23
1 Jü Pablo juka yäurata bíchaka ínel ámeu jiaahua:
—Eme ínomak huéerim, ínapo kaítat jachin éaka jiápsa Diosta bíchäpo én tajti.
2 Huanäi jü Ananías, jü tiöpopo chë né sauhueme, jume Pablota náapo jäbuekame teníchä chóchon sauhue.
3 Huanäi jü Pablo ínel au jiaahua:
—¡Áapo jü Dios ket enchi bébnake, empo kaita lútüriata joame! Empo leyta huë páman nokta ínot chupä ïaahuaka áma yéchataka, leyta béj‑reka nee kökosi jotebo.
4 Huame áma anëu éntok, Pablotau ínel jiaahua:
—¿Jatchu empo junëli béttesi au nooka jü tiöpopo buéresi nésauhuemtahui, jü Diosta béchïbo tekipánoamtahui?
5 Pablo éntok, júchi ínel ámeu jiaahua:
—Eme ínomak huéerim, ínapo kaa jüneiyai tiöpo buéresi ä nésauhuëhui. Ínapo júneätek kaa ínel au jiaü eiyei, bueïtuk jum Diosta noki jïojteripo ínel jiaahua: “Kátë hua yäura em puéblopo nésauhuemta bétana béttek nooka.”
6 Huanäi jü Pablo jünëak jume áma nau yáij‑lame huatem saducéomtukähui, huatem éntok, pariséromtukähui. Ímëi kaa nánancha jita súalei. Huanäi kusisi ínel ámeu jiaahua:
—Eme ínomak huéerim, ínapo pariseero, ín átchay junne, éntok jume ínomak huéerim junne. Én éntok, jume kókkolam jíabitenakeu ín súalë béchïbo noki ínot chúpari.
7 Júnëli ä jíak, jume pariseerom éntok jume saducéom, bempo nau nok nássuatáitek. Huanärim kaa nánancha éaka emo näikimtek.
8 Bueïtuk jume saducéom jume kókkolam jíabitenakeu kaa súalei, éntokim ángelesim káitä tíiyai, kia espíritum junne. Të jume parisërom éntok, sïmeta íkäi ayúkä bétana ä súale.
9 Huanäi buéresi chaihuame hueiyei. Huate judíom ley am mamájtíame parisérom beu éame jápteka ínel jiaahua:
—Ï yoreme kaita juënak yáala. Espírituta au nok‑látuk, o Diosta ángel áu nok‑latuk, türi. Katte Diosta béj‑reka jájaptenake.
10 Huä nau nok nássuahuame buéresi hueiyei, kíalïku jü comandante juka Pablota máuj‑riai juka genteta näikim ä huikmáchileka. Junen béchïbo sontarom áman nütebok áme násuk yéu ä huíkeka cuarteliu ä toij ïaaka.
11 Yokoríapo tukaapo, jü Señor jü Pablotau yepsaka ínel au jiaahua:
—Óusë éiya, Pablo, bueïtukë ímï Jerusalémpo em ino bétana nokakä bénasi áman Romapë két noknake.
Jü Pablota mënä béchïbo tekipanuahuähui
12 Yokoríapo huate judíom éhuil nokta nau yáuhuak juka Pablota mëbáreka, ínel jíaka:
—Éläpo jü Dios nokta béttesi ítot chúpanake.
Juka Pablota kee mëaka itom jïbuäko éntok itom jita júne jëko.
13 Jume íkäi nokta yáakame cuarenta óhuim béppatukai.
14 Huámëi jume tiöpopo tékiakammeu nésahuemmehui éntok huame judíom yoiyötori yäut jóarimmeu sájaka ínel ámeu jiaahua:
—Ítapo nokta nau lútüria yáala juka Diosta nokta béttesi ítot chúpanake tíaka juka Pablota kee mëaka jïbuäko.
15 Én éntok, eme éntok jume huate yäurapo tékiakame, jukem comandanteta téjhua, yoko äbo enchimmeu ä huérianake, juka ä huéetuä bétana chë tüisi at nátemaje béchïbo tiaupo. Ítapote jum böt ä jójottuaka ä mënake ke äbo ä yepsayo.
