☰ Yuhanná 1
Pákén Enjil cha
Yuhannáay
kalamá
Yuhannáay Enjilay pajjár
É ketábay nebisók, Yuhanná, wat Yahudié at. Cha Issá Masihay moridiá pésar, Shamun-Petrosay dóst o máhigiriay kárá áiay sharikdár at (Luká 5:1–11; Markás 1:19–20). Yuhannáyá wati nám é ketábá nebeshtah nakortag bale watá é paymá pajjáréntagi: “Hamá morid ke Issáyá báz dóst ent” (Yuhanná 21:20). Randá nebeshtaha kant ke Issá Masihay dóstterén morid hamáiay jend ent (Yuhanná 21:24).
Anchosh ke Yuhanná wat nebeshtaha kant, é ketábay sajjahén sargwasti chamme wat distagatant, paméshká é habaráni bárawá wat sháhedia dant. Wati Enjilay nebisagay maksaday bárawá gwashit ke é sargwast o mójezah o ajabbatén nesháni, man paméshká nebeshtah kortant ke “shomá báwar bekanét ke Issá, Masih ent o Hodáay Chokk ent” o “áiay námay barkatá abadmánén zenday wáhond* bebét” (Yuhanná 20:31).
Yuhannáay Enjilá Issáay bázén tálim o mójezahéay habar mán ant. É jaháná Issáay goddhi haptag o áiay mark o cha mordagán jáh janagᆠrand wati moridáni démá záher bayagay kessah ham Yuhannáay Enjilá árag butagant.
1
Gál ensán but
1 Cha azalá, Gál‡ hastat. Gál gón Hodáyá gón at o Gál, Hodáay jend at. 2 Cha azalá, Gál gón Hodáyá at. 3 Hodáyá sajjahén chizz cha Gálay wasilahá jórh kortant o cha é jórh butagénán, bé Gálá hecch chizzé jórh nabut. 4 Zenday sarchammag§ Gál at o zend mardománi nur at. 5 Nur tahárókiá drapshit* o taháróki hechbar nuray sará báládast nabutag†.
6 Yahyá námén mardé hastat. Hodáyá ráh dátagat. 7 Á átk ke sháhed bebit o pa hamé nurá gwáhi bedant, tánke sajjahén mardom cha áiay gwáhiá imán byárant. 8 Á wat hamá nur naat bale átk ke pa nurá gwáhi bedant. 9 Hamá rástén nur ke pa sajjahén mardomán rozhnáia kárit, nun jaháná pédák at. 10 Á jaháná at o Hodáyá jahán cha hamáiay wasilahá jórh kortagat, bale jaháná á pajjáh nayáwort. 11 Á wati mahlukay nyámᇠátk o mahluká á namannet. 12 Bale hamá mardomán ke mannet o áiay námay sará imán áwort, áiá á mardom hakk o ehtiár§ dátant ke Hodáay chokk bebant. 13 Á, na cha hóná pédá butant o na cha jesmi wáhag* o ensáni lóthán, á cha Hodáyá pédá butant.
14 Gál ensán but o may nyámá jágahi kort. Má áiay shán o shawkat dist, hamá shán o shawkat ke Petay yakkén Chokkayg ent, hamá Chokk ke cha rahmat o rástiá sarréch ent. 15 Yahyá áiay bárawá gwáhia dant, kukkára kant o gwashit: “Esh ent hamá kas ke áiay bárawá man gwashtag ke cha man o randa kayt. Á cha man master o démáter ent, chéá ke cha man pésar hast butag.” 16 Má sajjahénán cha áiay pormehrén rahmatay sawgátá modám barkat geptag. 17 É rást ent ke Sharyat cha Mussáay wasilahá bakshag butag, bale rahmat o rásti cha Issá Masihay wasilahá átk. 18 Kassá hechbar Hodá nadistag, bale hamá yakdánagén Chokk ke Petay bagalá ent, hamáiá Hodá pajjáréntag.
