12
Jesústat perfuume huáttiahuak Betaniapo
(Mt. 26:6-13; Mr. 14:3-9)
1 Búsan taahuarim bëyey, kabara jísobahuaka pájcuata yáanaïhui. Jesús pueblo Betaniau yepsak, Láazarota jóapo. Ïri mukilatukay, të Jesús kókkolam násuk ä jíabitetuak.
2 Béja kúptey Jesústam tepa buere äbosey. Marta éntok jita am joriay. Láazaro éntok Jesústamak mesau kátekay.
3 Huanäi María batte medio litro perfuumeta Jesústat guókimmet töak, éntok ä chonimmea ä huaachak. Jü kári éntok musäla júbay tápunak. Ï perfuume tüisi béj‑retukay.
4 Huanäi senu ä disciipulo ínel jiaahua, hua Judas Iscariote tíame, Símonta üusi, hua ä nénkinakëihui:
5 —¿Jatchiakasu kaa ï perfuume báij cien taahuari tékil béjhuapo nénkihuaka, póolobem ä miikhuak?
6 Judas ínëli jiaahuak, kaa póobem ä jiokolë béchïbo; ál‑la ékbua ára jita nüyey; bueïtuk juka tómi bóosata jípureka, juka áma öorehuamta nunüyey.
7 Huanäi Jesús ínel áu jiaahua:
—Akë ä tójja. Áapo ín mäanä taahuari béchïbo ä bëlatukay.
8 Bueïtuk jume póolobem jíbem enchimmak am jípunake; ínapo éntokne kaa jíba enchimmak tahuanake.
Noktam náu tütek, Láazarota jaatia báreka
9 Juebena judíom Jesústa áma aney jüneriaka, ámanim yájjak, kaa áapörik jíba bít báreka, të Láazarota kétchi, juka kókkolam násuk ä jíabitetuakaïhui.
10 Të huame tua chë nésahueme nokta náu lútüria yáuhuak, juka Láazarota két mënä béchïbo,
11 bueïtuk áapörik béchïbo juebena judíom emo näikimtey, Jesústa súaleka.
Jesús mám tájtiriahuaka Jerusaléniu kibakek
(Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Lc. 19:28-40)
12 Yokoríapo génte buéresi juebénaka jum pajkou yáij‑latukaïhui, Jesústam jum Jerusaléniu yebisisë téamta jíkkajak.
13 Huanärim jume tako sáhuam nüka, ä nankiboka yeu sájjak, éntokim ínel chaayey:
—¡Tüisi mabettunake! ¡Ï santo, jü Señorta téhuampo yebisiseme, jü Israeltau Rey!
14 Huanäi Jesús juka buru asölaata téaka át jikat yejtek, jïojteta jíä bénasi:
15 Katë májhue, buere pueblo Siónta maala;
ímï huéiye jü em Rey,
buru asölaatat yejsimeka.
16 Íachïrim kaa jünéaka tahuakay, jume ä discíipulom kësam huëpo; të juka Jesústa jíabitek buéresi úttilhuaka ä mabethuak. Huanäi jübuam áu huáhuaatek, áa bétana íkäi jïojtetukäihui, éntok áachä chúpahuakähui.
17 Jü génte áamak aneïhui, áa bétanam nookay, jáchin Láazarotau chachayeka jum ä mäaripo kókkolam násuk ä jíabitetuak.
18 Huäri béchïbo két jü génte ä mabet báreka áma yájakay, bueïtukim ä jíkkajak, áapörik íkäi señalta yáakä bétana.
19 Të jume pariseerom, bempo náu ínel jiaahuay:
—Béjem ä bitcha, kaitate ára yáuhua. Áachem suuhua, ¡sïme génte áamak kaate!
Griegom ket kaa jaikika ama aneka Jesústa jaria
20 Griegom ket kaa jaikika áme násuk aaney, huame áman pajkou Diosta yöri báreka jikau sákalam násuku.
21 Ímëi Feliipetau rúktek, pueblo Betsaida Galiléa buiärapo jometahui. Huanärim jiokot áu jiaahuay, ínel jíaka:
—Jesústate bít péiya.
22 Feliipe éntok Andrésta ettejhuariak. Huanäi jü Andrés éntok Feliipe Jesústam téjhuak.
23 Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Tiempo béja yúmase, juka Yoremta Üusi ti téhuaakamta úttilnähui.
24 Tua lútüriapone enchimmeu ínel jiaahua: Jü tirijko báchia kaa buíapo kóm huécheka mukuka síhuekätek, áapola tahuanake; të mukuka síhuekätek, yún takanake.
25 Huä ä jíapsi beutireme ä tärunake; të ím ániapo ä jíapsi kaa beutireme, ä yü jíapsinakë béchïbo ä ëria.
26 Jü nésauta nee joria báareme nee guojaanake. Huanäi huam ín anëpo két annake, hua nésauta nee joriame. Jü nésauta nee joriame, ín Átchay ä úttilnake.
