6
Gachuꞌ xmeññ Jesúz do dze-risladzy meññ
(Mt. 12:1-8; Mr. 2:23-28)
To dze-risladzy meññ, güdedy Jesúz leññ to lyu ru dziib trigü, guzlo gahc xmeññ me gachuꞌ xdo trigü; no gazohb yâme ladzyu no gayahgü yâme leeu. Niwé bwieꞌ lahd meññ-nac yahc fariseu, ra gahc leeyâme:
―¿Bia nacu gatzoo laꞌd dziiñ ni ne leiy nehx xñahzu gac dze-risladzy meññ?
Were ra Jesúz leeyâme:
―¿Dgueññ guuḻ laꞌd ni ptzoo Davit tzcaḻ, dze-bylahn me no gahc meññ-zidno me la? Güyuꞌ me leññ xiydoo Dioz no cuaꞌ me paṉ ni guhc gun par Dioz, güdahgü me lee, ni ne leiy nehx beeiy rahgü nyugz meññ lee mazyg nunzy bahl, no bdee meu güdahgü meññ-zidno me zegahc.
No ra Jesúz:
―Naa we Mpyquie-Pshahl Dioz Lee no rtzon mdad zegahc bia beeiy gac dze-risladzy meññ.
Mpyquie ni gübihdzy to ña
(Mt. 12:9-14; Mr. 3:1-6)
Sto dze-risladzy meññ güyuꞌ Jesúz leññ idoo, no guzlo gahc me galuu me meññ. No nuty to mpyquie lahd meññ uga, gübihdzy to ña me lad-drech. Uga dxie muextr zegahc ni ruuḻ yahc xleiy Moiséz no meññ-nac yahc fariseu, guzlo galaꞌdzy yâme Jesúz lehdy güieꞌ yâme bâḻ ssiaḻ me mpyquie-rieꞌ dze-risladzy meññ, lehdy gydzial yâme mod-gyruu yâme contr leeme. Per leeme nann me bia ganii leññ ihqy meññ-wé yahc. Were, ra Jesúz mpyquie ni gübihdzy to ña:
―Biahsiꞌ, bigliahz glawy.
“Yo” ne mpyquie-caḻ, bigliahz me glawy. Were ra Jesúz leeyâme:
―Gnabdiidzaꞌ laꞌd: ¿Bia beeiy ntzoo mu dze-risladzy meññ, ni mos la o ni nahcsy? ¿Nislaa mu to meññ de lo guîlguhty la, o ngaꞌdy mu leeme?
10 Luxu, bwiedzie me gyre meññ-dxie gybi me, no ra me mpyquie-caḻ:
―Biscaa ñay.
Were biscaa ña mpyquie-caḻ, no biaḻ gahcu. 11 Niwé bwieꞌ yâme, modni bydziaꞌdzy yâme, no guzlo gatzoo yâme diidz xnahc ntzoo yâme lehdy gyruu yâme contr Jesúz.
Güle Jesúz gydiby tzipychop apóstl
(Mt. 10:1-4; Mr. 3:13-19)
12 Leññ gahc dze-wé, güya Jesúz chehsh to dahñ, bigynino me Dioz. No wé güdedy me guiaal, ganino me lee. 13 Ni byre guiaal‑e naꞌ, ptohp me xmeññ me, no güle me tzipychop yâme. Meññ-wé güluꞌ me le apóstl ni cshahl me lee dzictzoo xtziiñ me. 14 Leeyâme we meññ-rieꞌ yahc: Simóṉ, ni gülu-le me lee Pedr, no behtzy me Ndréz, Jacob no Juaṉ, Felipy no Bartolomé, 15 Mateu, Tomáz, Jacob xiiñ Alfeu, Simóṉ ni güyuꞌ lahd to cuib meññ ni le Zelot, 16 Jud behtzy Jacob, no Jud-Iscariot, ni byluxu bdee Jesúz lo ña meññ-rdziadzyno leeme.
Bluu Jesúz xtahl meññ
(Mt. 4:23-25)
17 Luxu, biaht Jesúz dahñ no leeyâme, bydzihñ yâme to rulahtzy. Bydohp xmeññ me no zrieñ meññ yahc ni byruu lo ṟegioṉ-Judea, no ciuda-Jerusaléṉ, no zrieñ meññ byruu coo nisdoo ru nu chohp ciuda ni le Tiro no Sidóṉ. 18 Meññ-rieꞌ biahd yâme, bidguieññ yâme ni rnii Jesúz no par csiaḻ me xguîlguihdz yâme. No psiaḻ me meññ-gatzoo gasahc mbenahcsy lee. 19 No gyre yâme racladzy can Jesúz, porni rruu poder leeme ni rsiaḻ gyre meññ-gayac-ure.
