourou mek ponankor kɨrɨkɨp námpon.
35 Aenámpara, amo fwapia mérampo: Takria waráp pourou mek kɨrɨkɨp koropantáno. Waerao saráp yak naenámpon.
36 Waráp pourou mek ponankor wae kwapwe yak nánko, ankwapmwaek kɨrɨkɨri kɨrɨkɨp mo nánko te, waráp pourou mek ankár wae pouri yakria, lam waerao amwan tákapnámp niamp naenámpono.”
Jisaso Farisi fákáre ntia tisa fárákapamp kwatae nɨnɨkan sérimp kar
Matyu 23:1-36
37 Jisaso am kar farákáprá séri pwaránko, Farisi ankwapao, námont koropea fáraeria wumwi. Aenánko Jisas wae maomp nap mek akwapea fánaeria tank.
38 Tá Farisi tankrá nke nánko maok, Jisas te Juda firao i konap nɨnɨkaok yae yárár moi tetankrá fɨr fánánko maok, am Farisi te, Jisas máte apaereaneria nɨnɨka wae.
39 Aenámpan maok, Jisas man sérrá, “Yumo Farisi yumo te kap ntia plet younkwe mwaek saráp yárár napon. Aeno mek te kɨkiank nɨnɨk tá nkwakwe make kwatae nɨnɨkao top pwarámpá yak námpono.
40 Yumo te épépérép aropono! Kwar te ankank pu-pwaek saráp yororia mek kuri yoro moi námp nie?
41 Aeno ankank yiráp nɨnɨk mek yak námpan, ankank monap arop fárákapan yaewouranorá nénk kipo. Tak napo maok, yumo térenap ankank te fwap yiki kukur yak naenámpon.
42 Aeno yumo Farisi, yumo te fwapia mér kip! Yumo te fɨr mek sɨrarrá fépér i konap nánákáre konámp ankank tia fére-sámpramp fi papea, Kwarén ankárankamp fi sánk konapan maok, yumo ankwapan yae-párák kare nɨnɨk i konap ntia Kwarén warákár konap nɨnɨk te pwar napon. Aeno yumo te anánkaopwe nɨnɨk méntér téreria ankwap lo pwar mo napo maok, am te yae-párák naenámpon.
43 Yumo Farisi, yumo te fwapia mér kip! Yumo te lotu nap mek, arop námwan nke nap fek tankáp mwar kar, tá yumwan koumteouráp aropao koupoukourap mek, ‘Gude’rá séranáponorá kɨkiank i konapono.
44 Yumo fwapia mér kip! Yumo te arop yákáre apár me mek papea oupouri pwatea napo, arop fárákap mér moria, am yumuntukaok paokop i konapono.”
45 Táte lo méri yakápnámp arop ankwapao man sérrá, “Tisa, amo takrá sénap te, amo yinan kor kar kárákáre fek wouroumprá sénapon!”
46 Tá Jisas sérrá, “Yumo lo méri yakáp nap arop fárákap, yumo kor fwapia mér kip! Yumo kápae kare lo kánanke-táráp kák napo, koumteouráp arop ampaokrá paokopria, am lo kápae táman mokopi mokop mwarria kounkour napon. Aenapao maok, yumoku te am fárákapan kánanke yae paprá yaewour mo kar napono.
47 Yumo fwapia mér kip! Wokwaek yiráp appeyaenápo profet fárákapan yénképrá kák tenapo, yumo am apár me kwar yu fek sank moporrá párakop napon.
48 Yumo am taknap nɨnɨk te arop fárákapan yénképrá: Profet fákáreran yénképrá kákap te, fwaprá kari naponorá nɨnɨk napon. Am te apae riteanápe, mao profet fákáreran yénképrá kák tenapo, yumo maomp kwar yu fek sank moporrá paokop napon.
49 Aenapantá yonkwae kour kwapweráp Kwaro wokwaek arakrá sér: ‘Ono profet ntia aposel fákáre tirá kérép nanko, arop fárákapao ankwap fárákapan sámpá yampourourá, ankwapmwaek yénképrá kák mwanap’ rimpon.
50-51 Wokwaek Kwaro apár yoro námp fek, Abel feknámpia, profet fákáreran yénképrá kákrá koropea, Sekaraia Kwarén ofa sánk konap alta ntia lotu nap tokwae yak nánko, amore mek sumpwi námpon. Aeno mámá ke fekamp aropan te Kwaro nopok touwe kwatae sánk naenámpon. Ye, ono yumwan sénampono: Takiap fekamp touwe te, oukoumwan mámá ke fekamp arop fárákapao am fek touwe kwatae sámp mwanapon.
52 Yumo lo méri yakápnap arop fárákap, yumo fwapia mér kipo! Yumoku támao Kwarén mér kokwaeria, arop ankwap fárákap am mér sámp mwaria napo, yumo mwae kéri fákeyakáp napon.”
53 Jisas takrá séria, am nap pwarará, ek akwap nánko, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fárákap yonkwae popwarámpria téréménka waerá, Jisas te apaerá séran wa mwarria kápae kare nkwakwe make kar man turunkup.
54 Am fárákap te, man kot mwanámp karan séri kanrá am mao sénámp kar wará yépékrá yakápiapon.