Pákshódi dayókén Yahyáay gwáhi
19-20 Wahdé Urshalimay shahray Yahudián wati lahtén dini péshwá o Láwi kabilahay mardom Yahyáay kerrá rawán dát ke jost begerant: “Taw kay ay?” Áiá enkár nakort, tachk o pa rásti gwáhi dát o gwashti: “Man Masih naán.” 21 Áyán jost kort: “Taw Elyás ay?” Gwashti: “Na.” Gwashtesh: “Gorhá taw hamá wádah dátagén Nabi ay?” Gwashti: “Na.” 22 Jostesh kort: “Taw kay ay? Má báyad ent pa wati rawán dayókán passawé† bebarén. Wati bárawá ché gwashay?” 23 Áiá cha Eshayá nabiay kawlá gwasht: “Man hamáiay tawár án ke gyábáná kukkára kant o gwashit, pa Hodáwandá ráhá tachk o hamwár kanét.”‡
24 Cha é rawán dátagén kásedán lahtén Parisi atant. 25 Jostesh kort: “Agan taw na Masih ay o na Elyás ay o na hamá nabi, gorhá parchá pákshódia§ dayay?” 26 Yahyáyá áyáni passawá gwasht: “Man gón ápá pákshódia dayán, bale yakké shomay nyámá pád átkag ke shomá áiá nazánét. 27 Á cha man o randa kayt o man áiay kawshbandáni* bójagay láhek ham naán.” 28 É kár Ordonay kawray á dastá, Bayt-Anyáyá but, hamá jágahá ke Yahyáyá mardom pákshódia dátant.
Hodáay Gwarándh
29 Domi róchá, wahdé Yahyáyá dist ke Issá dém pa man pédák ent, gwashti: “Bechárét! Esh ent Hodáay hamá Gwarándh ke jahánay gonáhána shódit o dura kant. 30 Esh ent hamá kas ke eshiay bárawá man gwashtag ke cha man o randa kayt bale cha man master o démáter ent, chéá ke cha man pésará hast butag. 31 Man wat pajjáh nayáwort, bale paméshká átkán o gón ápá mardomán pákshódi dayagá án ke é mardom pa Bani Esráiliáni záher kanag bebit.”
32 Nun Yahyáyá wati gwáhi é paymá dát: “Man Hodáay Pákén Ruh† dist ke kapótéay dróshomᇠcha ásmáná ér átk o áiay sará nesht. 33 Man á nazánt, bale hamá ke maná rawáni dát ke gón ápá pákshódi bedayán, hamáiá maná gwashtagat ke wahdé taw dist ke Pákén Ruh kaséay sará ér átk o nesht, bezán á hamá kas ent ke gón Pákén Ruhá pákshódia dant. 34 Man é chizz distag o gwáhia dayán ke á Hodáay Chokk ent.”
Issáay awali morid
35 É dega róchá, Yahyá padá gón wati do moridá óshtátagat. 36 Wahdé Yahyáyá Issá dist ke cha ódá gwazagá ent, gwashti: “Esh ent Hodáay Gwarándh.” 37 Doén moridán é habar eshkot o Issáay randá rawán butant. 38 Issáyá chakk tarrént o har doéni distant ke mani randá kaptagant. Josti kort: “Shomá ché lóthét?” Gwashtesh: “Rabbi! (Bezán: Oo ostád!) Taw kojá neshtagay?” 39 Gwashti: “Byáét o bechárét.” Gorhá doén gón Issáyá átkant o distesh ke kojá neshtag o á róchesh gón áiá gwázént. Bégáhay wahd at.§
40 É doén mardom ke Yahyáay habaráni eshkonagá rand Issáay randá kapt o shotant, cha eshán yakké Shamun-Petrosay brát Andriás at. 41 Áiá awali káré ke kort, esh at ke wati brát Shamunay kerrá shot o gwashti: “Má Masih dar gétkag.” 42 Randá Shamuni Issáay kerrá bort. Issáyá Shamun cháret o gwashti: “Taw Shamun ay, Yuhannáay chokk. Bale nun tai nám Képá bit.” Képáay máná Petros* ent.
