13
‘Kwatae nɨnɨk pwar monap arop te yaomwi mek pɨk mwanap’rá sénámp kar
1 Jisaso am kar farákápea pwar nánko maok, am ke fek táman arop ankwap fárákapao yakápia Jisasén sérrá, “Galili mekamp aropan Pailatomp soldia fákárerao lotu nap tokwae mek faoporapo, am fárákapamp yɨri Kwarén ofa sánknap nape fɨramp yɨri yumuntuk kwarákari námpon.”
2 Aerapo maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo nɨnɨk nap te, am Galili mekamp arop fárákapamp kwatae nɨnɨkao saráp tokwaeria Galili mekamp ankwap fárákapamp kwatae nɨnɨkan kámákár akwap námpan mpwe nɨnɨk rape?
3 Ono yumwan waeman kare kar ‘Mono’rá sénampon. Aeno yumo kwatae nɨnɨk pwar moria te, take pourouráp ankank yumwan ponankor taknámp mwarea napon.
4 Wokwaek kar Siloam mekamp pouri nap tukur pɨkria, 18 arop paokimp te, yumo nɨnɨk nap te, am fárákapaoinap kwatae nɨnɨk te Jerusalem mek yakápnap arop fárákapamp kwatae nɨnɨkan kámákár akwap námpan mpwe nɨnɨk rape?
5 Ono yumwan waeman kare kar ‘Mono’rá sénampon. Aeno yumo kor kwatae nɨnɨk pwar moria te, take pourouráp ankank yumwan ponankor korop naenámpon.”
Yao fik tank mo i konámp kar
6 Jisaso wounáp kar sérrá, “Arop ankwapao yao fik wain yopwaraok yɨmptea yakrá tank naenámpan mpwerá korop ko nke námpan maok, am te ki tank mono.
7 Aenámpantá maok, am yopwar mekamp tére aropan sérrá, ‘Amo wawae! Ono yinɨnk yopwar fek ki tank naenámpan mpwerá korop ko, nke nanko, tank mo námpono. Aenámpara, amo ankár am yao karápae! Wain yak naenámp fek fápárákápáne!’
8 Aeránko maok, am térenámp aropao kor am yopwar naropwarén sérrá, ‘Wampweno. Nánkár ono má yopwar fek saráp fi akárápria kwar kwapwe karenámp fi mek kák nanko, ki tank mákean nke nae.
9 Nánkárap ankwap yopwar fek warko tank moian nkea, mo nánko maok, “Karámpae”rá sérampo.’ ”
Sabat yae fek Jisaso yupu ankárank fwapi papámp kar
10 Sabat yae fek lotu nap mek Jisaso koumteouráp aropan kar farákáp.
11 Aenánko maok, yupu ankárankan kwatae-aropao man touwe sánkánko maok, maomp paonkore kor te ankár woukoupea yárak námp te akwapea 18 yopwar fek yak.
12 Aenánko, Jisaso man nkea, koropae ritea, man sérrá, “Waráp touwe te amwan oukoumwan sámp-fákeyak mono. Wae pwar námpon.”
13 Aeria pwarará maok, maomp pourouk yae papánko maok, am yupurao náráp paonkore kor kwapwe kare naenko maok, Kwarén fáparák tokwaeriaka warákarimpon.
14 Aenámpan maok, am lotu nap taokeyak konámp aropao Jisaso Sabat yae fek yupuramp pouroukamp touwe fwapi papámpantá, nkeaka yopor yonkwae pwarámpria maok, koumteouráp aropan sérrá, “Loao sérrá, ‘Yumo tokwampok yae fek saráp tére kip.’ Aenámpara, yumwan aropao yiráp touwe fwapi papanáponoria te, tokwampok yae fek saráp korop kipo. Aeno Sabat yae fek te korop kwapono.”
15 Aeránko maok, nopok Jisaso maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo te kwekár i konap aropono! Yiráp kar te yiráp nɨnɨként ankár pourouráp mono! Sabat yae fek te yumo ponankor yiráp bulmakauramp nap mek tukupea yiráp bulmakauráp donki aokor-aokoria man ént fáranáponoria éréképá tukup konapon.
16 Aeno má yupu máte Abrahamomp tárápan maok, Satano maomp pourouk 18 yopwar fek yarokwapá fákeyak námpono. Táte ono am man woukoupeyaknámp ankank fwap Sabat yae fek wor-pwar nanamp te mokopono?”
17 Makrá sénánko maok, am Jisasén yorowar kar sérap arop fákáre am te pwarápae tokwae sámpapo maok, táte nopok koumteouráp arop ponankor mao térenámp ankank te kwapwe kare námpantá warákár tokwaeapon.
Mastet ki ntia yisan wounápnámp kar
Matyu 13:31-33; Mak 4:30-32
18 Jisaso warko sérrá, “Kwaro náráp firan taokeyak konámp te mokope ankankono? Ae te ono apae ankankan, arake niamprá wounáp nanampon?
