21
Jü Pablo jum buere joära Jerusaléniu bíchaa siika
1 Jume hermaanom tö sájakate barcopo jämuka sájjak. Huanäite lútula sájjak isla Cos teäu bícha, yokóriapo éntok, isla Ródasiu bícha, huämi éntok, puerto Pátarau bícha.
2 Jum Pátarapote senu barcota Feniicia buiärau bíchaa huátaktemtaute yájjak. Huämite jämuka sájjak.
3 Bahuepo katékate juka isla Chípreta mékkäriat bitchak, huanäite míköri bétana ä tösájaka Siria buiärau bíchaa sájjak. Jü barco itom áma katëu éntok, juka ä huériäu jum puerto Tíropo tösim báarei, kíalïkute huämi kom chéptek.
4 Huämite jume Jesucrístota súaleme téaka ámeu áma taahuak guoibusan táapo. Bempo éntok, jü Espíritu Santota bétana téjhuaataka jü Pablotau jita huéenakehu, áahuim nookai kaa jum Jerusaléniu ä huee sáhueka.
5 Të guoibusan taáhuarim yúmak, jíbate sájjak. Sïme jume Jesucrístota súaleme bem jubímmak éntok bem usímmak itom boo tójjak jum pueblo mayoau tajti. Huämite see päku tónommia jápteka Diostau buaanak.
6 Huanäite ito íbaktiaka ito mam buíseka barcou jämuk. Bempo éntok, nóttek bem joau bícha.
7 Tiró puertopote yeu sájaka Tolemáida puertopote kom chéptek. Huämite ä chúppak juka bahuepo itom boojoaïhui. Éntokte huämi jume hermáanom tebótuaka senu táapo ámeu áma taahuak.
8 Yokóriapote áma yeu sájaka jum pueblo Cesaréa téäu yájjak. Huämite jü Felípeta joau yájjak, hua tü nokta Jesucrístota bétana huemta géntemmeu nonókamta jóahui hua guoibúsanimmak näikiatukaïhui, jume apóstolim ä aniaihuimmaki. Huanäite áma au taahuak.
9 Jü Felipe náikim malakai kee kuname. Huámëi jaámuchim juka bat bíchaa ayúnakemta jünériaka nonokai.
10 Béjate jaiki táapo jäni áma aaney juka profeta Agabo ti téhuakamta Judea buiära bétana áma yepsako,
11 itom bíchiseka. Huäri juka Pablota huihuíkosäu nüka, guokpo éntok mampo ái au súmaka, ínel jiaahua:
—Jü Espíritu Santo ínel jiaahua: “Juka yoremta íkäi huikósata átteakamta jume judíom ínëli ä súmaka jume kaa judíom mampo ä yéchanä tíiya jum Jerusalémpo.”
12 Íkäi jíkkajaka, ítapo éntok jume Cesaréapo joómem jü Pablotau jiókot jiaahua kaa Jerusaléniu ä huee sáhueka.
13 Të jü Pablo ínëli itou jiaahua:
—¿Jatchíakem buaana, éntokem ín jíapsi kaa al‑léetua? Ínapo kaachin ä eria jum Jerusalémpo ín sumanähui, éntok kia ín mënäu junne Señor Jesústa béchïbo.
14 Katte ä yúyüuka, ä tójaka ínel jiaahua:
—Éläpo jü Señorta éäu yáatunake.
15 Chúkula béjate ito lijtaroaka, Jerusaléniu bíchaa sájjak.
16 Jume huate Jersucrístota súaleme Cesaréapo joome éntok, itomak sájjak. Áme násuk éntok, senu yoreme hueiyei Chíprepo joome Nason ti téhuaka, íäri jóapo yaij éaka áma tahuá báreka. Áapo béja bínhua Jesucristota súaley.
Jü Pablo juka Jacobota áman bitchai ä aneïhui
17 Jum Jerusaléniu itom yájak, jume hermáanom al‑léaka itom mabétak.
18 Yokóriapote jü Pablótamak sájaka juka Jakóbota áman bitchak ä anëpo. Huämïrim aaney jume yoiyötori Jesucrístota súalemmeu yäut jóarim.
19 Jü Pablo am tebótuasuka jíba am ettéjhuariatáitek huaka tühuata Diosta yáakähui jume kaa judíommehui áapörik ámeu nokako
20 íkärim jíkkajaka Diosta úttileka taahuak. Huanärim Pablotau ínel jiaahua:
—Jéehui, itom hermáano, empo jüneiya jaiki mil judíom anëhui Jesucrístota súaleme. Sïme huámëi útteä tíiya juka Moiséjta nésauhui jonähui.
21 Bempo éntok, ettéjoriahuak empo jänituk ínel am majtíä téehua sïme jume judíom sékäna buíaräpo jóakame juka Moiséjta nésauhui kaa am jo sáuheka, éntoktukë bem usim júne kaa am circuncidaroa sáuhuë téehua, éntok kia huaka bannaataka itom, jume judíom, boojóriäu júne kaa am jo sáuhuë téaka.
