19
Pablo jum pueblo Efesopo aaney
Juka Apolosta jum pueblo Coríntopo ä aaney, jü Pablo éntok jume buiäram jikat tahuammet naa siika, huanäi pueblo Efesou yépsak. Huämi huate Jesucrístota súaleme téuhuak tem Juan Bautístata yore majtíakäu jíba täyai. Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—¿Jachu jü Espíritu Santo enchimmeu kom yuumak juka tü nokta Jesucrístota bétana huemta enchim súaleko?
Huanärim ínel ä yommiak:
—Katchante júne ä jíkkaij‑latukai juka Espíritu Santota ayúkähui.
Huanäi jü Pablo ínel am temájek:
—¿Jáchisem batöhuak?
Bempo ínel ä yommiak:
—Juanta yore batöa pámani.
Huanäi Pablo ínel júchi ámeu jiaahua:
—Juan juka genteta batöai señalpo bénasi bem jíapsi kúaktekä béchïbo. Të kécham tetejhuai huaka chúkula yebíjnakëmta am súal sáhueka, huaka Jesústa, juka Crístota Diosta yeu púari.
Íkäi nóktam jíkkajaka, juka Jesústa Diosta üúsitukäu súaleka batöhuak. Huanäi juka Pablota choápo áme béppa mámtek, jü Espíritu Santo ámet kom siika. Huanärim täbui nokpo noktáitek, éntokim juka nokta Diosta bétana huemta nookai. Jume yorémem batöhuakame jíba tua sïme nau dócetukai.
Pablo jum baij metpo jum sinagogapo yéyepsai. Huämi ámeu nonokai kaa májhueka, jume géntem áabeu ée ïaaka Diosta nésahuëpo bétana ámeu nokaka. Të huate bem jíapsi námakasi joaka kaa ä súal báarei, al‑lam jájana jiaahuai juka Señorta lútüriatachi genteta jíkkajäpo. Huanäi Pablo am tösika, jume Jesucrístota súaleme nuk siika jum escuela Tiránnou bícha. Huámi chikti táapo am majtíai. 10 Guoi huásuktiapo áma taahuak am majtíaka. Junëli sïme jume Asia buíaräpo joomem juka tü nokta Señor Jesústa bétana nokhuamta jíkkajak, judíom éntok kaa judíom junne. 11 Dios éntok, juka Pablota buéresi kaa jaibu johuamta jotúai. 12 Júnëli jume páayum éntok sanko júne jü Pablota takáhuat jálojtekame jume kökoremmeu tóijhuay, am tutütey, bem kökoa bétana, jume diáblom yorememmet aneme júne yeu sásakay.
13 Të huate judíom kia naa kateme, jume diáblom géntemmet aneme yeu bébame, Señor Jesústa nésaupo yéu am beb báarei ínel jíaka:
—Jesústa nésaupote enchim yeu katchauhue, hua Pablota áa bétana nonókáu nésaupo.
14 Íkärim johuai jume Escevä téamta üusim guoy búsanika, hua tiöpopo tékiakammeu nésauhuemta üusim. 15 Të íkäi am yáak, jü diablo ínel ámeu jiaahua:
—Jukane Jesústa täya, éntokne jüneiya Pablota jábétukäihui, tëne enchim kaa täya enchim jábemtukähui.
16 Ínel jíaka, jü yoreme diáblota at anëu ámeu huánteka sanko síusiuti am huíkkek, éntok sussutti am chóchonaka am nahuítek. Huanärim jum jóapo yeu ténnek kaa sánkoka éntok tüisi kökoleka takáhuachi. 17 Sïme jume Efesopo jóakame, judíom éntok kaa judíom junne, íkäi jüneriaka tüisi majhuëi, éntokim Señor Jesústa buéresi úttileka taahuak.
18 Juebénaka jume Jesucrístota susualekame jum Pablota anëpo yajjai, bannaataka kaa tühua bem boojóriäu yeu buíseka. 19 Juebénaka móriata tekipánoaïhuim bem librom áma yeu nüpak, huanärim sïmem bíchäpo táahuak. Jukam sïme libro béjhuata jünéria báreka ä näikiak. Huanärim ä jünériak cinkuenta mil tomi tósalita am béj‑rëhui. 20 Júnëli chë juebena génte juka Señorta noki súaleka taahuak éntokim jüneiyai útteata ä jípurëhui.
21 Chúkula Pablo jume hermáanom Macedonia buíaräpo éntok Acaya buíaräpo aneme bitbábarek, huämi boula siká éntok, buere joära Jerusaléniu bíchaa hueerokkai. Jum buere joära Jerusaléniu nóitisuka éntok, ket Romáu bíchaa hueerokkai. 22 Huanäi guoyim jume ä aniame Macedóniau jaásek, juka Timotéota éntok juka Erástota. Áapo éntok, júchi jaiki táapo jum Áasiapo taahuak.