Ni mos no ni nehx mos
(Mt. 5:1-12)
20 Luxu bwieꞌ Jesúz ru dxie xmeññ me no ra me lee:
―Dxu ñahc beeiy laꞌd ni nehx rahp ni tedydzé, porni xchieñ laꞌd‑e gyre ni rtzoo Dioz mdad.
21 ’Dxu ñahc beeiy laꞌd ni rlahn ni naꞌ, porni ziaadr dzé we ni gydzeꞌ laꞌd no ziuꞌ laꞌd mos.
’Dxu ñahc beeiy laꞌd ni gayuun ni naꞌ, porni ziaadr dzé we ni gyxihly laꞌd.
22 ’Dxu ñahc beeiy laꞌd hor-gadziadzyno meññ laꞌd, no rboxtzu yâme laꞌd, no rdeḻy yâme laꞌd, no di ne yâme guieññ le laꞌd ni ne yâme to ni nahcsy‑e lee, no rtzoo yâme ze porni naa we Mpyquie-Pshahl Dioz Lee no rtzoo laꞌd ni ren. 23 Ma lâ gyxihly xtâ glo ru beeiyu, porni gybaa nu to xroꞌ ni mos ni gady laꞌd lee; porni zegahc‑e bgultihp xtadgul yâme profet yahc ba xtze.
24 ’Per baazy dzii de laꞌd ni rahp xtahl medy, porni ba biahcladzy laꞌd no ni rdibylgaa lo gahc guiedzylie-rieꞌ.
25 ’Baazy dzii de laꞌd ni rahp xtahl ni rahgü, porni ziaadr dzé we ni gylahn laꞌd.
’Baazy dzii de laꞌd ni rxihdzy hôrrieꞌ. Porni ziaadr dzé we ni guieññ laꞌd to guîlrioob xtâ leññ xguîlmbahñ laꞌd, no hor-wé zuun laꞌd.
26 ’Baazy dzii de laꞌd ni rguguia gyre meññ lee, porni mod-wé gahc‑e ptzoo xtadgul meññ-rguguia laꞌd hor-güluguia yâme meññ ni ne lee nac profet, nîcze nehx uliu.
Lâ guîntzi meññ-rdziadzyno laꞌd
(Mt. 5:38-48; 7:12)
27 ’Per laꞌd ni gayieññ naa, gapyaꞌ laꞌd nirieꞌ: Lâ guîntzi meññ-rdziadzyno laꞌd, no lâ gac meññ-tziaawy no meññ-néladzy laꞌd. 28 Lâ gnab lo Dioz cu xlaꞌy me meññ-rniwaty lo laꞌd, no lâ gnab lo Dioz güieꞌ me meññ-rtzilytó laꞌd. 29 Bâḻ dxuhch rgahp lo laꞌd, lâ gdee ñahz cap yâme sto ladu zegahc. Bâḻ dxuhch rboo shab-xtziguia laꞌd, lâ gdee gydiby xigmix laꞌd, ycaꞌ yâme. 30 Dxu rnab behch lo laꞌd, lâ gdeedyu. No dxu rboo ni nac xchieñ laꞌd, di ga laꞌd leeyâme mbehty. 31 Mod-racladzy laꞌd ctzoo meññ no laꞌd, mod-wé lâ ctzoo no leeyâme.
32 ’Per bâḻ laꞌd ndzi laꞌd nunzy meññ ni ndzi laꞌd la, ¿biaz‑e naꞌ galesytziaawy laꞌd par gady laꞌd? Niwé gahcx rtzoo meññ-guîlquie. 33 No bâḻ racno laꞌd nunzy meññ-racno laꞌd la, ¿biaz‑e naꞌ galesytziaawy laꞌd par gady laꞌd? Niwé gahcx rtzoo meññ-guîlquie. 34 No bâḻ riscady laꞌd meññ, no luxu gabiahz laꞌd guiscady yâme laꞌd zegahc la, ¿biaz‑e naꞌ galesytziaawy laꞌd par gady laꞌd? Niwé gahcx rtzoo meññ-guîlquie par guibyguiat xchieñ saꞌ yâme. 35 Per laꞌd, lâ guîntzi meññ-néladzy laꞌd, lâ gacno leeyâme, no lâ guiscady leeyâme no na di cuiahz laꞌd guiscady yâme laꞌd. No bâḻ ctzoo laꞌd ze la, ma xroꞌ ni gady laꞌd‑e, no mod-wé zieññ laꞌd‑e ulihbu xiiñ Dioz-nu gybaa. Porni Dioz, meññ-tziaawy‑e leeme xtâ no meññ-nehx rdee xquix leeme, no zegahcu no meññ-dirquihñ. 36 Lâ guioob zâ-bynech laꞌd mod-rioob gahc xTad laꞌd meññ.
