22
1 —Eme ínomak huéerim éntok ín áchayim ín ino nok‑riaka ín nokäubechem suaka ä jíkaja —ti ámeu jiaahua.
2 Jum tua bem nokpo ä nok jíkkajakam chë kaa jíaleka taahuak. Huanäi Pablo ínel ámeu jiaahua:
3 —Ínapo judío. Társopone yeu tómtila jum Cilicia buíaräpo kátekäpo, tëne ímï Jerusalémpo yötuk, éntokne hua Gamaliél téamtau, hua tü täyahuäutau, tüisi majtíari, jíba jume itom yóyöhuam nesau huëpámani. Jíbane jü Diosta béchïbo tekipánoak chikti ín jíapsimaki, én enchim áa béchïbo tekipánoä bénasi.
4 Ínapo bannaataka huame tü nokta Jesucrístota bétana huemta súaleme guokjájasuk. Anam sússuateboi junne. Oohuim éntok jaámuchim júnene peréesoteboka am nuksisímei cárcelpo am jóa báreka.
5 Jü tiöpopo chë nésauhueme, éntok sïme huame yoiyötori yäut jóari, áram ket íkäi lútüriä tíiya ín nokähui, bueïtuk bempo jiösiam nee mámakai huame judíom itomak huérim pueblo Damascopo aneme jünéetuaka jita béchïbo ín áman huëhui. Júnëline áman siika jume Jesucrístota súaleme jaríaka äbo ímï buere joära Jerusalémpo yéu am toij báreka, nokta ámet chúpanä béchïbo.
Jü Pablo jáchin Diostau bíchaa ä jíapsi kúaktekä bétana nookay
(Hch. 9:1-19; 26:12-18)
6 ’Të áman bíchaa nee huei, béja Damascou nee yebísisei, jíba tua lul‑la káteko, sej chukti jü machiria útteaka téhueka bétana inou kom yuumak. Huanäi nate chíkola nee machíriak.
7 Huanäine buíapo huécheka senuk inou nokamta jíkkajak ínel jíamta: “Empo Saulo, ¿jatchíake nee guokjájase?”, tíamta.
8 Huanäine nátemajek: “¿Jábesä empo Señor?”, tine jiaahua. Huanäi ínel inou jiaahua: “Ínapone jü Jesús Nazaretpo joome, hua em guokjájasëhui”, tinou jiaahua.
9 Huame ínomak katëu éntok, juka machíriata bíchaka tüisi guómtek, tem huaka inou nokamta kaa jíkkajak.
10 Huanäi ínapo ínel au jiaahua: “Ensu Señor, ¿jítasune yanake?” Jü Señor éntok, ínel inou jiaahua: “Yejtékë huéiye jum Damascou bícha, huämïrë ä téjhuaana jita em yáanakehui”, tinou jiaahua. Huanáine kíktek.
11 Tëne jü machiria úttiäray kaa bíchaka taahuak. Huanäi jume ínomak katéïhuim mampo nee buíj‑lataka nee huíksakai Damascou tajti.
12 ’Huämi puéblopo senu yoreme aaney Ananías téaka. Áapo tüisi Moiséjta nésauhuë páman huéiyey, éntok sïme jume judíom Damascopo joome ä tü éttejhuay.
13 Huämi jü Ananías inou yépsak nee bíchiseka. Inou yepsaka ínel inou jiaahua: “Empo Saulo, ín hermáano, júchi bénasi em bínnakeu emou ayúnake”, tï inou jiáhuak. Huanäine seep bíchaka tahuaka at pújtek.
14 Áapo éntok, ínel inou jiaahua: “Huä itom yóiyöhuam Dios enchi yeu púuhuak bannaata kat-riampo naateka áapörik éäu em jünérianakë béchïbo, éntok Jesucrístota, juka tua lútüriata jípuremta, em bínnakë béchïbo éntok tua áapörik em nok jíkkaijnakë béchïbo.