Pilipos o Natnáil
43 É dega róchá, wahdé Issáyá erádah kort ke Jalilay damagᆠrawán, Piliposi dar gétk o gwashti: “Bya, mani randgiriá bekan.” 44 Pilipos ham, Andriás o Petrosay dhawlá, Bayt-Saydáay shahray mardomé at. 45 Pilipos Natnáilay kerrá shot o gwashti: “Má hamá kas dar gétkag ke Mussáyá Tawrátay tahá áiay bárawá nebeshtah kortag o á dega nabián ham áiay bárawá nebeshtah kortag. Á, Issá Náseri ent, Issopay chokk.” 46 Natnáilá gwasht: “Cha Náserahay shahrá ham sharrén chizzé dar kapta kant?” Piliposá gwasht: “Byá o bechár!”
47 Wahdé Issáyá Natnáil dist ke á dém pa man pédák ent, gwashti: “É tachkén Bani Esráilié o eshiay delá hecch paymén makkári mán nést.” 48 Natnáilá jost kort: “Taw maná chóna zánay?” Issáyá áiay passawá gwasht: “Cha hamá wahdá pésar ke Piliposá tará tawár kort, man tará hamá wahdá dist ke enjiray drachkay chérá atay.” 49 Natnáilá gwasht: “Oo ostád! Taw Hodáay Chokk ay, taw Esráilay bádsháh ay.” 50 Issáyá gwasht: “Taw paméshká imán áwort ke man gwasht ke tará enjiray drachkay chérá distagon. Bale cha é chizzán masteréna genday.”
51 Issáyá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, démterá shomá gendét ke ásmán pacha bit o Hodáay préshtag cha Ensánay Chokkay‡ ráhá sara kapant o éra kapant.”
* : Wáhond, bezán málek, sáheb, hodábond. † : Jáh janag, bezán cha wati jáhá yakdam pád áyag, zendag bayag, chest bayag. ‡ 1:1 Gál, bezán habar, kalamah, labz. § 1:4 Sarchammag, bezán sarchashmah. * 1:5 Drapshag, bezán shahm janag, jalashkag. † 1:5 Yá: taháróki hechbar rozhná sarpad nabutag. ‡ 1:11 Nyámá, bezán myáná, darnyámá, tahá, tóká. § 1:12 Ehtiár, bezán masteri, kodrat, zór. * 1:13 Wáhag, bezán lóth, talab, hájat. † 1:22 Passaw, bezán jwáb. ‡ 1:23 Eshayá Nabiay Ketáb 40:3. § 1:25 Pákshódiay labz, Yunáni zobáná “baptismah” gwashaga bit o eshiay máná “ápá bokk dayag” yá “gón ápá shódag” ent. * 1:27 Kawshband, bezán swásband, swásay band. † 1:32 Hodáay Pákén Ruh, bezán Ruholkodos. ‡ 1:32 Dróshom, bezán shekl, surat. § 1:39 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “dahomi sáhat”, bezán bégáhay chárá. Yahudiáni róchay hesáb, sohbay sáhat shashá bongéja but. * 1:42 “Képá” Aramái zobáná o “petros” Yunáni zobáná dhóká gwashant. † 1:43 Damag, bezán hand, elákah, ostán, subah. ‡ 1:51 Dányál nabiá “Ensánay Chokk” pa anchén hastiéá kármarz kortag ke cha ásmáná éra kayt. Issáyá watá “Ensánay Chokk” gwashtag tánke mardom bezánant ke á cha ásmáná átkag o hamá wádah dátagén Masih ent.
☰