Na di glaꞌdzy laꞌd ni nac sto
(Mt. 7:1-5)
37 ’Na di glaꞌdzy laꞌd ni nac meññ, no were nehx zahc laꞌd mod-wé gahc. No di gluu ña laꞌd, ga laꞌd meññ-wé gynihty me lo xguîlquie, no were nehx znii Dioz ze chehsh laꞌd. Lâ csiaaḻladzy laꞌd ni rtzoo meññ laꞌd, no were csiaaḻladzy Dioz xguîlquie laꞌd. 38 Lâ gdee, no Dioz zdee laꞌd zegahc. No were zdee me laꞌd to mdid ni ma xtahl que ni ba bdee laꞌd, no xtâ zahpr laꞌd mazy; porni mdid ni rquee gahc laꞌd zrieñ meññ, leegahcu we squee Dioz mdid laꞌd.
39 Luxu, günii Jesúz ndaagü lo diidz, ra me leeyâme:
―¿Nehxni beeiy nluu ngaḻ sto zâ-ngaḻ me ñahz? Bâḻ leeu ñahcu ze la, gyrop gahc yâme we ñahb tohzy leññ guieryu. 40 Ndruhty meññ-gazeedy ziaꞌ nehx ma ñann que xmuextr. Uli we zdzihñ dze-zann me beeiy gahc nann xmuextr me, per bâḻ cu ihqy me gyzeedy me.
41 ’¿Bia nacu rlaꞌdzyiꞌ ni nac sto, luxu ma nahcsy ni naquiꞌ que leeme? 42 ¿Bia mód‑e beeiy gahbyiꞌ sto: “Gacnon lii par csaaniꞌ ni nahcsy ni naquiꞌ”; luxu lii ma nahcsy rtzooy que leeme, no nehx rwieꞌy xnahc naquiꞌ? Lii ni ne meññ-tziaawy lee nîcze nehx uliu, psaan gax gyre ni nahcsy ni naquiꞌ, no were beeiy gacnoy sto par csaan ni nahcsy ni nac.
Por xqueꞌ yahg rzaclo mu leeu
(Mt. 7:17-20; 12:33-35)
43 ’Nehx nu yag-tziaawy ndee cuannahsh ni nadz, no nehx nu yag-nadz ndee cuannahsh ni mos. 44 Cad to yahg rzaclo meññ leeu por xqueꞌu. Nehx beeiy nchuꞌ mu duug lo yag-guiahtz, no nehx beeiy nchuꞌ mu blatzy to lo lbue-guiahtz. 45 Meññ zidguiahc yâme we beeiy to yahg ni rqueꞌ xqueꞌ. Meññ-tziaawy la, rtzoo no rnii ni mos, porni ni mos nu leññ xguîlmbahñ yâme. No meññ-dirquihñ la, wé rtzoo no rnii ni dirquihñ, porni ni dirquihñ nu leññ xguîlmbahñ yâme. No diidz ni rruu ruꞌ meññ la, wé we ni rluu bia nu leññ xguîlmbahñ yâme.
Yuꞌ ni güyaa yahc chohp mód
(Mt. 7:24-27)
46 ’Niglihg‑e ra laꞌd naa: “Señor, lii ni rtzoo mdad”; luxu, nehx rtzoo laꞌd ni ren. 47 Gapyaꞌ laꞌd dxu zidguiahc meññ ni ridguieññ dtiidzaꞌ no rtzoo mod-neu. 48 Leeme we beeiy to mpyquie ni bzaa to yuꞌ; nier güdahñ me guiat no güloo me nieꞌu chehsh guie; ru byruu nisrodoo, güdedy nzeꞌ ru zob yu-wé, per mbehty di ñahcu, porni zobu chehsh guie. 49 Per meññ ni ridguieññ dtiidzaꞌ no nehx rtzoo mod-neu la, wé zidguiahc beeiy sto mpyquie ni bzaa xyuꞌ lo yux, no di mboo nieꞌu zaꞌgndzi; gahdy hor-byruu nisro, bydzihñ nzeꞌ xtâ ru zobu, psiahbu yu-wé, no bynitylo gyreu.