Jum Efesopo buere naa muksi huéeme yeu siika
23 Huámechi taáhuarimmet buere naa muksi huéeme jum pueblo Efesopo yeu siika tü nokta Jesucrístota bétana huemta béj‑reka, 24 yoreme Demétriota nokim béchïbo, platapo jita júne jojoame. Ïri yoreme jü diosa Diana téamta tiöpo bénak jum plátapo jojoai. Huanäi jume ä tékilpo ä aniayme yuun tómita kokobatuay. 25 Huanäi áapo ímëi yoremem nau rúktiaka, éntok huame álë bénasi tekipanuame kétchi, ínel ámeu jiaahua:
—Eme tüisi jüneiya ïri tékiliai tüisi itom ito aniähui. 26 Të kéchem jüneiya, éntokem ä jíkkaja ika Páblota jume diósim yorémem joäu kaa diósim tíähui. Junëli juka juebena genteta áa beu éetua, kaa imi Efesopo jíbba, kia sïme Asia buíaräpo junne. 27 Ïri ínëli huéeme tua kaa türi, bueïtuk ï itom tékil kaitäpo tahuánakë, éntok kia hua diosa Diana yörisi machik tiöpota úttilhuame júne kaítatunakë. Júnëli kaitäpo bittáitina jü diósata buéria, jü sïme Ásiapo joomem yörëhui, éntok sïme ániat öbisi aneme yörëhui.
28 Íkäi jíkkajakam tüisi öómteka chaytáitek ínel jíaka:
—¡Buéresi yörihua itom áiye Diana Efesopo káttekame! —tim chaayey.
29 Júnëli buéresi naa muksi siika jum pueblopo. Juka Gáyo ti téhuakamta buíssek éntok Aristárkota, guoi oóhuim Macedóniapo joomem Pablótamak rejtéïhuim. Huanärim am huíksakaka am nuksájjak áman kari bem nau yayájäu bícha. 30 Huanäi jü Pablo jume géntemmeu nok báreka áman kibák báarei, të jume Jesucrístota súaleme kaa ä tójjak. 31 Huate yäuram junne jum Ásiapo nésauhueme, jume ä amígokame, nokta au bíttuak jiókot au jíaka kaa áman genteta násukun ä kibák sáhueka. 32 Jumu éntok, juebénaraata násuk sooti chayhua jachin júne jíaka, bueïtuk hua chë bürura kaa jüneiyai jita béchïbo áma emo nau am tóij‑latukähui. 33 Të huate yorémem áma aneme jünéame juka Alejándrota, juka judíom bat kéchakäu, téjhuak jita áma huëhui. Jü Alejandro éntok, mámammea séñata ámeu yáuhuak, am chay yánti ïaaka, bempörim, jume judíom, nok‑ria báreka genteta jíkkajäpo. 34 Tem jünéaka ä judíotukähui, sïme ínel chaayey, guoi orapo jäni:
—¡Buéresi yörihua itom áiye Diana Efesopo káttekame! —tim chaayey.
35 Huanäi hua yäurapo secretario juka genteta nok yáatituaka ínel ámeu jiaahua:
—Eme Efesopo joome, nechem jíkkaja. Sïme ániat öbisi aneme jüneiya íkäi pueblo Efésota juka diosa Diana buéresi yörihuamta tiöpo ä suáyähui, éntok juka tétata ä takahua bénnak téhueka bétana kom huéchilata. 36 Kia jábe júne kara íkäi esso. Júntukem kaa bat jíale, éntokem kaa jita júne johua kaa bat tüisi ä jünériaka. 37 Bueïtuk ime oóhuim enchim im nüpakähuim kaita juënak jum enchim tiöpopo johua, éntokim enchim diosa Diánata bétana kaita juënak nooka. 38 Jü Demetrio éntok jume áamak tekipánoame am béj‑reka jita nokmáchiak, éläpom, bempo, am nätuanakë; júnen béchïbo yäuram aane. Huámëi bíchäpom nánancha ára emo nok‑ria. 39 Táabuik jítasu enchim aahuai éntokte huam leyta huë páman nau rúkteka nau ä ettéjhuanakë. 40 Bueïtukte kaa tüisi aane. Itom júnem nätuanake yäurata béj‑reka itom ito toboktiabárë tíaka, íkäi én im yeu sikä béchïbo. Bueïtukte jachin júne kara lútüriata nenka jü im naa muksi yeu sikamta bétana.
41 Íkäi noksuka, béja jume áma nau yáij‑lame sákatuak.