8
Gón Issáyá janénáni hamráhi
Randá, Issá shahr pa shahr o métag pa métaga tarret o pa mardomán, Hodáay bádsháhiaymestágay jária jat. Áiay dwázdahén kásed hamráh atant. Lahtén janén ham ke Issáyá áyáni jenn kasshetagatant o cha nádráhián dráh o jórh kortagatant, gón áyán gón atant. Cha áyán yakké Maryam at, ke áiay pannám Majdaliah at o Issáyá cha áiá hapt jenn kasshetagat. Dega yakké Yuánná at ke áiay lógwájah, Huzá, Hirudis bádsháhay kalátay kelitdár* at. Yakké Susan at o dega báz janén atant, ke cha wati zarr o málán, pa Issá o áiay moridán komak kanagá atant.
Tohm chandhagay mesál
(Mattá 13:1–17; Markás 4:1–12)
Cha har shahr o har halk o hankéná mardom Issáay kerrá pédák atant. Wahdé bázén mardom átk o mocch but, Issáyá pa mesál o darwar gón áyán gwasht: “Yak dehkáné pa tohmay chandhagá shot, tohmáni chandhagay wahdá kammoké tohm ráhay sará retk ke pálapásh butant o báli morgán chet o wártant. Kammoké dhal o dhókáni sará retk, á rostant bale zutt gimmort o hoshk butant, chiá ke zeminá namb néstat. Dega kammoké, shezz o cherekkáni nyámá retk, gón áyán hórigá rostant bale shezzán áyáni rost o rodóm dásht. Á dega tohm, sharrén zeminá retk o sharr rost o mazan but o sad sari hóshag o baresh kort.” É mesálay gwashagá rand, Issáyá pa borztawári gwasht: “Harkasá pa eshkonagá gósh per, beshkont.”
Issáay moridán, cha áiá é mesálay máná jost kort. 10 Áiá passaw dát: “Hodáyá shomay delay chamm pach kortagant, ke shomá áiay bádsháhiay rázán sarpad bebét, bale pa á dega mardomán, mesál o darwar ant o bass, tánke:
‘gón chammán bechárant, bale magendant
gón góshán beshkonant, bale sarkech mawarant.’
11 “É mesálay máná esh ent: Tohm, Hodáay habar ant. 12 Ráhay sará retkagén tohmáni máná, hamá mardom ant ke Hodáay habarán gósha dárant, bale Shaytána kayt o cha áyáni delá, Hodáay habarán dara kant ke chosh mabit á báwar bekanant o berakkant. 13 Dhal o dhókén zeminay retkagén tohmáni máná, hamá mardom ant ke Hodáay habarána eshkonant o pa gal o wasshia mannant, bale Hodáay habar, áyáni delá risshag o wandhála§ najanant, tán kammoké wahdá rand, áyáni báwar kamma bit o ázmáesh o chakkásay wahdá poshtá kenzant o cha ráhá thagalant. 14 Shezz o dhangaráni tahá retkagén tohmáni máná, hamá mardom ant ke Hodáay habarán gósha dárant, bale donyái parésháni o mál o zarray hers o jópah* o aysh o nóshán mána gisshant o hóshag o bara nayárant. 15 Sharrén zeminá retkagén tohmáni máná, hamá mardom ant ke Hodáay habarán gósha dárant o pa setk o del o pákén niyaté áyána mannant. É chó hamá keshárá ant ke hóshag o bara kanant o páydára bant.
Cherágay mesál
(Markás 4:21–25)
16 “Kasé ke cherágá róka kant, tagáréay chérá chéria nadant, yá tahtay chérá éria nakant. Rókén cherágá, cherágdáná éra kanant, tán harkas ke lógá kayt rozhnáiá begendit. 17 Chiá ke hech choshén chérén chizzé nést ke záher o paddar mabit o hech choshén panáh o andémén habaré nést ke áshkár o démdará mabit. 18 Shomá hozzhár bét o bezánét ke che paymá eshkonét. Kaséá ke chizzé hast, áiá géshter dayaga bit o kaséá ke nést, bale gomána kant ke hasti, cha áiá hamá ham pach geraga bit.”