19 Am te ará: Arop ankárankao fɨran nape sánk konámp mastet fu kánanke kwarok yopwaraok sɨtenánko maok, forokareaka yao karnámp téképea tokwae kar nánko, ant am yowe fek taok i konámpono. Tá taknámp, Kwaromp firao kor kápae kare forokor naenámpon.”
20 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Ono Kwaro náráp firáp taokeyak námp te mokope wounáp kar sénanampon?
21 Am te yis niampon. Yupu ankwap plaua tokwae mek yis kánanke kwarok yok-sɨrarea mént arákareanánko, am plaua ponankor yámpea tokwae kar i konámp niamp takeno.”
Ménki kánanke kwarok
22 Jisaso taun mekmwaek, némpouk mwaek yárakrá koumteouráp aropan kar yénkrá farákáprá yárakia Jerusalem mek akwapnámp mwae-párák akwap.
23 Aenánko maok, arop ankárankao Jisasén turunkrá, “Tokwae Kar e, Kwar te ankákárank aropan saráp érékép naenámp nie?” Aeránko maok, Jisaso am fárákapan sérrá,
24 “Yumo te ankár ménki kánanke mek yink mwaria, kárákáre kar kip. Ono yumwan sénamp te: Arop kápae kare am ménki kánanke mek yink mwaria napan maok, am fárákap te pwi mo napon.
25 Nánkár wakmwaek nap naropwaro nap ménki kéri tenánko, yumo te koropea ek yakáprá, ménki fek poporokwapria sérrá, ‘Arop Tokwae, amo yinan ménki kɨk-pwarae’rá sénapo, nopok mao yiráp kar pwarokwaprá yumwan sérrá, ‘Ono yumwan mér mo namp te, yumo te maokampono?’
26 Aeránko maok, yumo nopok man arakrá sér, ‘Yino waeman amont fépér, tá amo wae yinomp némpouk yakria, yinan kar farákáp, mak i konap tene.’
27 Makrá sénapo, mao kor nopok yumwan sérrá, ‘Ono te yumwan fwapia mér mo nampono. Yumo mam némpoukamp aropao nape? Yumo te kwatae nɨnɨk i konap arop fárákapono! Yumo ponankor onan pwarará tukupenke!’
28 Yumo te nánkár Abraham, Aisak, Jekop, profet ponankor Kwaromp firáp taokeyak námp mek yakáp napo nke mwanapan maok, yumoku támaoia, yumwan ek pwate napo, am mek yakáprá apánki tɨkirá you kɨkɨmpia wae mwanapon.
29 Aenapo, tá ankwap fi mekamp arop, yámar pɨknámp mekamp arop, fwe yawor mekamp arop má ponankor Kwaromp firáp taokeyaknámp mek koupoukarea tankápria fɨr fépér mwanapon.
30 Yumo wawenk! Arop ankwap fárákap oukoumwan wakmwaek kar kánanke kwatae yakáp nap te, manénkɨr am mek yink mwarea napon. Tá arop ankwap fárákap oukoumwan manénkɨr yink mwarianap arop tokwae yakáp nap te, nopok wakmwaek kar kánanke kwatae yakáp mwarea napon.”
Jisaso Jerusaleman yonkwae touwemp kar
Matyu 23:37-39
31 Am takámp ke fek táman Farisi mekamp arop ankwap fárákap koropeaka Jisasén sérrá, “Amo te mapek yak kwapono. Ankwap fek akwapae. Heroto amwan sámp-wouroump nanampri námpon.”
32 Aeránko maok, Jisaso sérrá, “Yumo tukupea am yao pwae mekamp as kwatae táman arakrá sér kipo: ‘Ono oukoumwan, tá oumpouran arapek kwatae-arop yéréperá kérépria, touwenap arop fwapokwaprá kákea maok, yinɨnk yae arapek onomp tére wae pwar nanampon.’
33 Aeno oukoumwan, tá oumpouran, tá ankwap makáran arapek maok, ono ankár akwap nanampon. Am te apae riteanápe: Profet te ankwap némpouk yak nánko, man sámp-wouroump mono. Man te ankár Jerusalem mek maok sámp-wouroump mwanapon.”
34 Aeria maok, sérrá, “Jerusalem, Jerusalem e! Amo te profet fákáreran tirá wouriaka, Kwaro amonapok tirá kérépnámp aropan kor mént yumwi fek yénképrá kák konapono. Kápae kare por ono te waráp tárápuan kakaruk éntupwaro náráp morokan i konámpnámp yowe pwae ankore mek wouri fákeyak nae rampan maok, yumoku monorá napon.
35 Yumo wawenke! Kwar te yumwan pwate nánko, yiráp némp máte kwaporok yak naeria námpon. Ono yumwan waeman kar sénampon: Yumo warko onan nke mo yakrá tukupea yumo sérrá, ‘Am arop te Kwaro nɨnɨk námp fek korop námpara, Kwaro man ‘Yae-párák kareano’rá sér mwarea napon.”