Jesús ä mëna bétana nooka
27 Huanäi Jesús ínel jiaahuak:
—¡Tepa kaa al‑leeri ín jíapsit aayuk! ¿Jáchisune jiaunake jäni? Karane ínel jiaahua: “In Átchay, ¡inou huéenakemta bétanë nee jínëu!” ¡Bueïtuk íkäi ín chúpanakë béchïbone äbo yepsak!
28 In Átchay, em téhuame looriasi bíttebo.
Huanäi jíahui téhueka bétana kóm yuumak, ínel jíaka:
—Béjane looriasi am bíttebok, éntokne júchi looriasi am bíttebonake.
29 Huanäi hua génte juebenara áamak anëu juka jíahuita jíkkajaka, yúkuta ínel omtë tíiyay. Huate éntok ínel jiaahuay:
—Diosta ángel áu nookak.
30 Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahuak:
—Ï jíahui kaa ino béchïbo äbo kóm yuumak, ál‑la enchim béchïbo.
31 Ëni ájäria ï ániapo anemmet nokta chúpatunakëhui. Én hua diablo ím ániapo buéresi ä nésahue násuk júne yeu béptunake.
32 Ínapo éntok buíapo jikau tóboktiahuak, sïmemne inou rúktianake.
33 Ínëli jiaahuay, jáchin ä muknakeu am jüneria ïaaka.
34 Huä génte ínel ä yómmiak:
—Ítapo jum Diosta leypo ä jüneriak, Cristota jíbapo béchïbotunakëhui. ¿Jáchisu júntukë ä tóboktianä tíiya, juka Yoremta Üusi ti téhuaakamta? ¿Jábesa júntuk, ïri Yoremta Üusi?
35 Huanäi jü Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Ketune chúbala enchim násuk annake, jü machiria. Náasem kaate, ketune machiriata enchimmeu ayuako, kaa máchiraata kaa enchim jaatianakë béchïbo; bueïtuk hua kaa machiku hueramame kaa jüneiya jákun bíchaa ä huëhui.
36 Ketune machiriata jípurekem ä súale, juka machiriata, machiriapo enchim usiarimtunakë béchïbo.
Íkäi nookak jü Jesús; huanäi sika am éusuriak.
Jume judíom kaita súalëram
37 Të juebena señaalim bem bíchäpo ä yáak junne, katim ä súaley,
38 profeeta Isaíasta nokakäu chúpnakë béchïbo, ínel jíamta:
Señor, ¿jábetasu ámeu itom nokakäu súale jäni?
Éntok, ¿jábetausum emo yeu machiriake jäni, huame Señorta mámmam?
39 Íäri béchïbom kaa ä súaley, bueïtuk két ínel jiaahua jü Isaíasta jïojteri:
40 Bempörim puj páttiak,
éntok bem jíapsi námakasi yáuhuak,
pusimmea kaita bem bínnakë béchïbo,
éntok jíapsiy kaita bem jünerianakë béchïbo,
junëli kaa jíapsi kúakteka,
kaa nee am jínëunakë béchïbo.
41 Isaías ínel jiaahuak, Jesústa looria bíchaka, bueïtuk áa bétana nookak.
42 Kía júnentaka junne, yäuram juebénaka ä súaleka taahuak. Të pariserom béchïbo katim emo yeu buíssey, kaa huam bem náu yayájäpo emo yeu bep ïaaka.
43 Bueïtukim chë ä türey, juka yoremta úttilhuä bétana bem máknäu, Diosta úttilhuäu béppa.
Jesústa nooki yorememmet béttesi chupanake
44 Jesús kusisi nokaka ínel jiaahua:
—Huä nee súaleme kaa nee jíba súale, ál‑la huaka nee äbo bíttuakamta kétchi.
45 Huä nee bíchame, huaka nee äbo bíttuakamta két bitcha.
46 Ínapo, jü machiria, äbo ániau kóm yebij‑la, sïme huame nee súaleme kaa machiku aneka áma kaa am kókkonakë béchïbo.
47 Jábe júne ín noki jíkkajaka, të ín éäu kaa joame, ínapone kaa bette nokta át chuppa; bueïtukne huame ím ániapo aneme kaa bette nokta ámet chupabáreka äbo kóm yebij‑la, ál‑la am jínëu báreka.
48 Huä kaa nee mabetakame, éntok ín noki kaa jíkkaij báareme, jábeta bette nokta át chupanakemta jípure. Jü noki ín nokakähui, taahuata yúmak, bette nooki át chupanake.
49 Bueïtuk ínapo kaa kía ín éäpo ä nok‑la; hua Áchayhuari nee äbo kóm bíttuakame, áapo nee át sáuhuek jita ín noknakëhui, éntok jita enchim ín majtianakëhui.
50 Éntokne jüneiya ä nésaurihua yü jíapsihuamtukähui. Júnëline huaka ín nokäu nooka, huaka ín Áchay nee ä téjhuaka pámani.