Issáay mát o brát
(Mattá 12:46–50; Markás 3:31–35)
19 Hamé wahdá Issáay mát o brát áiay gendagá átkant, bale cha mardománi bázén mocchiá áiay nazziká átkesh nakort. 20 Issáesh hál dát ke “tai mát o brát pa tai gendagá dhanná óshtátagant.” 21 Issáyá darráént: “Mani mát o brát hamá ant ke Hodáay habarán gósha dárant o áyáni sará kára kanant.”
Tuppánay érmósh kanag
(Mattá 8:23–27; Markás 4:35–41)
22 Yak róché, Issáyá gón moridán gwasht: “Byáét gwarmay domi némagá rawén.” Bójigá swár butant o ráh geptant. 23 Wahdé bójig rawagá at, Issá wáb kapt. Anágat syahgwátéá sar kort o tuppán but o bójig cha ápá porr bayagi at. Áyáni zend, hataray tahá at.
24 Morid Issáay gwará shotant, cha wábá ágáhesh kort o gwashtesh: “Wájah, oo wájah! Má ér bokkagi§ o meragi én.” Á, cha wábá ágáh but o tuppán o mawj o chawli hakkal dátant, cha neherr o hakkalán gwát kapt o tuppán prosht o érmósh but. 25 Áiá gón wati moridán gwasht: “Shomay setk o báwar kojá shot?!” Moridán cha é ajabén kárá torset o bah mantant o cha yakdomiá jostesh gept: “É chónén mardomé ke gwát o chawlán neherr o hokma dant o á ham, áiay hokmá mannant.”
Jenni ganókéay drahbakshi
(Mattá 8:28–32; Markás 5:1–20)
26 Gorhá, Gerásiáni* sardhagárá rasetant ke Jalilay damagay dém pa démá, mazangwarmay domi pahnátá ent. 27 Wahdé Issá cha bójigá ér kapt o hoshkiá átk, cha shahray mardomán yakké, ke jenni ganóké at, gón áiá dochár kapt. Cha bázén wahdéá, áiá pocch gwará nakortagat o lógéá naneshtagat, shap o róch kabrestáná kaptagat. 28 Wahdé áiá Issá dist, kukkáré korti, áiay pádán kapt o gón borztawári gwashti: “Issá, Oo mazanshánén Hodáay Chokk! Tará gón man che kár ent? Tará pa Hodá sawgend, maná azáb maday.” 29 Áiá paméshká chosh gwasht ke Issáyá jenn hokm dátagat, é mardá yalah bedant. Jenná, é mard pésará ham báz randá geptagat, mardomán pa zamzil mohr bastagat o ger o dár kortagat, bale mardá zamzil próshtagatant o jenná, á kasshakán kortagat o gyábáná bortagat. 30 Issáyá cha áiá jost kort: “Tai nám kay ent?” Áiá passaw dát: “Mani nám lashkar ent,” chiá ke bázén jenné áiay jesm o jáná potertagat. 31 Jennán gón Issáyá dazbandi kort ke áyán, johlén tahtarunay chátá dawr dayagay hokmá madant.
32 Hamódá, jompéay sará, hukkáni mazanén ramagé charagá at, jennán gón Issáyá dazbandi kort: “Márá bell ke é hukkáni jesmá poterén.” Issáyá ejázat dátant. 33 Jennán á mard yalah dát o hukkáni jesmá potertant o anágat, hukkáni ramag cha jompá jahlagá ér kapáná gwarmá bokket.
34 Wahdé hukkáni shwánagán chosh dist, pa drekké métag o shahrá shotant o mardomesh hál dátant. 35 Mardom shotant tán gón wati chammán é sargwastá begendant. Issáay kerrá átkant o hamá mardesh dist ke jennán yalah kortagat, Issáay pádáni démá neshtag, pocch o pósháki gwará o pa hósh o sár ent. Nun torsesh delá nesht. 36 Á ke wat chamdistén sháhed atant, á dega mardomesh hál dátant ke é jenni ganók chónaká dráh butag. 37 Gerásináay sardhagáray mardomán, gón Issáyá dazbandi kort ke áyáni sardhagárá yalah bedant o berawt, chiá ke áyán báza torset. Paméshká Issá bójigá swár but o shot.
38 Hamá mardá ke Issáyá áiay jenn dar kortagatant, gón Issáyá dazbandi kort ke áiá gón wat bebárt. Bale Issáyá á mard per tarrént o gwashti: 39 “Lógá beraw o wati mardomán hál beday ke Hodáyá gón taw chónén káré kortag.” Á mard shot o wati shahrá jári jat ke Issáyá gón áiá ché kortag.