15 Bueïtukë áapörik bétana tühuata noknake sïme yorémem jíkkajäpo, éntok huaka em bíchakäu éntok em jíkkajakäu am téjhuanake.
16 Én éntok, katë éntok jita boobíchaka, banseka emo batötebo Señortat éaka huame em kaa tühua yáarim enchi ä tuchárianakë béchïbo”, tinou jiáhuak jü Ananías.
Jü Pablo jume kaa judíommeu ä bíttuahuakä bétana nookay
17 ’Jerusaléniune nótteka jum tiöpou siika Diostau buan báreka. Huämi Diostau buanakane tenkumta bénasi éaka juka Señorta bitchak.
18 Anä nok jíkkajak, ínel inou jíamta: “Bamsekë im Jerusalémpo yeu huéiye, bueïtuk jume im joome ino bétana em nokäu kaa jíkkaij báanake”, tï jiaahua jü Señor.
19 Ínapo éntok, ínel au jiaahua: “Señor, bempo jüneiya sïme at bem nau yayajäpo ín huerámaka jume enchi súaleme cárceliu ín totójaïhui, éntok ín am bébebaïhui.
20 Éntokim jüneiya juka Estebanta, huaka emo bétana jume géntemmeu nokamta, mëhuai, áma ín anéïhui áme beu éaka ä mëna bétana, éntok huame ä mëakame sanko júne ín suáyakaïhui”, tinau jiaahua.
21 Të jü Señor ínel inou jiaahua: “Böochë kíkte, bueïtukne mekka bíchaa enchi bíttua báare áman huame kaa judíommehui, enchi ámeu noknákë béchïbo.”
Jü Pablo jü comandanteta mámpo aaney
22 Júmunï tájti ä nok jíkkajaka, ínel jíaka cháy táitek:
—¡Akem ä mëa júkä yoremta! ¡Kaa türinake jiápsaka tóijhuako!
23 Jíba junëli am chayéi, éntok ómteka bem sanko éntok buíata jikáu am guötiayo,
24 jü comandante juka Pablota cuarteliu kibáchatebok. Béja jum kuartelpo ä kátek, tüisi ä bemmucha nésauhue ä nok ïaaka, jünée báreka jita béchïbo juka genteta junëli ä béj‑reka chayëhui.
25 Të jü Pablo bemmúcha báahuaka súmataka, jü capitán áma anemtau ínel jiaahua:
—Kaa lútüriatu jiöbe románota enchim bemmúchatebonakëhui kaa bat nokta béttesi machik at chúpalatuko. Bueïtuk ínapo ket romáano.
26 Íkäi jíkkajaka jü capitán, áman siká jü comandántetau jünéehuamta nénkak ínel au jíaka:
—Kaa türi jü yoremtau em yáa bárëhui, bueïtuk áapo romaano.
27 Huanäi jü comandante jü Pablotau siká ínel au jiaahua:
—¿Jatchu lútüria em romaanotukähui?
—Jéehui —tau jiaahua jü Pablo.
28 Jü comandante éntok, júchi ínel au jiaahua:
—Ínapo jum Romapo lútüriata jipu báreka yún tómita nénkak.
—Ínapo éntok —tau jiaahua jü Pablo—, íkäi lútüriata jípure jum Romapo ín átchay bétana.
29 Júnëli ä jíak, jume Pablota bemmúchabárëu seep ä tójjak. Jü comandante júne ä romáanotukäu jünéaka, at májhueka taahuak ä sumatébokä béchïbo.
Jü Pablo jume judíom buere yäura bíchäpo yeu tóijhuak
30 Yokóriapo jü comandante juka lútüriata jünéria báreka, jita béchïbo jume judíom juka Pablota nätuakähui, jume cadenam ä úhuaaka jume tiöpopo tékiakammeu nésauhueme nau núnutebok éntok sïme huaka judíommeu buere yäuraata. Huanäi juka Pablota yeu béebaka bem bíchäpo yéä tójjak.