18
Jü Pablo jum pueblo Corintopo aaney
Chúkula, jü Pablo jum buere joära Atenaspo yeu siká jum pueblo Corintou bíchaa siika. Huämi senu judío Aquilä ti téhuakamta téuhuak, Ponto buíaräpo jometa. Kaa bínhuatuka jü Aquila éntok ä jubíahua Priscilä ti téhuaka Italia bétana áma yáij‑latukai. Ámanim yeu sájjak bueïtuk jü áma nésauhueme, rey Claudio ti téhuakame, sïme jume judíom jum romapo yeu sákatuak. Jü Pablo áman bem joau siika am bit báreka. Huanäi éntok ámemak áma taahuak ámemak tekipanua rókaka, bueïtuk áapo ket juka bempörim tekia tékiakai, jume lona kárim jojoai. Chikti jimyore táapo jü Pablo jum sinagogapo. Huämi ámeu nonokai áa béucham ëe íaaka, jume judíom éntok kaa judíom junne.
Huanäi juka Silasta éntok Timotéota Macedonia bétana áma yájak, jü Pablo kaita éntok joaka juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta jume géntemmeu nookai, machisi jume judíom tettéjhuaka juka Jesústa jü Crístotukähui bempörim boobíchähui. Të bempo ä béj‑reka japtetáitek, éntokim áa bétana jájana jiautáitek. Huanäi jü Pablo ä sanko tátakek; huäri séñatukai ä simbárë bétana. Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Emeisu enchímmet ä tátabnake huaka nokta bétesi machik enchímmet chúpanähui. Ínapo béja juka Diosta nee enchimmeu nok ïäu enchimmeu nóksuk. Én éntokne huame kaa judíommeu bíchaa huéenake; huámëhuïne juka tü nokta noknake.
Huanäi jum sinagogapo yeu siká senu yoreme Jústo ti téhuakamta joau bíchaa siika. Áapo ket Diosta yöyorei éntok jum sinagoga naapo jóakai. Huanäi jü Crispö ti téhuakame, sinagogapo nésauhueme, juka Diosta noki jíkkajaka juka Señorta súaleka taahuak éntok sïme jü ä famíliahua. Éntok ket juebénaka jum pueblo Coríntopo joomem juka tü nokta jíkkajaka ä súalek, éntokim emo batötebok. Huanäi jü Pablo tukáapo tenkumta bénasi éaka juka Señorta au nokamta jíkkajak ínel jíamta:
—Kátë majhuë. Jíbë ámeu nooka, 10 bueïtuk juebénaka ímï puéblopo aane ín noki súalnakeme. Kátë jachin eiya. Ínapone émomak aane enchi suáyaka. Kaabe ára émot mámtenake juënak emou yáa báreka.
11 Jü Pablo íkäi jíkkajaka áma taahuak jum Coríntopo senu huásuktia áma busan metpo, juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta am majtíaka.
12 Juka Galión ti téhuakamta jum Acaya buíaräpo yäuttuk, jume judíom huámechi taáhuarimmet jum Coríntopo nau éaka emo tóboktiak Pablota béj‑reka. Jum yäuraapom yéu ä tójaka 13 jü nésauhuemtau, Galióntau, ínel jiaahua:
—Ï yoreme juka genteta áa béu éetua täbuiasi juka Diosta am yöri sáhueka, juka itom ley bej-reka.
14 Juka Pablota nok báareisu, jü Galión jume judíommeu ínel jiaahua:
—Íkäi béttesi machíako, o yore súahuamta bétana ä huei, ínapo enchim nok jíkkaij éiyey, jume romáanom ley huë bénasi. 15 Të ïri kia nokta bétana huéiye éntok jábeta téhuam bétana éntok enchim ley bétana. Eme ára ä tü yáuhua íkäri, bueïtuk ínapo kara enchim ä tü yáaria.
16 Huanäi jum yäurapo yéu am bébtebok. 17 Huanäi sïme jume griégom áma anéïhuim juka Sostenesta, judíom sinagogapo nésauhuemta jaatíaka ä bépsuk huämi yäurata bíchäpo. Të jü Galión kaita júne áa náapo huë bénasi eiya.
Pablo júchi jum pueblo Antioquíau ä tekia chúpaka éntok júchi ä naatek béja bájinake
18 Jü Pablo jíba áma taahuak huämi puéblopo juebena táapo. Chúkula béja jume hermáanom tebótuaka Síriau bíchaa barcopo bäau huétchek Priscila éntok Aquílätamaki. Jum pueblo Cencréapo aneka, kee barcopo bäau huécheka, lóbala au síkatebok ä nokákäu chupa báreka. 19 Jum pueblo Efésö teähuim yájaka, jü Pablo juka Priscílata éntok Aquilata tösiká jum sinagogau bíchaa siika. Huanäi jume judíom huämi nau yayájammeu noókak. 20 Bempo éntok, au noókak júchi jaiki táapo áma ä tahuá sáhueka, të áapo kaa báarei. 21 Huanäi am tösiika ínel ámeu jíaka:
—Úttea juka pajkota jum buere joära Jerusalémpo huéenakemta ín bínnakëhui, tëne júchi enchimmeu nóttinake Diosta báareyo.
Huanäi jum Eféso pueblopo barcopo bäau huécheka siika. 22 Jum Cesaréa pueblopo yepsaka jü Pablo buere joära Jerusaléniu bíchaa siika áman jume Jesucrístota súaleme tebótua báreka. Huanäi pueblo Antioquíau bíchaa siika. 23 Chúkula jaiki táapo áma aneka, júchi yeu siká jum Galacia buíaräpo éntok Frigia buiärapo sïmem bekatana naa siika jume Jesucristota súaleme óusi éetuaka.
Aapolos jum Efesopo géntemmeu nookay
24 Huámechi taáhuarimmet senu judío jum pueblo Efesopo yépsak Aapolos, jum pueblo Alejandríapo jométaka. Áapo ujyorisi ára nookai, éntok juka Diosta noki jïojteri tüisi täyai. 25 Señorta nésahue páman tüisi majtíatukai, éntok tüisi at jiápseka jume géntemmeu nonokai, machisi juka Jesústa bétana huemta am majtíaka. Të áapo juka Juan Bautístata yore batöaka ä nonókäu jíba täyai. 26 Júnëli jü Apolos kaa májhueka ámeu noktáitek jum sinagogapo. Të jü Priscila éntok Aquila, akím ä nok jíkkajaka, omot yéu ä nuk sájaka machisi ä téjhuak jachin chë tüisi ä huëhui juka Diosta lútüria. 27 Huanäi juka Apoolojta jum Acaya buiärau bíchaa huee báarei, jume hermáanom óusi ä éetuak, éntokim jume Jesucrístota súaleme áman anemmeu jïojtek tüisi ä mabet nésauhueka. Huanäi jum Acayau yepsaka juebénam aníak jume Diosta éäpo juka tü nokta súalekame. 28 Sïmem jíkkajäpo machisi jume judíom tejhuai bem jióblataka katëhui hua nooki lútula huémtaayi bempörim kara éssöhui, Diosta noki jïojteri ámeu nokaka juka Jesústa jü Crísto tíaka hua bem boobíchähui.