Janénéay drahbakshi o jenekéay zendag kanag
(Mattá 9:18–26; Markás 5:21–43)
40 Wahdé Issá per tarret, rombé mardomá wasshátk kort, chiá ke sajjahén áiay rahchár atant. 41 Hamá wahdá, Yáyrus námén yak mardé ke kanisahay master at, Issáay kerrá átk. Áiay pádán kapt o dazbandi o mennati kort ke “mani lógá byá.” 42 Chiá ke áiay yakkén jenek, ke omri dwázdah sálay kesásá at, markig at. Wahdé Issá áiay lógay némagá rawagá at, mardom chakká kapán o télánk dayán áiay gwará mocch butant.
43 Hamódá yak janéné ham hastat ke dwázdah sál at áiay hón band nabutagat. Hechkasá ham á dráh kort nakortagat.§ 44 Hamá janén, Issáay poshti némagá átk o áiay kabáhay lambi dast jat o hamá damáná hón band but. 45 Gorhá Issáyá gwasht: “Kayá mani kabáh dast jat?” Wahdé hechkasá namannet, gorhá Petrosá gwasht: “Wájah! Wat gendagá ay ke mardomán tará chón angerr kortag* o chakká kapán ant.” 46 Bale Issáyá padá gwasht: “Allamá kaséá maná dast per kort, man máret ke wák o twáné cha man dar bayagá ent.”
47 Wahdé janéná zánt ke é habar chér dayaga nabit, gorhá larzáná átk o Issáay pádán kapt. Áiá sajjahénáni démá gwasht ke chiá Issáay kabáhi dast per kortag o che paymá, hamá damáná cha wati nádráhiá rakketag. 48 Issáyá gwasht: “Oo mani jenek! Tai setk o báwará tará rakkéntag, pa wasshi o salámati beraw.”
49 Issá angat habará at, ke cha kanisahay masteray lógá, mardomé átk o Yáyrusi hál dát ke “tai jenek mortag o nun ostádá géshter delsyáh makan.” 50 Issáyá é habar eshkot o gón Yáyrusá gwashti: “Mators, báwar kan, tai jeneka rakkit.”
51 Wahdé Issá Yáyrusay lógá raset, áiá Petros, Yuhanná, Ákub o hamá jenekay pet o mátá abéd, dega hechkas hamráhiay ejázat nadát. 52 Sajjahén mardom pa jenekay marká mótk o zári kanagá atant. Bale áiá gwasht: “Magréwét, á namortag, bass wáb ent.” 53 Áyán Issáay sará kandet o kalág gept, chiá ke zántagatesh jenek mortag. 54 Issáyá jenekay dast gept o gón borzén tawáré gwashti: “Oo mani chokk! Pád á.” 55 Jenekay sáh per tarret o hamá damáná pád átk. Issáyá gwasht: “Chokká warag bedayét.” 56 Chokkay mát o pet hayrán o habakkah mantant, bale Issáyá kaddhan kortant ke é habará gón hechkasá magwashant.
* 8:3 8:3 Kelitdár, bezán hazánagay hesábdár o sambálók. 8:6 8:6 Gimmorag, bezán hoshk tarrag, napasgir bayag. 8:7 8:7 Shezz, yá shenz, o cherekk bébarkatén sabzagé ke asligén kesháray nyámá rodit o áyáni rost o rodómá dárit. § 8:13 8:13 Wandhál, bezán risshag o rótag. * 8:14 8:14 Jópah, bezán lálech o tamah. 8:16 8:16 Tagár, bezán mazanén johlén darp, hirán, lagan. 8:21 8:21 Érmósh, bezán árám, hámósh. § 8:24 8:24 Bokkag, bezán ápá ér rawag, boddhag, gark bayag. * 8:26 8:26 Lahtén daznebeshtá átkag: “Gadáriáni”. Anchosh band 37ay tahá. 8:27 8:27 Dochár kapag, bezán dhikk warag, yakdegará gendag. 8:31 8:31 Tahtarun, bezán jahannam, dózah. § 8:43 8:43 Lahtén daznebeshtá ham átkag: Áiá wati sajjahén zarr pa wati dawá o darmáná táwán kortagatant. * 8:45 8:45 Angerr kanag, bezán chapp o chágerdá gerag, Arabi o Pársiá “moháserah”. 8:46 8:46 Márag, bezán mahsus kanag.