16 Të jü Pablota asohuaara ä jüneriak juka huemta. Huanäi áman cuarteliu ä téjhuak.
17 Huanäi jü Pablo senu capitanta núnuteboka ínel au jiaahua:
—Íkäre jübua yötumta áman comandantetau huéria, bueïtuk áapo jita au ä nokmáchik au huéria.
18 Huanäi jü capitán áman comandantetau ä nuksiiká ínel au jiaahua:
—Jü Pablo áman peréesopo jípuhuame nee núnuteboka íkäi jübua yötumta nee äbo emou huéria sáuhue; áapo jita emou ä nokmáchik huériä téehua tau jiaahua.
19 Huanäi jü comandante juka jübua yötumta mampo buíseka omot yéä nuksiká ä temajék:
—¿Jítasë inou nok báare?
20 Huanäi hua jübua yötume ínel au jiaahua:
—Jume judíom nau nokta lútüria yáala emou nok báreka yoko juka Pablota jum yäurata bíchäpo enchi yéu ä toij sáu báreka, juka áa huéetuä bétana chë tüisi at nátemaje béchïbo tiaupo.
21 Të kátë am súale, bueïtuk cuarenta oóhuim béppataka böt éusulataka ä boobíchaïhui, éntokim nokta yáala juka Diosta béttesi nokta ámet chúpanake tíaka, juka Pablota kee mëaka jïbuäko éntok jita júne jëko. Én éntokim emou nokaka em am yómmianakeu jíba boobíchaïhui.
22 Huanäi jü comandante juka jübua yötumta simtúak kaábeta ä tejhua sáhueka íkäi au ä nokákä bétana.
Jü Pablo jü gobernador Félixtau bíttuahuak
23 Huanäi jü comandante guoi capitánim núnuka am téjhuak guoi cien sontarom guok‑léerom am nü sáhueka, éntok setenta sontaró kákabäekame, éntok guoi ciéntom lánzakame, jum pueblo Cesaréau am kannákë béchïbo bátanim jiai tukápo.
24 Éntok ket huate kábäim yeu pua nésauhue Pablota ámet yejsimnakëhui, éntok am téjhuak tüisi ä suáyaka al‑léamta áman gobernador Félixtau am nüpa sáhueka.
25 Bempörimmak juka jiösiata áman au bíttuak ínel jíamta:
26 “Empo gobernador Félix tua yörihuame, émoune tebote, ínapo jü Claudio Lisias.
27 Éntokne enchi jünéetua jume judíom íkäi yoremta pereesotelatukaïhui, éntok bem ä më báareïhui. Të ínapo jünéaka ä romáanotukähui, sontarómmakne ä jínëuk.
28 Jum bem yäuraune yéä tójjak jünée báreka jita béchïbo ä nätuatukähui.
29 Huanäine jünëak bempörim ley bétana huemta béchïbo ä nätuatukähui, të romáanom ley béj‑reka kaita béttesi machik ä yáalatukähui ä mëtebonakemta, éntok kíal ä peréesotebonakemta junne.
30 Tëne jünéaka judíom ä mëbáreka am tekipánoähui, sepne emou ä bíttuak, éntokne ket jume ä nätuame téjhuaala huaka bem at ínnëäu em jíkkajäpo am nok sáhueka. Ïri jíbba”, tiahua jü jiösia.
31 Huanäi jume sontarom bem sáihuaka páman ayuka juka Pablota nuksájjak tukáapo pueblo Antípatris téäu bícha.
32 Yokóriapo jume sontaró guok‑léero bem cuarteliu nóttek. Jume kákabäekame éntok, bóula sájjak Pablota huériaka.
33 Cesaréau yájakam juka jiösiata gobernadorta mákkak. Juka Pablota éntokim ä mampo yétchak.
34 Huanäi jü gobernador juka jiósiata noksuka Pablota temájek jakun ä jométukähui. Jum Cilicia buíaräpo ä jométukäu jünéaka,
35 ínel au jiaahua:
—Huame enchi nätuame äbo yájak jübuë emo nok‑rianake, huanäine enchi nok jikkaijnake.
Huanäi huam rey Heródesta jóakaïpo ä páttiateboka ä suaya nésauhuek.