22 Ensu, ¿jáchisute ayúnake jäni? Bueïtuk jü génte em yepsákä bétana jünëak nau yáijnake.
23 Senu huémtë yáak türinake. Imi ito násuk naiki oóhuim aane Diostau bem nätuari chupa báreka.
24 Akë am huériaka áman áme beu emo ubba Moiséjta nésauhuëpo bénasi, éntoke juka sïme limójnata ámeu aïhuamta am béjturia. Chúkula bempo emo chon chúktiatebonake bem ä nätualä bénasi. Júnëli sïme jünéenake huaka emo bétana nokhuamta kaa lútüriatukähui. Ál‑lam huaka Moiséjta nésauhuë páman enchi huëtíanake.
25 Huame kaa judíom Jesucrístota súaleme bétana éntok, katäkute béja ámeu jïojtesula am téjhuaaka kaa útteatukähui jukaram jonákë bétana. Kia jíbate juka huakajta huame dios yorem yáarimmeu limójnata kaa am buä sáuhue, kia ojbota junne, éntok bámsuaka mukílata huaakas. Éntokte kaa emo am jubek kaa emo am huáatia sáuhue.
Jü Pablo jum tiöpopo buíjhuaka peréesotehuak
26 Huanäi jü Pablo jume naiki oóhuim nuksiika. Yokóriapo béja áme beu au úbbak Moiséjta nésauhuëpo bénasi ayuka. Huanäi jum tiöpou kibákek jume áma tékiakame téjhua báreka jita táapo ä yumánakeïhui huaka Moiséjta nesau huë páman bem emo buaníakäu bem chúpanakëhui, éntok jakhüéi juka límojnata bem áma tóijnakëhui.
27 Të béja jume guoibusan taáhuarim yúmasei, huate judíom Ásiapo joome juka Pablota tiöpopo bíchaka, sïme genteta emo tóboktituak. Huanärim ä buíseka,
28 chayeka ínel jiaahua:
—¡Eme oóhuim Israelítam, itómem anía! Ïri ájäria jü yoreme sïmat naa huéeka jume géntemmeu nokame itom nación béj‑reka, Moiséjta nésauhuëu béj‑reka, éntok íkäi tiöpota béj‑reka. Íäri béppa éntok, huate griégom jum tiöpopo kimala. Júnëli aneka íkäi tiöpota itom tua yöreu kaa tüisi tahuária.
29 Júnëlim jiaahuay bueïtukim bannaataka jum puéblopo jü Trófimotamak ä bil-latukay, hua Efesopo joometamaki. Huákärim jum tiöpopo ä kibáchalatukä bénasi éiyay.
30 Huanäi jü génte au tóboktiaka, tenneka áman ámeu yájjak. Huanäi bempo ket jü Pablótat chätuka jum tiöpopo yeä nuksájjak buíapo ä huíksakaka. Huanärim sep jume puértam páttiak.
31 Béjam ä më báarei juka nokta comandantetau yepsayo sïme juka pueblo Jerusalémta au tóboktiakä bétana.
32 Huanäi jü comandante jume sontarom éntok jume capitáanim bamsipo nau núnuka áman bíchaa am nuksiika. Huanärim tüisi teénneka áman genteta anëu yájjak. Bempo ä bébakasum ä tójjak.
33 Huanäi jü comandante jü Pablotau rúkteka guoi cadenammea ä súmatebok. Chúkula béja nátemajek ä jábétukähui éntok jita ä yáakähui.
34 Të jü génte juebénarata násuk huate chaayey kaa nanancha jíaka. Júnëli jü comandante kaa ámet jünéaka taahuak sooti am jíä béchïbo. Huanäi juka Pablota cuarteliu bíttuak, sontarom anëhui.
35 Béja cuarteliu jikáu kathuäu yájaka jume sontarom juka Pablota püaktiaka jikau ä núk sájjak, juka genteta káachin ä yáa ïaka.
36 Bueïtuk sïme amapo kateka inen chaisakai:
—¡Akem ä mëa!
Jü Pablo jü gémteta jíkkajäpo áu nok‑riay
37 Jü Pablo béja jum cuarteliu kibácha báahuaka, comandantetau ínel jiaahua:
—¿Játchune ára ino nok‑ria jäni?
Jü comandante éntok ínel aú jiaahuak:
—¿Játchë griego nokka?
38 ¿Jatchu kaa empo hua Egíptopo joome jakhuey yäurate béj‑reka emo tóboktiakähui, hua naiki mil yorémem yore sualéeraommak juyau huéchekaïhui?
39 Huanäi jü Pablo ínel ä yómmiak:
—Ëe, ínapo täbui. Ínapo judío, Társopo joome, hua pueblo buëuru Cilicia buíaräpo kátekame. Huämine tua lútüriata jípure. Nechë lisensia gentetau ín noknákë béchïbo.
40 Jü comandante éntok, ä lisensiak. Huanäi jü Pablo jum jikau kathuäpo kíkteka, jü gentetau mámammea séñata yáaka am chay yáatituak. Béja kaábeta jíalei, hebreo nokpo ínel ámeu jiaahua: